Maid

Lány, lánycseléd.

Magyar Adorján Ősműveltség...

...című könyvében írja:

Azt is tudjuk már, hogy a német Mädel, Mädchen (médel, médhen): lány, angol maid (méd): lány, szűz és megfordítva dam, dáma (lásd dame) szavak mind nőt jelentő szemere szócsoportbeli szavak, ugyanúgy valamint az árja nyelvekben meglévő mater, mother, Mutter: anya szavak is, amelyek hogy valamikor negatívum azaz völgyelet sőt árok jelentésűek is kellett legyenek, ezt legjobban az ezekkel teljesen azonos magyar meder szó bizonyítja.

Mátka szavunk, amit ugyan mind férfiról, mind nőről szokták érteni, gyöke is illene, bár mate szóban jobban ül. Hogy a nőiség a vízzel volt kapcsolatos, erről Magyar Adorján szintén ejtett szót, de MATA, mad (továbbá navel, navy, stb.) szócikkeknél is lesz szó ittasságról ill. magzatvízről.
Azóta pedig tömkelegével találtunk példákat arra, hogy a mocsár, láp, víz, bujaság, alsó helyen lét mind a nőiséget, az anyagot jeleníti meg.
Lásd bővebben fény és anyag.

A maid és maiden alakok azonossága azért sem meglepő, mert egyes nyelveken (nyilván több nyelven) a szűz és a lány (mert a lány házasodása, nővé illetve asszonnyá válása előtt mindig szűz) értelmek keverednek, például finn tyttö = lány, szűz (az afrikai krio nyelven is titi = lány), a török kőz = lány, szűz szintén.
A bengáli meẏe = lány egyébként hasonló a germán szavakhoz, és az írásmódja mindezeknek gy hangot sejtet a kiinduló szóból. Az angol miss = kisasszony (mely eredetileg lány, tündér jelentésű kellett legyen) és a holland meisje = lány szavak pedig rámutatnak, hogy többféle alakból válogathattak az utódnyelvek, de a kiinduló a MISZ és magyar szónál taglalt ideák nevei.

Az elmondottakhoz még tehető, hogy daughter címnél közben kifejtésre került, hogyan a Tejútanya szűz/lány aspektusáról van szó (nem földi lányokról), másrészt Magda címnél is szó volt a Napistenek/Naphéroszok ilyen alakú neveiről.

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvében még amit ír:

A magyar leány szónak régen szűz értelme is volt. Leány értelme volt az ónémet nyelvben a magd, magda szónak is, csakhogy itten már árja félreértéssel van dolgunk, mert mi tudjuk hogy Ilona Istennőnk épen ellenkezőleg a magyar vagy Magar nevet násza után veszi föl, vagyis amikor már többé nem leány hanem "Boldogasszony."

Az alábbi tanulmány (melyből parthenogenesis címnél idéztünk) adata szerint a héber almah = szűz. Ugyan első megérzésem az volt, hogy ez alma szavunkkal azonos (márpedig Alma Mater is ilyen fontos név), könnyen lehet, hogy az Al itt névelő és a szóvégi h nem hagyható el. Azaz mah = mag, mint a Magda és maiden nevekben illetve elődjében. A lényeg, ahogy az alábbi oldal is taglalja, hogy félrefordítás történt (a héber almah = maiden, nem virgin; több címnél volt arról szó, hogy a szűz aspektusa a Tejútanyának (násza előtt) lány, tündér):

As it turns out, even the most famous speculation about parthenogenesis, Jesus Christ's birth, owes its existence not to a miracle but to a human error during the translation of Isaiah 7:14 from Hebrew to Greek: The Hebrew word almah can refer to a young woman of marriageable age, whether married or not. The 'young woman' became a 'virgin' in the gospel according to Matthew, where almah was translated as the Greek parthenos.
—
Mint kiderült, még a parthenogenezissel kapcsolatos leghíresebb spekuláció, Jézus Krisztus születése sem egy csodának, hanem egy emberi hibának köszönheti létét az Ézsaiás 7:14 héberről görögre történő fordítása során: a héber almah szó utalhat egy fiatal, házas korú nőre, akár házas, akár nem. Az "ifjú asszony" a Máté evangéliumában "szűz" lett, ahol az almah szót a görög parthenosz szóval fordították.

Kisasszony címnél is szóba került a Tejútanya lány/szűz aspektusa.
Dame és dam címnél lásd még szintén Ilonás-Tejútistennő-állatalakos infót (hiszen dámszarvas is létezik).