Mennyország

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása című könyvének 281. oldalán írja, hogy a halottas beszédben munhi uruzag = menyország.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 228. oldalán az Úr-Szék összefüggésben látja az ország értelmét, miután a Mennyország szavunkat Mén-Úr-Szék-ként említi.

• Az elnevezés patriarchalizmus előtti kell legyen. Nem úrról, úrnőről van szó; így a mén tag sem indokolt.

Hon és ház szavak kapcsán a Tejútbeli égi honról, a származásbeli égi hazánkról volt már szó.
Isztán címnél pedig szintén arról volt szó, hogy vélhetően az isztán = ország, terület jelentése eredetileg asztrális volt (Magyarisztán minden más pedig isztános kifejezés prototípusa kellett legyen), majd innen (a szokásos égről földre való tükrözéssel) geográfiai értelmet is kapott. Elgondolkodtató, hogy ország szavunk nem-e hasonlóan alakult ki. Az a helyzet, hogy mennyország szavunk alapján és Kalama címnél írottak alapján is egyre biztosabb vagyok ebben.

Földi mennyország

Kubínyi Tamás jól mondja: a Kárpát-medence a földi Mennyország. Az ország értelme ilyen kettős. De Irán nevezete alapján is szóltunk arról, hogy az "Úr-Hona" olvasat Égre és földre egyaránt áll. Egyiptom elnevezését se feledjük.

Gyárfás Ágnes A hídon – az érzelmek misztériuma a gyermekjátékokban...

...című Ősi Gyökér 2004/3. sz. megjelent cikkében jól írja:

Magyarország minden kis településén megvalósították őseink a Mennyország földi képét. Templom, néha a temető, néha egy-egy kápolna vagy erdei tisztás egy régi, istennőnek állított oltártöredékkel.

• A folytatást nem lehet mind idevenni, de valóban, minden patak és felette híd is ősvallásunkhoz köthető.

Mennyországról lásd még Éden.