Miscoatl

Bevezetőként annyit, hogy a Mizcoatl, Mixcoatl variánsok is előjönnek, de MISZ-t tartalmazó előtagja miatt itt szerepel. (Messiás címnél hasonló mexikói szavak is előjöttek.)

Wikipédia adat lehetett:

Mixcoatl, 'Cloud Serpent,' was a Mesoamerican god identified with hunting, the Milky Way and the stars and heavens in general. The god may originally have derived from a deified hunter and warrior-leader of the Toltec-Chichimec peoples of central Mexico. In mythology, he is the father of the southern constellations and the great Mesoamerican god Quetzalcoatl.
The name Mixcoatl may be literally translated as 'Cloud Serpent' which is how the ancient Mesoamericans imagined the Milky Way in the night sky. Mixcoatl was the son of the primordial creator gods Tonacatecuhtli and Tonacacihuatl in some traditions; in others, he was the son of the earth goddess Itzpapalotl ('Obsidian Butterfly') while his wife was Coatlicue ('Serpent Skirt'), another earth-fertility goddess.
Mixcoatl was considered the father of the Centzon Huitznahua, the 400 sons representing the southern stars. Also, by changing himself into a deer and forcing his attentions on either the great huntress Chimalman or the earth goddess Cihuacoatl, he was parent to Quetzalcoatl, the great feathered serpent god of Mesoamerica.
Mixcoatl was the patron or main god of the Chichimecs (and many other peoples who claimed descent from them) and the Otomi of central Mexico. As Camaxtl^[1] he was especially worshipped at Huejotzingo and Tlaxcala.
The later Aztecs largely replaced Mixcoatl with their own powerful sun and war god Huitzilopochtli, although he was associated with Red Tezcatlipoca, an aspect of the all-seeing and omnipresent supreme god of the Aztec pantheon Tezcatlipoca. In one tradition Tezcatlipoca transformed himself into Mixcoatl and then invented the fire-drill for the benefit of humanity. Finally, Mixcoatl was associated with lightning, thunder, and the direction North.
Mixcoatl appears in codices wearing red and white striped body paint, a black mask on the upper part of his face, and eagle feathers. As with other star-associated gods, he may have stars on his face. He is typically carrying a bow, bunch of arrows, and a hunting net or basket and is sometimes in the act of slaying a jaguar, reminding of his role as patron of hunters.
—
Mixcoatl, "Felhőkígyó", egy mezoamerikai isten volt, akit a vadászattal, a Tejútrendszerrel és általában a csillagokkal és az éggel azonosítottak. Az isten eredetileg a közép-mexikói tolték-csicsimec népek egyik istenített vadászától és harcos-vezérétől származhatott. A mitológiában ő a déli csillagképek és a nagy mezoamerikai isten, Quetzalcoatl atyja.
A Mixcoatl név szó szerint 'Felhőkígyó'-nak fordítható, így képzelték el az ősi mezoamerikaiak a Tejút az éjszakai égbolton. Mixcoatl egyes hagyományok szerint Tonacatecuhtli és Tonacacihuatl ősi teremtő istenek fia volt; mások szerint a földistennő Itzpapalotl ('Obszidián pillangó') fia volt, míg felesége Coatlicue ('Kígyószoknya'), egy másik föld-termékenység istennő.
Mixcoatl-t a Centzon Huitznahua atyjának tartották, a 400 fiú a déli csillagokat képviselte. Továbbá azzal, hogy szarvassá változtatta magát, és figyelmét vagy a nagy vadászlányra, Chimalmanra, vagy a földistennőre, Cihuacoatlra kényszerítette, ő volt Quetzalcoatl, Mezoamerika nagy tollas kígyóistenének szülője.
Mixcoatl volt a csitimecek (és sok más nép, amely azt állította, hogy tőlük származik) és a közép-mexikói otomik védő- vagy főistene. Camaxtl^[1:1] néven különösen Huejotzingóban és Tlaxcalában tisztelték.
A későbbi aztékok Mixcoatl helyett nagyrészt a saját hatalmas nap- és hadistenükkel, Huitzilopochtli-val helyettesítették, bár őt a Vörös Tezcatlipocával, az azték panteon Tezcatlipoca mindent látó és mindenütt jelenlévő legfőbb istenének egyik aspektusával hozták kapcsolatba. Az egyik hagyomány szerint Tezcatlipoca Mixcoatl-lá alakult át, majd az emberiség javára feltalálta a tűzfúrót. Végül Mixcoatl-t a villámlással, a mennydörgéssel és az északi iránnyal hozták kapcsolatba.
Mixcoatl a kódexekben piros-fehér csíkos testfestéssel, arcának felső részén fekete maszkkal és sastollakkal jelenik meg. Mint más csillagokkal kapcsolatos isteneknél, az arcán is lehetnek csillagok. Jellemzően íjat, egy csomó nyilat és egy vadászhálót vagy kosarat tart, és néha éppen egy jaguár leölésénél van, emlékeztetve a vadászok védőszentjeként betöltött szerepére.

Giorgio de Santillana révén is előjött az azték istennév, mely passzus Teszkatlipoka címnél is szerepelt.
Tulajdonképpen Teszkatlipoka és Miscoatl egy és ugyanazon dolog két minősége lehet; hatalomcseréjük hasonló a féléveken uralkodó Ozirisz és Széth hatalomcseréjükhöz, de erről GdS nem szól:

This is the moment when, in Mexico, Tezcatlipoca lights a new fire by twirling his stick in the sign of the Gemini and "from this time on he was called Mizcoatl". After this, things become more complicated (I must ask you to be patient a while longer); the original fire of Mizcoatl was supposed to have been lit at the Pole, so it is not at all clear why it happened in Gemini at the same time, but this is attested by a number of ceremonies. One should perhaps see in this a kind of ambivalence or bilocation of the sacred fire which consecrates the equinoctal colure of this famous year zero, from which time was counted in Mesopotamia, in China and in Mexico, too: the solemn moment when the sun of the spring equinox passed under the sign of the Gemini and so, too, on to the Milky Way, and the great galactic arch (or bow) raised on the horizon made an almost complete circle, the equinoctal colure. This, indeed, marks the fundamental geometrical scheme of this cosmogony, as it is found more than once.
—
Ez az a pillanat, amikor Mexikóban Tezcatlipoca az Ikrek jegyében pálcáját forgatva új tüzet gyújt, és "ettől kezdve Mizcoatlnak hívták". Ezután a dolgok bonyolultabbá válnak (még egy kis türelmet kell kérnem); Mizcoatl eredeti tüzét állítólag a póluson gyújtotta meg, így egyáltalán nem világos, hogy ez miért éppen az Ikrekben történt, de ezt számos szertartás tanúsítja. Talán ebben kellene látni a szent tűz egyfajta ambivalenciáját vagy kétlakiságát, amely szenteli a híres nulladik év napegyenlőségi főkörét, amelytől kezdve Mezopotámiában, Kínában és Mexikóban is számolták az időt: azt az ünnepélyes pillanatot, amikor a tavaszi napéjegyenlőség napja az Ikrek jegye alá és így a Tejútrendszerre is átment, és a horizontra emelt nagy galaktikus ív (vagy íj) egy majdnem teljes kört, az napegyenlőségi főkört tette ki. Ez valóban e kozmogóniának alapvető geometriai sémáját jelöli, amint az többször is megtalálható.

A Mizcoatl (Misz-Kő) név igen érdekes, hiszen ez tulajdonképpen a Mithra és missera nevekkel mutat hasonlóságot és itt is a Tejúttal azonosuló Nyilas-Ikrek tengely általi felezésről lehet szó. Más kérdés, hogy Santillana a tavaszpont Ikrekbe helyezésével számol, mely helytelen lehet, valamint, hogy a fényes Nagy Év fele Nyilastól Ikrekig (a tavaszpont mozgását figyelembe véve Vízöntőtől Oroszlánig) kell tartson és nem fordítva.

A Misz előtag Tejútra való utalását látszik megerősíteni a R. H. Allen Star Names című könyvében előjövő nevek:
Az évkör neve a babyloniaknál Mizrātå^[2], mely felbontható magyar etimonokra. Rokonításul Richard H. Allen felhozza a bibliai-héber^[3], Tejút jelentésű (vagy arra utaló) Mazzārōth, Mazzālōth neveket (Tejút vagy zodiákus jelentésű akkor?).

• Mindkét név eredeztetésével úgy tűnik hiába bírkóztak az Allen által említett tudósok.

Mazzaloth-ról még elmondja, hogy más értelmeket is tulajdonítottak neki:

Still this Bible word has been variously rendered, appearing for the Greater Bear, Sirius, then for the constellations in general; indeed it has been thought to signify the Lunar Mansions.
—
Mégis ezt a bibliai szót többféleképpen interpretálták, először a Nagy Medvére, a Szíriuszra, majd általában a csillagképekre; sőt, úgy gondolták, hogy a holdházakat jelöli.

Másutt, az Orion övének tárgyalásakor Richard H. Allen Isaac Israel rabbira hagyatkozva azt írja, hogy a Mazzārōth, Mazzālōth nevek az a zodiákus övére vonatkoztak.

Robert Burnham Jr. a Burnham's Celestial Handbook III. kötetének 629. oldalán is azt írja, hogy a Jób könyvében szereplő Mazzaroth lehet, hogy a Tejútra utal, de mostanában valószínűbbnek tartják, hogy az állatkörrel azonosul.
Egy másik héber név a zodiákusra Galgal Hammazaloth: a Jelek Köre.
Az (Am)Ma-Szál-Út vagy akár Magyar-Út (Tündér-Út) valóban a Tejút neve is lehet, viszont a Nap is a Tejúton jár manapság, épp a bibliai idők óta. Illetve a Magyar-Út, mivel Magor = Magyar = Nap a Tejút = ekliptika, ahol a Nap jár.
Közben viszont magyar címnél (lásd a Z. Tóth Csabával indított részt) arra is gyanakodtunk, hogy Mazzaroth akár a Szíriuszra, és jelentésátvitellel/bővítéssel a Kutyával indított Évkörre (Évkör = Eb-Kör) utalhat.

Az utótagról lásd coda és Quetzalcoatl címnél írottakat.

Lábjegyzetek