Medve

Dr. Lónay Gyula az általa sajátosan értelmezett megy szó értelméből kiindulva azt mondja, hogy a medve a nehézkes mozgásáról (med- = moz- nála lényegében) kapta nevét (míg a meddig a mozgás méretére vonatkozna).

Péterfai János írja:

A Medvék neve magyar eredetű, Méz-Evő a jelentése. A Medvigy is mézevő. A hun Medos Mézös ital, amiben szintén benne van a Méd/Méz szó. De a szumer Me (és Mé, Mu) Fény, amely szó Da jelzőt kapva alakul ki a Méd – Méz szó. Ha valaki megtanul magyarul, akkor nem újdonság neki a sok meglepő tény, így a medve szó magyar eredete sem. A Medve név Ve része kisebb istent jelent, ami miatt a medvék a méz főnökei, őseink szerint. A finneknél a vasat a medve és a farkas találja fel.

A Med-Ve névben a Ve kisebb isten, a Va/Ve rendszer alapján, a Med pedig éppen saját egyik népnevünk, a Méd – Megyer alapja. A Medvék népe lennénk^[1]? Bizonyos mértékig talán.
A kínai népi hagyományban Ti-Sa, a névben a Ti – Föld, a Sa – Szellemek ártalmas hatása –, 72 csillag ártó szelleme. A Ti-Sa szemben áll a Nagy Medve csillagainak 36 szellemével, őket Tien-Kannak nevezik, Tien – Ég, Kan – a Nagy Medve. Ti-Sa ugyan csillagok szelleme, de mégis a Föld gonosz erőinek a megtestesülése. Egy ifjú mágus parancsol a Ti-Sa szellemeinek. A két erő, a 72 és 36 a 108 összetevője. A Nagy Medve a Föld forgatásához is kell, Úr Sus az Úr Keze, továbbá a latinban Medve. A mágus a precesszió ismerője lehet.

Magam bier, Göncöl és a Szíriusz és a medvék címnél írottak alapján szintén úgy gondolom, hogy a medve "mézevő" jelentése szintén nem a fő, alapjelentés, csak másodlagos vagy belemagyarázható. Azt kell látni (ahogy magyar tabu szavak címnél is írtuk), hogy ez az állat is jelképállat: a medve (mint asztrális fogalom, mint csillagkép) kétszeresen kötődik a Tejúthoz, Tejútfához: egyrészt a mézet/MISZ-t, másrészt a fákban/életfában a kéregben megbúvó lárvákat keresi, eszi meg (maga a lárva is kötődik a Tejút fogalmához, hisz latinul szellemet, lelket is jelent). A csillagkép pedig nyilván azért került északra, mert a medve téli álmot alszik (éj – éjszak; lásd észak) (lásd még hibernate).
Úgy tűnik, a(z inkább kínai-hun, mintsem ainu eredetű?) japán kuma = medve név alapján, hogy a kún-hun nyelvnek efféle elnevezése lehetett a medvére és a medve magyar elnevezés. (A pekcse koma = medve és a taos nyelvű kə́ona = medve is idevehetők. Mivel a medve is kutyához hasonlított állat lehetett – kimondottan a medvebocs kutyaszerű – nagyon is elképzelhető a K-N váz okos megtartása, ugyanakkor ne feledjük, hogy K-M vázú a japán szellem/isten neve is [kami; lásd KAN], és a medve is isten).
Egyébiránt ainu témák cím/alcímnél volt szó medveáldozásról. Lásd még ezen oldalt is.
Comet címnél a japán szót szőrös ember oldaláról közelítettük még meg.
A magyar medve med- törzse látszik meg a kelta mathghambhuin = medve névben, melyet Alex MacBain próbál elemezni és oda jut, hogy a math viheti a medve jelentést. (Mac-kó is lehet.)

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvében J A MacCulloch The Religion of the Ancient Celts című könyvéből idézi a gall Matu, ír Math neveket és ilyen összefüggésben tárja elénk:

Another Celtic name for bear was the Gaulish Matu, Irish Math, found in Matugenos, "son of bear" and in MacMahon, which is the corrupt form of Mac-Mathghamhain "son the of bear's son" or "of the bear."
—
A medve másik kelta neve a gall Matu, ír Math volt, amely megtalálható a Matugenosban, "medve fia" és a MacMahonban, amely a Mac-Mathghamhain "a medve fia" vagy "a medve fia" korrupt formája.

A kelta math^[2] = jó jelentésű is, ahogy a MISZ címnél levő diagramon is szerepelt. A jó = tej összefüggését korábban ismertük, továbbá tej = méz.

A leplet MISZ címnél (az ott szereplő diagramok alapján is) rántjuk le: a medve az M-T, M-S vázú Tejút(szakasz) neve nyomán alakult ki, de valóban a név az (égi) méz nyomán ered. (Hasonló az eset a kutyával: tyúk vagy a tojás volt előbb?)
MISZ címnél ugyanis számos M-SZ vázú, északkal kapcsolatos észak-afrikai név került elő. Legutóbb egy lapp is, Tiermesz (kinek nevében tier lehet állat, szarvas (lásd deer) és fa (lásd tree) is akár).

Jankovics Marcell írja:

A vadásztársaságnak tagja még Favtna, más néven Tiermesz, a medve alakban járó lapp ég/viharisten [az ég illetve menny neve is lapp nyelven Kandra Kabos adata szerint]. A finn szerzők az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképpel azonosítják. A csillagisten megfeszített és nyilakat lövöldöző íja a jávorszarvas csillagzatra "mutató" Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép.
Bár ideillő lapp nevét a szerzők nem közlik, az égi mondában [a Joseph Fontenrose Orionjában is taglalt görög mítoszokhoz hasonlóan] a Tejút mentén folyik a vadászat.
A Jávorszarvas csillagzat, az Orion és az Ikrek egyaránt a Tejút csillagképei. Bizonyos értelemben a Kis Medve (Ursa Minor) is beleillik a képbe. Egy följegyzés szerint ui., amikor Favtna (Tiermesz) nem vadászik, íját szögre, a Sarkcsillagra (Polaris) akasztja; ez a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. (A két Medve csillagzat ilyetén együvé kapcsolása általános; lásd a Kis Medve – Nagy Medve, Kis Göncöl – Nagy Göncöl neveket.) Alapos okunk van arra is, hogy a Bika csillagképet (Taurus) – ennek vállán kotlik a Fiastyúk – szintén a menekülő szarvasok csapatába soroljuk, ám ennek bizonyítása már szétfeszítené írásunk kereteit.

• Ahogy Csudaszarvas címnél is írtuk, Jankovics Marcell Cirlot Dictionary of Symbols című könyvéből is vette gondolatait.

Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium...

...című könyvében bő lére eresztve:

Őseink a medvében a legfőbb (állat)-istenséget tisztelték, a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát (a régiek e kettőt összekapcsolták). Téli álmából való február eleji ébredése, valamint az, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált. A medvekultusz európai nyomai aj égkorszak elejéig követhetők a múltban. A télvégi medveünnep finnugor rokonainknál, a farsangi medvealakoskodás Európa-szerte, így nálunk is eleven szokás volt a közelmúltig. A medvebőrbe bújt hősök (Medve Jankó, Medvebőrös) a nemzetközi meseirodalomnak ma is népszerű alakjai.
Az antik Rómában február 13-án ünnepélyes körülmények között idézték fel Callisto (görög Kallisztó) medve regéjét (a naphoz egyébként a maihoz hasonló időjósló szokás tapadt). Kallisztó a klasszikus mítosz szerint Kéteusz vagy Lükaón leánya és Artemisz szűz társnője volt. Fogadalma ellenére engedett Zeusz csábításának és teherbe esett. Artemisz ezért medvévé változtatta, hogy kutyáival széttépesse, de Zeusz idejében közbelépett. Miután Kallisztó megszülte fiait: Arkaszt és – egy változat szerint – Pánt, (az ismertebb változatban Pán anyja Amalthea kecskeistennő volt, aki Zeuszt is szoptatta), Zeusz az égbe emelte szerelmesét. Belőle lett a Nagy Medve csillagkép. Valójában Kallisztó jelentése "legszebb", s Artemisznek, az Állatok Úrnőjének egyik neve és megjelenési formája volt, akinek tiszteletére medvealakoskodással egybekötött ünnepet tartottak. (A görög arktosz szó mindezt magában foglalja. Jelentései: "medve, Nagy Medve, észak" – melynek csillagát a Nagy Medve felett találjuk meg –, "Artemisz szolgáló szüze". Artemisz neve is összefügg[?] az arktosz szóval, s nyelvileg nem közömbös az sem, hogy a névnek, csakúgy, mint a medve indogermán elnevezéseinek az első szótagja az állat morgó hangját (arrh) idézi föl (ld. az Uránusznál írtakat^[3]), és hogy az istennőt Árkádiában, melynek Arkasz volt első királya, különösképpen tisztelték.) Artemisz ("latinul" diana) mint holdistennő Brighidhez s a későbbi Gyertyaszentelő Boldogasszonyhoz hasonlóan "fényhozó" és a vajúdó asszonyok védnöke volt.
A február 15-ei Lupercalia ("Farkasűző") ünnep is részint Callistóhoz kapcsolódik. Lupercus a nyájak őrző istene volt, ez medveisteni szerepkör. Az ünnep névadója a medvenimfa egyik feltevés szerinti atyjára, Lükaónra irányítja figyelmünket. Lükaón ugyanis "farkasszerűt" jelent. Az ünnep rítusai a nők termékenységének fokozását célozták: meztelen ifjak a várost körbefutva kecskebőr-korbáccsal ütlegelték az útjukba kerülő asszonyokat, hogy termékenyek legyenek. A termékenységvarázslás a "napfényre hozó" meddő holdistennőre utal, a meztelen kecskebőr-korbácsosok Kallisztó egyik fiának, Pán kecskeistennek papjai is lehetnének, hiszen a kecske is termékenység-jelkép. (Hadd emlékeztessek a Piroska és a farkasra, a szent remeték legendájában szereplő farkasra, kecskeemberre! A kecskebőr-korbáccsal "űzött" farkas hiedelmi jelentőségére nézve tudnunk kell, hogy a napisten – Apollón, később a napisteni vonásokkal megrajzolt Krisztus is – "Jó Pásztor" vagy vezérkos, vezérbak képében száll szembe a nyájat fenyegető farkassal: a Sötétség fejedelmével. S még az állatmesékben, Aesopuséban vagy Phaedruséban is, a farkas vagy a medve a kecske és a bárány fő ellensége.)
Kallisztó apjának másik neve, Kéteusz a Cet csillagzat görög nevének hímnemű alakja. Az európai medveisten tiszteletében osztozó indoeurópai Varuna isten állata ugyanez a cet volt. Állatistenekre, totemállatokra jellemző, hogy igazi nevüket tilos volt kimondani. Helyette egyik jelzőjét használhatták. Ilyen a szláv (finnugor eredetű?) medve is: "mézevőt" jelent. Több februári szent: Brigitta, Balázs és Bálint áll kapcsolatban a medvével. Brigitta és Bálint a nevük szerint is. Bálint "Erőset" jelent, s a medveisten egyik neve volt. Egy másik nevét, a "Torkost" falánkságának köszönhette.
A keresztény ikonográfiában a disznó mellett ő testesíti meg a Falánkság bűnét. Rabelais nagyétkű óriásainak, Gargantuának és Pantagruelnek, a farsang e két jellegzetes hiedelmi figurájának is a mítoszok medvehőse volt az előképe. A medve harmadik neve, az "Erdei Pásztor" a februárban ünnepelt Quirinus pásztoristenhez, Varuna itáliai megfelelőjéhez vezet bennünket. Arisztotelész még úgy tudta, hogy a medve, amikor felébred téli álmából, purgáló hatású füveket eszik, hogy a benne rekedt salaktól megtisztuljon. Ilyen az erős hashajtó "medvehagyma" (Allium ursinum). Ez azt a dugót is kilöki a hátuljából, amivel a tél elején dugaszolta be magát. A medvét a falánkságáról és önpurgálásáról szóló hiedelmek a farsangi evés-ivás és a rákövetkező böjti megtisztulás négy lábon járó példaképévé tették. Öntisztításának azonban több jelentése is van. Utal az időszakra jellemző böjti szelekre, melyeknek a hagyomány szerint az égisten (Odin, Varuna) a kibocsátója. Ehhez társul az a képzet, mely szerint a holtak lelkeit a medveisten a "Torkos" nyeli el, és ő is bocsájtja ki őket ismét, hogy új testbe költözhessenek. A szeles idő a néphit szerint (gonosz) szellemjárás ideje! (Ld. szél > szellem.)
Egyiptomtól Észak-Európáig ismert ősi elképzelés szerint a holtak lelkei a Göncölszekérben várják visszatérésük idejét. A Nagy Medve "gyomra és hátsó fertálya" ez! A szekércsillagzat neve számos népnél halottaskocsi (lásd bier, mely bear szóval rokon^[4]) értelmű, és erről a magyar néphagyomány is tud. A legenda szerint Szent László holttestét egy szekér magától vitte végső nyugvóhelyére, Váradra, vagyis sem ökör, sem ló nem volt elébe fogva. Hogy milyen szekér lehetett, azt a Göncöl Szent László szekere elnevezése árulja el. A britek egyenesen Artúr király szekerének neveztek, s a kelta eredetű Artúr név (lásd Arthur) szintén "medvét" jelent! (Emlékezzünk az Uranusról és Artemiszről írtakra; a morgó nevű kelta uralkodó éppúgy nem hal meg, mint Uránosz, hanem hozzá hasonlóan egy "Almás hely [Avalon]" nevű szigeten, a kelta paradicsomban szendereg örök félálomban.)
A medveistenséget nemcsak a görög-római műveltség azonosította a Nagy Medve csillagképpel. Finnugor rokonaink hitvilágában több jelkép szál fut össze: a hantik a csillagzatot – többek között – a halott medveistent hordozó halottas szánnak képzelték. Artemisz medveistennő^[5] csillagképpé válásának regéjére gondolva pedig érdemes eszünkbe idézni, hogy a szomszédos Kis Medvét eleink Nagyasszony társzekerének, Nagyboldogasszony csillagának is nevezték.

• A Nagyboldogasszony csillaga azért érdekes, mert a Tejútanya feje eredetileg Szíriusz kellene legyen, de mivel Nagyboldogasszony maga a Tejútanya, ezért annak mely testrésze a Kis Medve?

A medve-kultuszról, arról, hogy egyes népek totemőse a medve...

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvének 207-208. oldalán ír. Némi medve adatot (a magyar szó hivatalos etimológiájával is) lásd még a 209. oldalon is, de még a 210. oldalon is szól róla.
Majd a 212. oldalon:

A medve Közép- és Észak-Szibériában nemcsak a legrettegettebb és legnagyobb erejű vadállat, hanem születésénél, okosságánál és részrehajthatatlanságánál fogva az isteni igazságosság őre is. Ezért esküsznek a szamojédok, a vogulok és az osztjákok a medve bőrére. Talán innen ered kissé átalakítva, a magyar közmondás: nem inni a medve bőrére, mielőtt az elejtve nincs.

Kátay Barba Rafael Péter Kynologia...

...című írásában szerepel:

Az emberré válás hosszú útján számos állatfajt tartottak őseink, melyekből soha nem lett háziállat. Kezdődik a történet a barlangi medvével, melynek elejtését követően a megmaradt kicsinyeket a barlang egy elrekesztett zugában vagy veremben nevelik, hizlalják, hogy végül rituális szertartás keretében elfogyasszák. A táplálást, mint később más állatok kicsinyei esetében is, kezdetben az asszonyok szoptatás útján oldják meg.

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 297. oldalán a legnagyobb erejű állatok kapcsán azt írja, hogy tulajdonképpen ami északon a medve, az délen az oroszlán és hogy mindkettő kötődne Artemiszhoz is. Nagy Medve csillagkép és oroszlán címnél volt szó arról, hogy a medve nevei inkább az oroszlán névalakjára emlékeztetnek.

Igen hasonló a medve névhez a lakota mitológia Mato (pajkos medveszellem) neve. Az alábbi Wiki oldalon található róla info.

Medve jelentésű szavak egyes nyelvekben

A madagaszkári malagasi/malgasi maharitra‎ = medve névben ott a magyar név.
A latin nyelvhez és ursa szóhoz nyilván semmi köze a szomáli oorso = szónak; inkább orsó szavunkhoz tartható.

Lábjegyzetek