Mezopotámia

Szó szerint folyók közötti (terület) értelmű, görögül. Előtagját már meso- címnél is érintettük és a görög potamosz = folyó szóról is volt másutt szó.

Gyárfás Ágnes Lúd Anyó meséi – Régi angol gyermekversek ősgyök készlete...

...című az Ősi Gyökér 2011/1. sz. megjelent cikkében írja:

A Mezopotámia szónak a különböző szótárakban, lexikonokban, enciklopédiákban, a földrajzi meghatározása is eltérő. Némelyik a Tigris és Eufrátesz közét tekinti Mezopotámiának. Másutt a két folyam partvidékét nevezik így. A Magyar Katholikus Lexikon a két folyam alsó torkolati részét Ur város kivételével már nem fogadja el Mezopotámiának. A Pallas Lexikon (1896) leírása szinte minden későbbi meghatározást összefoglal:
Határai északon a Taurus és Örményország, keleten a Tigris és Asszíria, nyugaton az Eufrátesz, Szíria és Arábia, délen a Méd fal. A Mezopotámia név fiatal, csak a Szeleukidák (Kr.e. 200 körül) korától nevezik így. Görög eredetűnek tartják, azelőtt hol Szíriához, hol Arábiához számították.
A Biblia elnevezései: Aram Naharaim Paddan Aram. Kr.e. 800-ig "bennszülött" fejedelmek uralták Mezopotámiát, de ekkor Asszíriához csatolták. Kr.e. 531 óta egyfolytában perzsa, makedón, szír, pártus, római majd ismét perzsa járom alatt nyögött, míg végre a Kalifák foglalták el. 1258 után a mongolok dúlták fel, aztán 1648-ban a perzsáktól török kézre került. Felfedezése, ősi kultúrájának feltárása 1765-ben Niebuhr Carsten-nel kezdődött.

Itt még csak annyit, hogy a területek mindig a folyók általi körbehatároltságukról neveztettek el; lásd Etel, -ia, folyó, canton, continent és marha címnél írottakat.