MES

Péterfai János írja:

Emesh [lásd még Emese] a Nyár istene. Egy En-Ten-nel vívott vitájában vereséget szenvedett, En-Ten győzött, aki a természet megújítója, az esők elhozója, ezért kapta a Tél fogalmat egyes fordítóktól, értelmezőktől. A magyarok részére nem kell En-Ten nevét értelmezni, Télnek fordítani, mert magyarul jól érthető a név. Emesh neve kétféle módon értelmezhető, ami magyar nyelvűségét bizonyítja. E-Mesh értelme Háza az Ifjúságnak, tehát Emesh is teremtő isten, de ereje nem ért fel En-Ten testvére erejéhez. Em-Esh értelme Em, vagyis Keletkezés, Anyaság, az Esh az Ős, ami miatt Em-Esh az Ősi Keletkezés istene. Őt Nyárnak minősíteni, amint ezt teszik a kutatók, nem lehet.

• Ugyan Emesh és Enten mondáját nem ismerem, valamennyire mégis csak igaz a Nyár – Tél megosztás, hiszen félévekről van szó. A MES igei értelme (mely megvan metsz szavunkban) onnan alakult ki, hogy a Tejút-világfa Mes két részre mesi, metszi az égboltot. A Tejútnak nemcsak Mes, de Méz, Mész, Messzi (melyekből alakult MISZ teoretikus etimon) nevei is voltak, de a Tejút, mint árok, barázda és sánc adja az M-T vázú moat nevét is.

A két részre metszéssel adódnak ki a félévek urai, kikről Ozirisz és Széth, missera és Nephthys címnél is volt szó.
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy (az alter és other címnél taglalt idegen szavak elegyeként kezelt) An/Ó-Dár (magyarul a Napunk bináris rendszerben és drug címnél is taglalt társ szavunk) a mellékelt diagramban a Nagy Év egyik/másik félévét jelölő név lehetett: ahol a tree = fa töri ketté a teret, éppúgy ahogy a MISZ-es diagramon a mes-fa által két részre metszett (mesett) tér/mező egyik feléhez képest másik a más-ik.
De alterhez igen hasonló az altar = oltár név is, és ahogy Jankovics Marcell írja, az égen is látható egy "Oltár", az Ara (lat. "Áldozati asztal") csillagkép, mely a Tejút déli szakaszán látható, ott, ahol a Nap télen, "áldozata" idején tartózkodik.
És ha már asztalról van szó, a MISZ címnél hozott perzsa miz = asztal is áldozati asztal lehetett, ahogy a dolmen is az volt. (Sőt, az altar címnél levő képen a négy sarok szarvat(!) formáz.)

Péterfai János írja:

Gilgames nevét akkádnak minősítik, holott színmagyar név. A név helyesen Gil-Ga-Mes elemekből áll. Mind a három elem magyar szó, semmi köze az akkádokhoz, hacsak az akkádok nem magyarul beszéltek. Gil a Galamb egyik neve, lásd Gilice, ami galambot jelent, és a Gil becézése. A perzsa Gil szintén galamb, a perzsa szó kétségtelenül a magyar nyelvből ered, csak vessük össze a két nyelv létezésének idejét. A Ga egyértelműen Ház, a Mes Ifjú, mint a Mes-E szavunkban is. Ez a Galamb-Házi-Ifjú jelentés a hős galamb lelkű viselkedésére vonatkozik. Elsősorban édesanyja nevezte Gilnek, gyakran Gisnek.
Az Ifjú szónak több változata van, mint Mesz, Mász, Mosz, Mes, Mis és egyebek.

• Richard H. Allen könyvében Oroszlán csk. Regulus csillagánál írja, hogy a turáni népeknél Masu = hős volt a neve. Péterfai Jánosnál is az Ifjú és Hős jelentések keverednek, de keletkezés jelentéssel is adatolják e szavakat.
  
  Lásd még fiú jelentések kapcsán MAS és más, valamint Mózes.

Ezek alapján MES jelentése MISZ-hez is hasonló(an ifjú, fiú jelentésű), de Gavin White Babylonian Star Lore című könyvének adata szerint MES egyszerűen többes számot jelöl:

Late astrology texts sometimes refer to the Crab simply as 'the Waters' (A-meš).
—
A késői asztrológiai szövegek néha egyszerűen "Vizek" (A-meš) néven említik a Rákot.

• Ilyen értelemben mass vagy mash szóval látszik azonosulni értelmében. Méz szavunk is lehet tej/víz értelmű, mint MISZ-nél láttuk.
  A víz lehet a Tejútanya magzatvize (ég tengere). De legegyszerűbb a mix címnél írottak alapján gondolkodni. Ott is előjött a víz.
  Csatolva lásd MES piktogramját.
  

Szintén Gavin White könyvéből derül ki, hogy a Halak csillagkép sumér zodiákusbeli Kunmes (Farkak) nevében is megtalálható ez a MES. Ott is azt írja, hogy tbsz-jelölő. Halakból valóban kettő van, hisz kettős jegy. De próbáljuk meg másképp is értelmezni.
Legutóbb MISZ, Gilgames és tölgy címnél szerepelt, hogy Gilgames afféle Fehérlófiának beillő hős:
Arról is szóltunk, hogy a táltos a tölgyfa mellett tanított, azaz dalolt, regélt, mesélt, sőt, rejtőzött (fára mászott > fáradt). A török meşe talán ennek megfelelően jelent tölgyet, és MES = ifjú, hős, valamint MISZ = ifjú, "Fehérlófia" jelentéseivel még inkább összeillik, de Gilgames nevében is szerepel ezen fa neve (mely fa jelentés utólag alkottathatott), az alábbiak alapján:
A Hamlet Malmában, egy lábjegyzetben is előjön Kutha városa, szintén Nergálhoz kötve:

MES.LAM volt a neve Nergál kuthai szentélyének, jelentése pedig "a buján növő MES-fa" Gössmann szerint (Das Era-Epos, p. 67).

Csatolva lásd az akkád szótárban talált szavakat.

Ezen MES egyezőnek látszik a török meşe = tölgy szóval és felveti, hogy Gilgames is afféle Fehérlófia alak, aki asztrális-erkölcsi utat jár be.
Messiás címnél szebben kifejtve mindez.

Ha ezen MES a névben (MAS felhangos párjaként) hőst, fiút jelölne, akkor Kun-Mes értelme Csúnya Fiú (Csúnya Világ; konyec-ből kiindulva Világvége?) értelmet vehetne fel. Kun (Kony) szerepel alkony szavunkban is.
Lám, a Rák csillagkép idézett A-MES nevében is a Rák-ság elvágó, megszüntető szerepe kell jelen legyen, bár itt MES hordozná a negatív értelmet, nem KUN. MES-nek ott felső (holt)pont jelentése kell legyen. Rendkívül érdekes a holtpont kifejezésünk is.

Az iménti fejtegetések viszont feleslegesek, ha a többes szám jelölésére használt szóelemet adottnak, már belső fejlődéssel kialakultnak tekintjük.  
Ide tartozó információt találunk más és több cím/alcímnél (illetve az felett), ahol a régi többes, azaz előbb az ún. "kettes" szám létrejötte kapcsán felhozott Ikrek (Ember) fogalmából kiindulva vezettük le a MAS > MES (kettes majd) többesszám értelmét.

A mes-fáról volt szó MISZ címnél is. Itt csak annyit, hogy a kelta meas^[1], walesi mes = gyümölcs, pontosabban elsősorban a tölgy gyümölcse, a mast címnél is említett makk! Márpedig a mes-fa a török nyelvű meşe szó jelentése alapján is tölgy^[2]!
Ahogy mező címnél is szerepelt, az albán mes = közép egy az egyben azonos a mes-fa nevével (a köldöknek is van közép mellékjelentése és azon áll a világfa/világoszlop is).

A szlovák metla = nyírfa szóban is szerepelt az M-SZ rokon M-T váz (többek közt breza is jelent nyírt, mely a birch névvel azonosul is).

MISZ címnél a mézről is volt szó. A mes-fa lehet akár méz-fa is. Az alábbi oldalon álló Atharva Véda VII.56. mantrájában is mézből született fáról esik szó:

Mérges kígyó, skorpió,
Keresztcsíkos vipera,
Minden mérget messzire
Elűz innen ez a fa.
Mézből született a fa,
Édes mézet idehúz,
Orvosság a sebekre,
Gonosz férget összezúz.

A keltánál maradva, a kutya címnél szereplő M-D vázú madadh = kutya és madra = kutya szavak mellett egy kelta measan = kutyakölyök és egy Mes-Ku (Fiatal Kutya) formában bontható korai ír meschu = kutyakölyök (az ír cù = kutya) szó is szerepelt. De ezen szavak inkább MISZ címhez valók.

A MES-tölgyről még annyit, hogy ezt a mitológiai-mesei tölgyfa nevének tartom. A tölgy rendes magyar neve tölgy. A tölgy fogalmába túl sok minden van belecsempészve (túl, tőgy, tud, Toldi) ahhoz, hogy ne ez legyen az eredeti szavunk.

Igen jelentőségteljes a mes azonossága más szavunkkal, mely a méhlepény népies neve. A mellékelt kép bizonyítja, hogy okkal fedezünk fel analógiát.

A magyar és magyar-rokon hagyomány szerint gyerek születésekor fát ültetnek, mert a régi hiedelmek szerint az embernek két lelke van, az egyik a testében, a másik a fáéban, amit születésekor ültetnek. Más hagyomány szerint a méhlepényt fa alá ásták el: ha kislány született, almafa, ha fiú, körtefa alá.
Nem-e lehetséges, hogy a két hagyomány összefügg és a mes-fa is innen, a más(ik lélek) nyomán veszi nevét?

A mes metsz jelentésére visszatérve, a mészáros címnél is említett nyugat-fríz és holland mes = kés és a thai mêet = kés metsz/mes szavunkkal azonos.
Végeredményben bicska és kés címnél írottak alapján az ISZ = fény alapszó ilyen-olyan előtételezéséről lehet szó.

Lábjegyzetek