Meddő

Varga Csaba írja:

Meddő eredeti jelentése "metszett". A szó gyöke: met, mint például met-él. A medd d hangja tehát eredetileg t volt, ehhez jött két t: met-ett (értsd: metsz-ett), s ebből lett összevonással mett > medd, s ebből meddő. A hím és a nőstény is lehet meddő. A Czuczor-Fogarasi értelmező szótárban ez áll: "Minthogy pedig mind a hím, ha heréjét kimetszik, mind a nőstény, ha görgőjét kiveszik, faját szaporítani megszün, s terméketlenné leszen: innen jelent átv. értelemben terméketlent."

• Lásd még metsz.

Továbbmegyek és azt mondom, hogy a MATA címnél (és a kutya cím bevezetőjében) írottak alapján, mivel a magyar szócsoportbeli halál fogalmat kifejező szó ilyen alakú kellett legyen, meddő nemcsak terméketlent, hanem holtat is jelent. És valóban, ezen fogalmak rokonok is, mint ahogy az alábbi Bahador Alast videóhoz tett kommentben szerepeltettem is ezt a szót az árja mord/mort és másutt is meglévő mat/mot = halott, halál jelentésű szavakkal. Murder címnél utalok még ezen videóra.

Egyébként érdekes még, hogy a meddő alakilag azonos a nedű szóval is.

Kotlik és koty címnél írottak alapján a kún/hun nyelv szava meddő jelentéssel kb. *kot lehetett, mely mellé szintén találni elvágó értelmű szót, mely nem más, mint kat. (Igen ám, de a metszés is termékenységjavító és a Luca-napi kotkodálás is; lásd kotlik és koty.)

Meddő és szűz

Eszter és sterile címnél a székely ester = meddő szó kapcsán jegyeztük meg, hogy Hágár címnél írottak szerint Sára is meddő volt: azaz a meddő = szűz összefüggést tárhatjuk fel, ahol szűz = Szűzanya.
Valóban van létjogosultsága a meddő és szűz fogalmainak közös nevezőre hozatalának, mert Pap Gábor is szólt a "még szűz és már szűz" témáról (föld szentelésének rítusánál volt róla szó).