Magyar istencsalád

A magyar ősvallás csillagászati tudáson, alapokon nyugvott. Ugyan ott és Isten címnél egyistenhitről is volt szó, mégis a magyar istencsalád tagjait külön sikerült csillagászati értelemben megtalálni, azonosítani.

A teljes isteni-emberi viszonyrendszer felvázolva:
Legfelül áll Nagyboldogasszony/Tejútanya, kinek fia a Nap és azok népei az emberek (egyes csoportjai, különböző törzsi- és népneveken), de apaszerepben (ahogy Gyárfás Ágnes is jól látja; nála viszont Hunor és Magor az Ikrek, tévesen, viszont Castor és Pollux címnél végül is tisztázza magát; én magam pedig ember címnél teszem meg) a Tejútanya/Szíriusz mint istenanya fia^[1]?-férje Orion (annak is az övcsillagai a leginkább érdekesek, Szíriusszali összekötése végett is [ezek szerint Szíriusz égi helyzete mégis állandó?!]) (kimondható, hogy Szíriusz egyszerre nőiségi és hímségi, hisz a (szájon általi) nemzés ott megy végbe, és a szülés helye lesz más, a szemközti Nyilasban; ez a szeplőtelen fogantatás csillagászati háttere).
Ahogy hierogamy és gemination címnél is írtuk, a magyar istencsalád hím és női tagjai itt, ezen a téridőbeli pontos tartják szent nászukat (ahol a kutyanemzés is létrejön). Mondhatnánk azt is, hogy a jin és jang ábra rögzített állapotában a közben konty címnél is említett találkozás (nász) középen (a lemniszkáta címnél taglalt kötőpontban) van. Ott, konty címnél is szerepelt:

A régi kínai felfogás szerint a világmindenség két fő princípiuma a jin és jang, a negatív vagy női, és a pozitív vagy férfi. Ennek a kettőnek a küzdelme, illetve olykor egymásba való átcsapása hoz létre minden mozgást (mely már az Eros címnél írottakat idézi, de kinetic címnél írottakat is lásd mozgásról).

Rónai Lászlóné Reinkarnáció...

...című az Ősi Gyökér 2016/1-2. sz. megjelent cikkében írja:

A Teremtésben – a metafizika nyelvén – kétféle alaperő létezik: a Női, befelé-lefelé forgó, örvény jellegű és a Férfi kifelé-felfelé forgó, sugárzó jellegű. Ez két, egymással szembe forduló spirál, s amikor találkoznak, megszületik a Fény, a megnyilvánult világ: a téridő.
A kereszténységben: az Atyaisten (a termékenyítő tűz erő, csillagképe az Orion, szimbóluma a párduc, a felfelé mutató háromszög); az Anyaisten (az összetartó, befogadó vízerő, csillagképe a Nagy Kutya a Szíriusz csillaggal, szimbóluma a csodaszarvas, a kör, a testet öltött formájának jelképe: a Hold); s a Fiúisten (a kiegyensúlyozó, a Föld elem, szimbóluma: a hétágú Nap, a négyzet, a Turul vagy Sólyom, összevontan pedig a szárnyas Nap, Jézus). Negyedik elem: az Emberben áramló levegő elem. Ősi jelekkel: az Atya az (X), az Anya (☉), és a Fiú (+) az egyenlő szárú kereszt. A három rovásjel összevont ligatúra jelképe pedig a Teljesség: egy körben lévő nyolc ágú csillag. A Lélek szimbóluma pedig az Atyaisten (X) és a Fiúisten (+) rovás jeleinek az összevont ligatúrája együtt: a nyolcágú csillag. Mindet megtaláljuk szimbólumként ma is a templomokban, bár sok pap ma már nem tudja a jelentését.

Ez a küzdelem nem más, mint az, amit a Szíriuszhoz kapcsolt háború- és szerelem-istennő szerepkörökben is látunk: a küzdelem a szerelmi és háborús csatározásra értendő.
Ezek után nem is meglepő, hogy a téridőbeli helyre, Nagy Kutya csillagképre utalva előjön ilyen nász alakú szó Helena Lehman nevű írónő tollából (aki Bullinger könyvét dolgozta fel több könyvben; az angol szöveg Szíriusz címnél található, itt csak a fordítást adom):

A denderai zodiákusban a Canis Majorhoz tartozó sólyom külön "Naz Seir" felirattal van ellátva, és a Sirius csillagot jelképezi a Canis Majorban. Egyiptomiul a "Naz" azt jelenti, hogy "Elindult" vagy "Elküldött", míg a "Seir" azt jelenti, hogy "Herceg" vagy "Főnök". Ezért a "Naz Seir" cím azt jelentheti, hogy "küldött herceg". Mivel a "Naz" és a "Zar" egyaránt "Herceget" jelent héberül, a Naz Seir azt is jelentheti, hogy "Hercegek Hercege", ami a királyok Királyának, Jahsuának megfelelő jelzője!

• Igen ám, de Jézus nem a Szíriusz, hanem a Nap. Az ilyen zsidós ezoterikus írókkal vigyázni kell.

Mondtam volna itt, hogy a küzd és kezd szavaink is erre a téridőbeli pontra kellene utaljanak, de a kezdet Szűz mint kezdet cím/alcímnél írottak alapján oda is kapcsolható (csak hogy bonyolódjon a dolog).
Ezek után még azt is ki lehet jelenteni, hogy a feleség fogalma is az ég felezésének helyére utalhat^[2].
Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 124-125. oldalán taglalja a feleség fogalmát. Előjön itt is a szeretet és küzdelem, szerepkörökre bontva (csak éppen Szíriuszt és téridőbeli helyet nem említ):

A magyar feleség képzet ősi (fél) sajátossága is tiltakozik ilyen feltételezés ellen. Ugyanakkor természetes a közösség férfi-irányítású szervezettsége támadásban és védelemben; ezzel szemben a családi, vagy a szertartások vezetésében a női oldal részvétele hangsúlyozott, ami ismert a magyar nagycsalád és Nagyasszony rendszerben szinte egészen a II. világháborúig. Közvetlen emlékei más kultúrákból is ismertek. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar hagyományos élet vitelében élt és máig nem szűnt meg a kettéosztott félig: szeretetre (női szerepkör), félig: küzdelemre (férfi szerepkör) rendelt emberi szerepkör egységtudata.

Egy fontos, a bal és jobb címnél^[3] (valamint Hunor és Magor címnél, Hunyor témája kapcsán) már taglalt témáról kell itt még szólni: melyik a női és melyik a férfi, azaz melyik a sötét és melyik a világos oldal? Figyelembe vehető-e a jin-jang ábra fehér és fekete fele (mindig a bal a világos oldal, gondolom; nem ábrázolták fordítva) analógiaként vagy mintaként? Nyilván igen. Ugyebár a növekvő félév van bal oldalon: télitől a nyári napfordulóig, és jobb oldalon a hanyatló HAN) félév.

Amikor Nimrud-Orionnak két fiat (Hunor és Magor) tulajdonítunk, az azt jelenti, hogy az ikerfiak képzete alatt az istenanya/időanya által kijelölt idő felezését kell érteni alattuk (félév, Hunor csillagkép és a többi ismert címnél írottak alapján).

Magyar Adorján Csodaszarvasában...

...is szépen kifejti, analógiákkal. Arról, hogy a római Numitor Romulus és Remus nagyapja, MA szintén Csodaszarvasában írja, a vogul neveket is szóba hozva:

Ezen vogul Numi-Tor vagy Numi-Tár (= Fölső-Lény vagy Fölső-Istenség; lásd Numi Tórem) azért "nagyapa", mivel ő a Napisten, azaz Szarnu-Ater (Arany-Isten) apja, aki utóbbi pedig az emberek apja, aminthogy Hunor és Magor is a Napisten megkettőződése, aminthogy Romulusz és Rémusz is eredetileg ez volt.

• A Nap és nép szavak egyezőségét nem emeli ki, pedig megtehette volna itt; igaz a nép szót nem is használta.

Másutt bővebben, másképp megírva:
A család szükségszerűen áll apából, anyából és gyerek(ek)ből. Hogy a gyerek Mag = Nap, erről másutt volt szó (még a keltában is mag, mac = fiú) illetve arról is, hogy a fiú régen gyerek, sarj értelmű volt. Viszont a csillagmitológiában a lány az anya fiatalabb énjére utal (lásd daughter és tündér), míg a fiú az anya fia, Napgyermeke, kiből felnővén (amikor a Nap a Szíriusszal, Orionnal együtt áll és Hunor-Széth lesz belőle) a szerelmese is lesz (incest címnél erről volt szó; ezen a ponton ölheti meg apját, Oriont a Nap, hogy anyját nőül vegye), ami alatt azt kell érteni, hogy a Nap a Tejút körén mozog, semmi mást (anya nem hálhat fiával a valóságban). A Nap és Orion cím/alcímnél álló Nap = Orionná válás így érthető meg.
De ki is az az Orion? Nevének értelmezése szerint az Ég Ura. Anu címnél is volt arról szó (Isten címnél is, ahol sok másról is szó volt), hogy hogyan alakulhatott ki hímségiként kezelése. Azóta legutóbb Ninsubur címnél írottak alapján pontosítunk:
Ninsubur neve úgy jött elő Papsukkal címnél, minthogy állítólag az Orion alakja nőiség lett volna? Aligha. Nyilván félreértésről van szó. Orion nem lehet nőiség, ahogy a Nap sem [nincs olyan, hogy Napistennő]. A félreértést az okozza, hogy Orion (Úr-Isten) mellett ott van az Istenanya (An, Ana, Anu; Szíriusz mint istenanya), el nem választhatóan.

• Isa címnél is, sémi és szanszkrit szavak által bemutatásra került, hogy az Úr(isten) és a neje lehet Orion és Szíriusz.

Tehát egyrészt Orion és Szíriusz egymástól el nem választhatósága adja meg a választ, másrészt az, hogy maga Szíriusz is kettős androgün: egyszerre nőiségi és hímségi természetű (hisz ott zajlik a nemzés). Orion az Ég Ura (Uri-An, Uru-An; az An, Án = ég jelentése eredetileg az éj sötétjére, a tágabban értelmezhető istenanyára utal), míg Szíriusz az Anya (Szíriusz mint istenanya) (viszont Hágár agar és Akar olvasata szerint szintén Ég Úr értelmű: Hágár és nemzője Ábrahám egyek Szíriuszban és Orionban).

Orion címnél írtuk legutóbb:
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a nemcsak akkád, hanem sumér nyelvűként is helyes Uru-Anna tulajdonképpen (mondjuk ki: magyarítva) Uru-Anya, azaz az Anyaistennő Ura, azaz Férje értelmű is lehet, azzal, hogy az Orion mellett neje, a Tejút van.
De egyre több helyen (épp itt fentebb is) kimondtuk már azt is, hogy a viszonyrendszer értelmében az Orion neve vitethet át Tejút-elnevezésre is.

Pető Imre Hun nyelvi tanulmányok...

...című könyvében amikor (az örmény forrásokból dolgozó, Iszfaháni kódex címnél említett) Detre Csaba adata alapján Orionnak Würen nevét adja meg, GYÁ-val egyetértően írja:

Würen – Orion. Talán valamiféle- //M -őr, eredetileg valószínűleg, würeni fényjelző őr (D. Cs.) A Würen hangtani és jelentésbeli azonossága az Orionnal nyilvánvaló. Nimród Ősapánk égi tisztében valóban fényőrként szolgál. Karjánál a Bethelgeuze, lábszára a Zarugh ("záró"). A magyar történelmi mitológia tükröződik vissza a csillagok neveiben is. Híres csillagának, a Bethelgeuzének Kárpát-medencei neve: Óriásgázlója. A Würen Mezopotámiában Nimrud, a Biblia és a magyar krónikák Óriása, a magyarság mítoszi Ősapja. Az ő fiai Hunor, Magor, és némely krónika szerint – Bor. Nincs magányban. Felesége a csillagmezőn segíti őt: Meme, Memazdigh. Feleség, hunul: eme, meme. Mezopotámiai neve: EME.

Megjegyzés: a feleség értelem asszony és nő (honnan is: nej, nejem) alapértelemből indul ki.
Eme Dr. Gyárfás Ágnesnél is az istenanya (= Inanna, Szíriusz) neve^[4], melynek alhangi párja, AMA például Sarama nevében is megvan.
Kazár – Pater cím/alcímnél is írtuk, hogy a Tejútanya (kinek egy csillagba centralizált önmaga Szíriusz) ura/férje Orion: Pater-ről megállapítottuk, hogy nemcsak hogy Égatya (honnan a földi apákra átszálló jelentése is) értelmű, hanem Orionnak felel meg. Ahogy kazár is. Tulajdonképpen azonos jelentésűek is: a Ház Ura. A ház a Tejútanya, akinek ura (férje) Orion.

Szép apa és szép anya cím/alcímnél is utaltunk a Szíriusszal azonos Anya és a Nimrud-Orionnal azonos Apa ősi-szép szerepkörére.
Ló az égen és ló anya életfás növényesedéssel és párduc apa cím/alcímnél két övcsaton ősvallásunkból ismert Tejútanya+Nimrud ábrázolást látunk, mely ismét bizonyítja, hogy a párduc-panther Nimrud-Orion és hogy a Fehérlófia anyja, a Tejút egy pár.

A férj és feleség, Orion és Szíriusz összetartozósága

Nagyon sok helyen, főleg Íj csillagkép, Orion övcsillagai, kovács és a kutya és sok más helyen szó esett arról, hogy ezek összetartoznak. Khuda és God címnél még ez is elhangzott az iráni Khuda kapcsán:
Ergo a perzsa Khuda = isten lehet kutya, hugya és Kutya csillagkép, sőt, mivel Gábor és kutyahitű címnél az Orionról is volt szó, akár Orion plusz Szíriusz is lehetne akár.

Lábjegyzetek