Mace
Buzogány; jogar, kormánypálca. Szerencsedió jelentése is van (itt is a MAG (makk) értelem van meg – dió címnél makkról szó is esett!).
A hímségi mag szó származéka, ahogy a magyar megy, meggy, méz, máj, máz, mező, mák, matat, mozog, továbbá maya, Mexikó(?), Madeira, Média, mágia, stb.
Gyakorlatilag Magor Napisten botjáról van szó, ahogy Herkules nevében is a Kul tag (lehetne) a kalló neve, ahogy Magyar Adorján írja a kőrös fejezetben.
Magyar Adorján...
...érintőlegesen említi a mace szót is magyar fejezetében:
A mai olasz nyelvben létezik a
mazza(ejtsed macca) szó, amely bunkósbotot és nagy kalapácsot jelent, amely szóból származik a matar címnél taglalt]amazzare= agyonütni, megölni szó ezen mazza szó ugyan szemere-besenyő, azaz szabin kiejtésű, de hogy e szónak kellett létezzen még makka kiejtésű alakja is, bizonyítja az olaszban ma is létezőamaccare= behorpasztani. Világos, hogy ez eredetileg egy makka nevű bottal a koponya betörését jelentette, ugyanúgy mint a magyar "agyonütni" is, mivel ez régi nyelvünkben csak főbeütést jelentett.
A meggyfa bot tulajdonképpeni ősmagyar neve megyer, makar, makka alakú lehetett.
Közvetlenül a makk szavunkkal is lehet azonosítani, hiszen a Napisten botja a fallosza is lehet (lásd még penis). A fallosz, a tetején levő boggal, makkal fegyverként, buzogányként (baszogányként) is megjelenhet.
Jankovics Marcell A Nap könyve...
...című könyvében írja:
A buzogány a mesehősök jellegzetes fegyvere, és a fanyűvés is jellegzetes mesemotívum, emellett tipikusan nap- és csillaghéroszhoz illő cselekedet. Az ókorban a kentaurokat, a középkorban Sámsont fanyűvőnek képzelték el (146. rajz). A kép a Tejút (a fa), illetve bizonyos tejútcsillagképek, Orion, Nyilas, Kentaur és a Nap együttállásán alapszik.
Lásd még hímtagról macaroni.
Úgy tűnik még, hogy ami bot, bunkó, buzogány, az másutt kard jelentéssel jön elő, legalábbis hangalakilag az alábbi szavak egyezőek: cseh meč, orosz меч, lengyel miec és óangol mece = kard, továbbá finn miekka és ónorvég mækir = kard. De BL adata szerint még: héber macheira/mecheira = fegyver, ógörög machaira = kard, kés, latin machaera = kard. [Ezen négy utolsó szó inkább már azt árulja el, hogy kik foglalkoztak fémművességgel: a fémek és kardok nevei sokszor népnevek[1]. Lásd még kardokról Péterfai János írását és Götz László adatát Makar.]
Ainu nyelven makiri = kés. Az oromo nyelv mugu, mugau = aludni szavához (a magban az élet még huny, ahogy Magyar Adorján írja) hasonlóan az ainu mokor = alszik. (Bár lehet, itt a mag = nyug, mely megfordítása huny.)
Az, hogy (mert fényes) mécs, metsz szavakkal (és akár mészáros előtagjával vagy a vas/acél(fehérség) M-SZ vázú formájával?) is egyeztethetők a szláv és óangol szavak, kétségtelen, de tán valószínűbb az első ötlet.
A kardot a kovács készíti. Magar és kovács címnél is szó esett a tibeti mgar = kovács; klán jelentésű szóról (mely felveti, a metal nem-e magyar név-eredetű, vagy valamelyik utódnép, méd vagy más neve szerepel benne).
Az alábbi oldalon álló spanyol és portugál mazar és maçar = kloffol jelentésű ige is innen, ebből a fogalomkörből ered. Vesd össze matar = gyilkol igével is.
Mash eredetére Hensleigh Wedgwood English Etymology 1872-es szótárában is ilyen szavakat hoz fel:
Prov.
macar,machar= to bruise, batter, shatter; Fr.macquer= to bruise hemp, break up the stalk.
Hasonló a zsidók szent oszlopának, a maceva-nak a neve is (minden oszlop, pózna, karó, bot, pálca, gerely, kard, továbbá obeliszk, gnomon a Nap neveit viseli).
Érdekes még (CzF adata):
MACSUKA
(macs-og-a) fn. tt. macsukát. A székelyeknél jelenti valaminek bunkóját, gombját, s néhutt magát a bunkós botot is. Gyöke macs rokon a csomót, fatekét jelentő mancs szóval.
- A rög, csomó, bog mindig Nap, azaz mag.
Lásd még mattock és machete. Bunkó szavunkról lásd BUN.
Khamor címnél Hunor botjáról/bunkójáról, jobban mondva kalapácsáról volt szó (az ófrancia masse = nagy kalapács jelentéssel megadott szintén). De hogy a (buzogány,) kalapács, bunkó, bot értelmek keveredhetnek, erre bizonyíték, hogy a héberben is a makab = bot, bunkó, kalapács[2].
Bunkó és bot címnél Magyar Adorján tovább taglalja a témát.
Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 162-164. oldalain található görög és héber szavakat hasonlító szószedetében találjuk az alábbi ideillő szópárt: görög machia (csata, ütközet) – héber macha (üt).
Hasonló alakú szó még a spanyol macana = bot, melyet a bennszülött taino nyelvből is levezetnek, mert ilyen szó kardot jelentett.
Lábjegyzetek
Lábjegyzet:
Ráadásul több nyelvben is a szabir és magyar népneveink fegyverek neveiként is meghonosodtak az ősidőkben: például a sumérsibir= fegyver, hébermacheira= fegyver, ógörögmachaira= kard, kés, németspeer= dárda, lándzsa, stb. Őseink, a legrégibb nép, minden kétséget kizáróan a fémkohászat és fémművesség első mesterei voltak a világon. Ezért képződtek fémnevek is a szabir törzsünk nevéből: például sumérzabar= bronz,latin, németcuprum= rézsilber= ezüst, stb. [BL] ↩︎Lábjegyzet:
Makabi (Makabeus) héber nemzeti hős nevének értelme is tehát ugyanúgy botos buzogányos mint az őstörök Tol vagy Tor [lásd Thor] istené, akit az etruszkok (turusz; egy őstörök törzs) is rettentő kalapáccsal kezében ábrázoltak és akivel kőrös őstörzseink Kolos nevű istensége is azonos (latincolossus). E témát lásd még Toldi Miklós kapcsán toll. ↩︎