Magda

Magyar Adorján Csodaszarvasában...

...mutat rá, hogy a Napistenek neje hogyan vált ilyen vagy hasonló nevűvé egyes vallásokban:

Miután a föntieket Napistenünkről elmondottuk ami azonban róla távolról sem minden, szólanunk kell még – habár ezt is csak igen röviden – regebeli kedveséről vagy nejéről, a Földistennőről, azaz Tündér Ilonáról, akit népünk még Magyar Ilonának és Boldogasszonynak is nevez.
Mindenek előtt azonban ki kell emelnünk a következő egyezéseket:
A magyarság hagyományában Toldi Miklós kedvese: Magda. (Láttuk, hogy Toldi Miklós azonos ősi Napistenünkkel.)

Bakos Attila A Duna Evangéliuma

...című könyvének 248. oldalán olyanról tud, hogy Arany János ezt a Magdát idegen névnek tartva lecserélte Piroskára.

A Bibliában a Jézussal közelebbi kapcsolatba hozott leány neve (Magdalai Mária (Mária Magdaléna/Magdolna; lásd még róla Mária), aki a hagyomány szerint így azért neveztetett mivel Magdala városából származott [megjegyzés: a város neve sokszor sokszor csak "vezetéknévként" való magyarázat[1]]. Említettük, hogy Jézus is tulajdonképen Napisten, illetve amennyiben létezett is, de utóbb annyi ősi naphitrege alkalmaztatott rá, hogy e mondai anyag a történelmit teljesen elborította.
Buddhával a monda hasonló viszonyba hoz egy Magaddai Amra nevű leányt, akit így azért neveztek mivel Magadda tartományából származott. Buddhára vonatkozólag a tudósok előtt közismert tény, hogy, bár történelmi személy, de történetéhez utóbb annyi napmítosz toldatott hozzá, hogy ez a történelmit szintén teljesen elborította. Megjegyzendő pedig, hogy a buddhizmus körülbelül 500 évvel régibb a kereszténységnél.
Heraklész neje neve Megara.

Mindezen Magda, Magdala, Magadda és Megara nevek annyira egyezőek, hogy a véletlent kizárnák még akkor is ha más egyezések nem is kisérnék.
A mi rekonstruálható őshitregéink szerint Magyar Napisten neje és kedvese: Ilona, de akit csak násza előtt neveztek Tündér Ilonának, mivel ősnyelvünkben a Tündér szónak leány és szűz értelme is volt, míg násza után ő a Magyar Ilona nevet vette föl, ahogy őt a csallóközi leányok bizonyos tavaszi, a házasságról szóló énekeikben napjainkig is nevezték és minthogy a nő a házasságban ma is férje nevét veszi föl.
Világos tehát, hogy mind a fönti nevek Ilona ezen "Magyar" nevéből származtak.

Különösen föltünő még a keresztény Magdaléna és a buddhista Magaddai Amra-hitrege egyezése egyebekben is, mert hiszen a Mária és Amra nevek is egymásra nagyon hasonlítanak.
További föltünő egyezés a következő is: A bibliai és népi hagyomány szerint Magdaléna kétes erkölcsű nő volt; Jézus hét ördögöt űzött ki belőle, miután megtért, Jézus lábaihoz borult és ezután igen ragaszkodott hozzá, sőt a népi hagyomány szerint jegyese is lett. Utóbb Jézus haját illatszerekkel áztatta, majd lábait is kenvén, ezeket hajával törölgette; a népi hagyomány szerint könnyeivel áztatta, hajával törölgette. Végül Jézus halála után keresztfáját ölelgette, majd a pusztaságban egy barlangba vonult vissza, ahol bűnbánó életet élt.

A buddhista Amra hitrege szerint: Amra kétes erkölcsű de igen szép nő volt, akinek a Gangesz [Ganga] folyó mellett gyönyörű kertje volt [utalás az égre]. Buddha a folyón átkelve kenetteljes erkölcsi prédikációt tart neki, mire Amra lábaihoz borul és megtér.
Az erkölcsi prédikációt és megtérést eredetileg kétségtelenül szerelmi viszony helyettesítette, ami mindkét esetben vallási okokból van elhallgatva, de ami megmaradott a Toldi- és Heraklész mondában és aminek eredetét a mi Napistenünk és Földistennőnk tavaszi násza képezte. A folyón való átkelés és a szép kert a mi ősregénk Dunája és Tündér Ilona csallóközi gyönyörű "Aranykertje", más nevén "Tündérkertje", emlékét tartja fönn, amelyben Ilona és Magyar találkoznak, ahova ez minden tavasszal megérkezik és ahonnan minden ősszel távozik; ami meg annak emlékezete, hogy amikor a Sark még Magyarország területén volt: a Nap minden esztendőben egyszer kelt föl, tavasszal és egyszer ment le, ősszel. [A folyón való átkelés a Tejút vagy az égi egyenlítőn való áthaladás is lehet.]
Azon indíték, amely szerint Magdaléna Jézus haját illatosítgatja nem egyéb mint a vogul hitrege ősi indítéka, amely szerint a Nap kedvese, a "tündérkisasszony", annak aranyhaját simogatja.

Bognár Ferenc Nimrudi hagyományunk Boldogasszony-tisztelete, és Fekete Madonnái...

...című cikkében írja:

A kígyó és sárkány jelképek, a legkorábbi időktől a női műveltség jelképei, és ezért ábrázolták kígyó, illetve sárkányfarokba végződő testtel, GAIA Földanya Gigászgyermekeit, amikor Zeusszal harcoltak. De minden nap-herosz is megküzdött a kígyóval vagy sárkánnyal. További érdekes egybeesés, hogy a kereszténységben, éppen az ó-görögben FÖLDMŰVELŐ jelentésű szent, a György lett az, (GE-ORGEO, föld-organizáló, azaz földművelő) aki legyőzte a SÁRKÁNYT oly diadallal, hogy a sárkány még a korábban dicső címerekről is eltűnt. A pártusok, a dácusok, és egyes kelta törzsek, valamint az angolszászok (szax-szaka) sárkányos zászlóiról maradtak még képes ábrázolások, tehát ezek a népek, a legkorábbi műveltség utódai lehettek. El is tűntek a történelem színpadáról. A német-szászok ellen, egyenesen irtóháború folyt hajdanán. Ja, nevük SAX alakja, a legősibb SZAKA szkítákra utal.
A hím-elv képviselői, az értelem egyenes vonalú, (azaz lineáris) öntermészete miatt, a világot is hasonló keletkezéssel képzelték el, kezdeti kiindulópontot tűzve ki az Atyaisten világteremtési aktusát. Ezzel szemben a nő-elv, az ismétlődő folyamatok által megújuló, körkörösen hullámzó létről, a Világmindenség önmagából való megújulásáról van meggyőződve. Jelképe az öröklét, az önmaga farkába harapó kígyó ouroboros], és ezt fejezték ki még, a szűzen-szülés, azaz önmagából eredés költői képével. A hímelvűek, mindezt félreértve, az apa nélkül szülő nőben, a régi nőistenek szajhaságát látták. Így kaptak egyes népek bastard, azaz fattyú jelzőt. Ezért tartják a zsidók Szűz Máriát is szajhának.
...
A bibliai hét-ördögös Mária Magdolna körül is hasonló zavar keletkezett. A zsidó hagyomány hajbodorító Mária (szajha)-ként ismerte, ezzel szemben a gnosztikus evangéliumokban, Jézus legkedvesebb tanítványaként lép elénk. Magdala városából származva, nevével és történetével, az ottani szűzanyai és szent-szolgálói jellemzőket hordozhatta.

Bognár Ferenc Az Életfa csillag-gyökerei c. az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkében még egy érdekességet oszt meg (leginkább itt most csak az első sor érdekes):

Magdeburg régi Parthenopolisz (Szűz-vár) nevének tőlük kellett erednie. A szajhaság idővel, kényszerűen egybe esett a szolgálólányok kényszerű szexuális szolgálataival, és jusson eszünkbe a sok, kiszolgáltatottsága miatt megesett cselédlány sorsa! Innen válik érthetővé, hogy Magdeburg csak fordítása a Parthenopolis névnek, hisz a német Magde = szűz, és szolgálólány jelentésű egyszerre.

Arról nem szól, hogy a vár is nőiség, amit Trójaként is be kellett venni (a falóval-phallosszal) és az olasz troia = szajha szó is erre az összefüggésre mutat rá.

Ami a Magda nevet illeti, Mag-Da felbontásban tökéletes példáját látjuk annak, hogyan teszünk meg egy mitikus-égi nevet földi szereplővé. Viszont az, hogy a Mag elem szerepel benne, megint oda vezet vissza, hogy itt az Égistennő keresendő első körben. Miért is vált volna a Földistennő kétes erkölcsűvé? Basztet és beast (valamint kurva és szajha) címnél volt már szó az égi bestiáról. Kétes erkölcsűvé azért is válhatott, mert Magyar Ilonának (illetve maradjunk az egyiptomi mítosznál: Nutnak) kutyanemzést végző "kedvese" is volt. Nem lehet véletlen, hogy a zsidó vallásban a kutya tisztátalan állattá vált; hogy ennek kiváltó oka az lett volna-e, hogy a földi [zsidó] nők, özvegyek valóban kutyáikkal háltak volna[2] (nem elképzelhetetlen), vagy az ősmítosz/ősfelfogás késői leszűrődését kell itt keresni, vagy akár csak a(z isten)nő- és kutyagyűlölet ilyen féle összekapcsolását, ennek pontos folyamata nem deríthető ki, bár meg lehet kísér élni.
Visszatérve arra, hogy itt most az Éganyáról vagy a Földanyáról van szó, az kétségtelen, hogy a kutyanemzés végeredményben a Földre és a földi életre is kihat, és ugye mivel a Földön élünk, minden égi vonatkozású hatást itt tapasztalunk meg (ahogy erről geocentrikus világkép címnél is szó volt).

Az ír maighdean és ónémet magd, magda szavakat lásd még maid.
(M-R vázú lány jelentésű kelta szavakat lásd mare. A lány/szűz/tündér elvileg mindig a Tejútanya fiatal aspektusa, ahogy daughter címnél láttuk, de egy tisztázatot lásd szűz.)

Lábjegyzetek

  1. Lábjegyzet:
    Olyan ez, mint hogy Helene apja Tynderaosz. Kiről Péterfai János írja:
    Spárta királya Tündaraosz, a Tündér Király. Két lánya van, Tündér Ilona és Kültaimnésztár. Van még két fia is, akiket most hagyjunk. Tündaraosz neve egyértelműen magyar nyelvű. Tün-Da-Ra-O formában Tünde-Ember-Úr nevének jelentése. Kétségtelenül magyar nyelvű név. A király neve azt a magyar dinasztiát jelöli meg, amelyik Spártát alapította és uralta. A betörő dórok a királyi családot nem elpusztították, hanem magukénak tekintették. A dór invázióban ez a jelenség furcsa is lehet annak a történésznek, aki nem ismerte fel a dórok magyar bosszúálló jellegét. A dórok az akhájok elpusztítására indultak, bosszúhadjáratra. ↩︎

  2. Lábjegyzet:
    Sophia Menache Dogs, God's Worst Enemies című dolgozatában (melynek kivonatát lásd kutyaellenesség) is írja:
    Widows, for example, were urged to avoid keeping dogs so as to exclude any possibility of bestiality (Baba Metzia, 71 a), an injunction much later incorporated into the medieval code of Jewish Law, the Shulhan Aruch.
    —
    Az özvegyeket például felszólították, hogy kerüljék a kutyatartást, hogy kizárják a bestiális kapcsolat lehetőségét (Baba Metzia, 71a), és ez a felszólítás jóval később bekerült a középkori zsidó törvénykönyvbe, a Sulhán Aruchba. ↩︎