Maggot

Kukac, féreg. A mag elem minden esetben felveti, hogy valamiképp a magyarokat jelöl, akik a Tejutat égi kígyóval azonosították, azt pedig folyóval, ami a szárazföldben tekeredik. A féreg szó tündér és farkas jelentésű, lásd ott.
Newt (nyű?) szónál is szó volt féregről, (tej)fehérségről.
Számtalan más esetben láttuk, mint giliszta, kukac, nyű, maggot, locust, worm, termite és főleg kígyó és sárkány szavak esetében, hogy e kártevők^[1] vagy – mai szemmel – csúnyaságok neveiben egyáltalán nem érezni negatív hangvételt a magyar nyelv részéről. Ezek a szavak az Aranykor termékei ugyanis. Mintha csak arra várna a magyar, hogy a SZAR = testi állapotából a szár = fényes állapotába juthasson mihamarabb.

Péterfai János írja:

Feltűnő, hogy őseink milyen magasrendű összefüggésekben gondolkodnak a kígyókról, gyíkokról. Egyáltalán nem a félelem vezérli gondolataikat, hanem egy hatalmas világkép megrajzolása. Elképesztő titkok jönnek a felszínre, amint vizsgáljuk őseink történetét, köztük ősatyáink és ősanyáink szabad és leigázhatatlan lelkének jellegzetességeit, amint a tudományossággal eljegyezték magukat.

Elképzelhető, hogy a feltámadás jelképei, ugyanis a kis giliszták úgy jönnek létre a rothadó húsból (a semmiből), ahogy az emberi és minden más élet is. Ne feledjük, a rothasztás és különböző más, a bakteriális változásokat kihasználó eljárás olyan ma is kedvelt (luxus)termékeket hoz létre, mint a bor, egyes sajtfélék (de Izlandon a cápahúst is Napon rothasztják).

Halcyon szónál sem a szomorúság, inkább az öröm került kifejezésre.
Sad szóban viszont kimondottan a Kali Yuga anyagba lehúzó hatása érzékelhető.

Lábjegyzetek