Mesgye

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

Két szántóföld, vagy kert, vagy szőlő közt parlagon vagy menő-járó helynek hagyott keskeny útvonal. Hol mesgyét nem hagynak, ott barázda választja el a szomszéd telkeket. Több vidékeken, nevezetesen Mátyusföldén, Csalóközben: megye.
Mindkettőnek gyöke a távolra mozgást jelentő me, honnan mehet, men stb. származnak. Így s latinban is meta^[1] a meo (megyek) igéből elemezhető. A székelyeknél mesde s ez látszik az eredeti alaknak, melyben a de helyet jelent, miszerént mesde am. menésde, azaz menésre, szabad járásra hagyott közös hely. A török nyelvben eléjön meszlek, a szláv nyelvekben mezsa, meznik, stb. V. ö. MEGYE.

Metszeni helyett szokás mondani, hogy mesni; a mes a nyes (és NISZ) szavak párja.
Ezen mes szó viszont szerepel mesgye szavunkban is. Mes-Gye Metszeni/Határolni^[2] Földet értelmű és rokon a megye szóval is. Kimondottan a Tejút(fa) MES/MISZ neve (és az, hogy a Tejút két részre metszi/mesi/osztja az égteret) és a nome címnél írottak (miszerint a görög nomos = felosztás, honnan a nemein = felosztani ige és hogy az egyiptomi megyék illetve nevük a csillagos ég felosztása nyomán erednek) alapján lehet mondani, hogy a metsz, oszt, nyom (mellyel azonos a NUM, mely a számot jelentő szavak alkotója is) és szám szavak mind az égi területek felosztására utalnak és a mathematics név is talán inkább a metszésből, mintsem a mozgásból indul ki. Ne feledjük az aranymetszést sem.

Lábjegyzetek