Mező

A mező is csakugyan olyan szó, mely – azon felül, hogy két folyó közt terül el (honnan meadow, meso- szavak is) – a Nap által ugyanígy akadálytalanul bevilágított, mint a rét (re-Ta) vagy a sík (SZIK) szavunk által leírt területek. De maga tisztás szavunk is tiszta, fehér minőséget hordozzák azzal, hogy a tisztás a Tűz/Tíz Tája.
Ezek alapján gondolható, hogy MI > MISZ alapszavaink, melyeknek mez, mesz, mész variánsai is vannak, állhatnak mező szavunk mögött.

Viszont mivel méz, MES és MISZ kapcsán égi területekről volt szó, itt is az égen kellene keresni mezőt. Hogy is állt másutt? Eredetileg térközt, folyóközt jelent, innen ered Mezopotámia neve vagy Mezo-Amerika elnevezése is.
Igen ám, de ha a meghatározás szerint két folyó közötti területről van szó, akkor gondot okoz, hogy a Tejútból csak egy van. Igen ám, de a Tejútnak van egy villás (John M. Jenkinsnél "bifurcated") elágazása is, mely közötti terület neve lehetne a mező. A Tejút két ága közti tengerszigetről sziget címnél is volt szó (lásd Péterfai János ábráját azért ide is csatolva). Ez lenne az égi mező? Lehetne, bizony.

De ezzel nincs vége, mert hasonló szavak közép jelentéssel is állnak az utódnyelvekben (sőt, a szanszkrit madhu = mézet, tejet, nektárt is jelentő szóhoz is hasonló alakúak). Az árja szavak alakisága és a kún-hun alakú közép (és akár centre?) címnél írottak alapján azt lehetne mondani, hogy a mező tulajdonképpen közép jelentésű.

Igen ám, de közép(en lévőséget) máshogy is lehet értelmezni. A közép jelentésű szavakat, (terület)neveket middle címnél taglaltuk. Már ott és a MISZ címnél levő életkör-diagramban volt szó arról, hogy a Tejút általi középen felezés adja a két félt, és arról, hogy az eget két félre osztó Tejutat jelölő szavak nyomán alakult ki valójában a közép és felezés jelentés.
Tehát ha azt tesszük fel, hogy a mez, mező, illetve a MES-fa és MISZ funkciója is ilyen középen lévőséget és égtér-felezést fejez ki, akkor a MISZ-nek megfelelő KU-ból képzett KUS = világfa; madár szó is ilyen kell legyen, azaz közép szavunk felbontása Kus-Ép is lehet.

A walesi júniusnak megfelelő hónapnév Mehefin (Nyár közepe) nevében nemcsak fény szavunk van meg, de előtagja is mesz, mez, mező kell legyen, vagy az ilyenkor, a nyári napfordulókor fontos/tisztelt mes-fa = tölgy neve vitetett bele a szóba.
Még mindig s keltáknál maradva, Jankovics Marcell is írja:

A tölgy [ami ugye akkor a MES] egyúttal a "közép" fája: az évet felező tölgyfa hónapé (lásd Ogham), amelybe az év közepe, a nyári napforduló (június 21.) esik, és a hét középső napjáé, csütörtöké.

• Igen ám, de a szerda is lehet középső nap; sőt, a heart címnél álló adatok szerint inkább tűnik középső napnak: a szláv nyelvek közép jelentésű szavai erről árulkodnak.

Egyébiránt az albán mes = közép egy az egyben megfelel a mes-fa nevének. A Tejút(fa) az, ami középen állva két félre osztja az éggömböt.