NI 1)

Péterfai János írja:

Jelentős államuk [hurriknak] volt Mitanni, amit Mittan formában is írtak. Mi-Tan a Fény-Területe, eredetileg a Mi-Tan a Fény-Tanát követő ország. A Ni szócska a név végén a földre vonatkozik, Nő a jelentése, mert Nő nélkül nincs Királyság.
A Nő jelentésű betű magyar rovásírásban az N. Az N betűhöz egy flexiós sorozat kapcsolódik, Nő jelentéssel. Ez a Nu-No-Na-Nő-Ne, Né-Ni és Nü. Megfigyelhető, hogy a Ni és Né, meg a rokonai több nyelvben is jelen vannak, azonos értelemmel. A görög Ni a nő nem jele, például a Szantorini névben. A magyar -Ni a főnévi igenevek végződése. Az igék mindig a keletkezés, létrehozás, megalkotás nevei, a Nő pedig az a személy, aki erre képes. Ezért a magyar -Ni egyértelműen a Nő neve.

De a szanszkrit nyelvben is a -ni végződés mutat a női nemre; például a korai buddhista közösségekben bhikshu = szerzetes, bhikshuni = női "szerzetes."

Az ainu ni = fa (faanyag is) nyilván nő, né, ni alakjával az Életfa nevére utaló név lehet.

Ni viszont lehet azért földre utaló, mert az anyagot és nem a fényt testesíti meg: lásd erről nix. Persze az érmének két oldala van: lásd még NISZ.

Ni 2)

Hasonló végződés, mint a -li. Masni címnél írják a neten:
Masni – 'szalagcsokor'.
A bajor-osztrák maschn ('hurok, kötés, csomó') átvétele (irodalmi német Masche); e szavak legősibb jelentése 'szem a hálón', majd 'kötés a hálón', s ebből 'csomó, hurok'. A szóvégi szillabikus n feloldása a szokásos (mint kalocsni, zokni).
Van még spulni, fecni, racsni, kapucni.