Metsz

A metsz alapszava: met, MES; bővebben lásd a meddő szónál leírtakat. A szóvégi -sz csak az újabb korban jelent meg a metsz szóban. Ahogy a CzF adataként áll:

Metszd régen: medd vagy metd; metszeni régen: metni kiejtésű volt. ~ szóból: metél, metélés, megmetélni (például a szőlőtőkét). Ugyanez a met szó található a latin meto (aratok, metszek), szanszkrit masz, arab maza, franczia massacrer, és német metzeln, Metzger, Messer stb. szavakban.

Feltámadás címnél bőven szóltunk a fák metszéséről (és a trágyázásról is), de körülmetélés szóban is megvan és a gyakorlata, szokása ugyanazon céllal történt. A metsz alapszava met, MES azon MIT, MISZ szóval vetendő össze, mely lám, megvan missel szóban is. Sir James Frazer The Golden Bough című könyvében a darag címnél is előjövő aranyág ezen lemetszett ág és valószínű, a tölgyfa ága adja ki missel szó eredetét is. (Mivel viszont a Tejút-tölgy ága = Csudaszarvasünő agancsa, ezért a mész szóval való hasonlóság is kereshető. De ne feledjük az aranymetszést sem.)

Metszeni helyett szokás mondani, hogy mesni; a mes a nyes (és NISZ) szavak párja.
Ezen mes szó viszont szerepel mesgye szavunkban is. Mes-Gye Metszeni/Határolni Földet értelmű és rokon a megye szóval is. Kimondottan a Tejút(fa) MES/MISZ neve (és az, hogy a Tejút két részre metszi/mesi az égteret) és a nome címnél írottak (miszerint a görög nomos = felosztás, honnan a nemein = felosztani ige és hogy az egyiptomi megyék illetve nevük a csillagos ég felosztása nyomán erednek) alapján lehet mondani, hogy a metsz, oszt, nyom (mellyel azonos a NUM, mely a számot jelentő szavak alkotója is) és szám szavak mind az égi területek felosztására utalnak és a matematika név is talán inkább a metszésből, mintsem a mozgásból indul ki. (Ismét ne feledjük az aranymetszést sem.)

Karácsony címnél is szó volt arról hogy ez időtájt függőlegesen áll a Tejút, mintegy az eget a földdel összekötve, és különösen ilyenkor, ilyen állásában érdemes az égtér-feleket kijelölni. Az már más kérdés, hogy ilyenkor a téli napfordulón a Tejútfa fenyőfaként "üzemel," és nem tölgyfaként (az a nyári napforduló fája) és a tölgyfa török meşe neve az, mely a MES/metsz szóval passzol. Nem tartom kizártnak és megerősítést várok arra nézve, hogy a nyári napfordulón is függőleges a Tejút.

Kereszt, Nibiru és colure címnél írottak alapján az angol meet = találkozik ige fogalmában a metsz (met) ideája és szóalakisága van meg: a találkozás égi pályák, körök találkozása, metszés (csata) pontja, keresztező-pontja. A mete címnél taglalt határ, cél jelentésű latinmēta szó és a MISZ címnél álló diagramban szereplő felezés(t jelentő szó) sem biztos, hogy csak az éggömböt felező Tejútra utal, hanem a colure címnél taglalt főkörre is utalhat. Ugyanakkor a Tejút maga is lehet egy főkör.
Arról hun szavak címnél is volt szó, hogy a metsz illetve met hun párja a kemény előhangos kat/kata (csata).

Jankovics Marcell írja:

Patrik-nap körül az írek visszavágták a rekettyebokrokat, hogy a növény hajtásának növekedését – áttételesen a Nap sugarainak erősödését – siettessék, és a száraz rőzséból hatalmas tüzeket raktak.

Sir James Frazer The Golden Bough...

...című könyvében szerepel egy érdekes észt Metsik név is (mely nyilván az észt mets = erdő jelentésből indul ki^[1]):

Some of the Esthonians believe in a mischievous spirit called Metsik, who lives in the forest and has the weal of the cattle in his hands. Every year a new image of him is prepared. On an appointed day all the villagers assemble and make a straw man, dress him in clothes, and take him to the common pasture land of the village. Here the figure is fastened to a high tree, round which the people dance noisily. On almost every day of the year prayer and sacrifice are offered to him that he may protect the cattle. Sometimes the image of Metsik is made of a corn-sheaf and fastened to a tall tree in the wood. The people perform strange antics before it to induce Metsik to guard the corn and the cattle.
—
Az észtek egy része hisz egy Metsik nevű huncut szellemben, aki az erdőben él, és a marhák jólétét tartja a kezében. Minden évben új képet készítenek róla. Egy kijelölt napon az összes falubeli összegyűlik, és egy szalmabábut készít, ruhába öltözteti, és kiviszi a falu közös legelőjére. Itt a figurát egy magas fához rögzítik, amely körül az emberek hangosan táncolnak. Az év szinte minden napján imát és áldozatot mutatnak be neki, hogy megvédje a jószágokat. Néha Metsik képmását kukorica kévéből készítik, és egy magas fára erősítik az erdőben. Az emberek furcsa bohózatokat mutatnak be előtte, hogy rávegyék Metsiket, hogy őrizze a kukoricát és a szarvasmarhákat.

Lábjegyzetek