MA

Föld jelentésűnek határozza meg Péterfai János is. A finn nyelvben maa = föld és anya jelentésű is.

Baráth Tibor A magyar népek őstörténete...

...című művében ma szavunkról (ő mindig a hon szót keresi ugye):

Ez a szó a jelenlegi magyar nyelvben már nem közhasználatú, de a rokon nyelvekben még igen pontosan azt jelenti: Hon. (...) A finnben a maa 'föld, lakóhely', az észtben maa 'hon, ország, haza', a vogulban és osztjákban ma 'hely, föld, vidék'. Kétségtelenül nagyon régi szó ez is, mert megvan a szumírban ma, mat 'föld, ország' értelemben, megvan a szíriaiban is mot alakban föld jelentéssel és megvan az egyiptomiban is, ahol a Kr. e. IV. évezredtől kezdve megfigyelhetjük használatát.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 180. oldalán azt írja, hogy a maja és egyiptomi nyelvben is ma = föld, hely értelmű. Kopt nyelven keresztüli bizonyítást ad.

Magyar Adorján írja:

Ha pedig ezen megye vagy mégy szavunkból – amely minden bizonnyal *mágy alakban is megvolt, aminthogy az olaszban ma is megvan a maggese szó – a gy hangot elhagyva, egymássalhangzós szóvá vezetjük vissza, akkor a nőiséget, anyaságot és szintén földet is jelentő me, ma szót kapjuk; tudjuk pedig, hogy őseinknél a föld, valamint a Föld is, nőiségként volt fölfogva, "anyaföld"-nek, megszemélyesítve "Földanya"-nak is neveztetett, valamint tudjuk, hogy a finnben maa = föld.

• A finn maailma = világ szó is a maa = föld és ilma = lég összetétele lehet.

A Kalevalában Väinämöinen anyja, Ilmatar ég (Jankovics Marcellnél tenger; lásd hasonló germán Rán) istennő nevében is egyértelműnek látszik, hogy Él-Matar (= Él Anya = Ilona) felbontású kell legyen, viszont finn logikával Ilma-Tar = Lég Tündér értelmű. Ergo, az ilma szó utólag képzett lehet.

Magyar Adorján írhatta volna még a vogul/osztják ma = föld szót is, ahogy Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia című könyvének 249. oldalán is szerepel (a sumér ma, mad, Mada, és sumér/akkád/asszír matu alakokkal hasonlítva).

Az észtekről tudjuk, hogy csak a 19. század óta hívják magukat észteknek, korábbi nevük: maamees volt, amelyben a maa földet, a mees pedig férfit jelent.

Ezek szerint (és Fáy Elek adata szerint is) a magyar nyelv legközelebbi rokonainak/származékainak tartott sumér, finn, vogul, valamint maja és egyiptomi nyelven is ma = anyaföld.

A Nagy Istenanyáról szólva...

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvének 253. oldalán írja:

A földistennővel rokon egy másik istennő, kit általában Magna maternek nevez a vallástörténelem. Kultusza elterjedt egész Kisázsiában. A születés és táplálás istennője. Természetesen ismerik és tisztelik szumirok és ural-altáji népek egyaránt. Kisázsiában mint Ma-kultusz vált ismertté, miután egyesült a Cybele kultusszal.

Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 215. oldalán említi a komániai Ma földanya-istennőt.
Bíró Lajos A magyar régmúlt titkai című könyvének (a PDF) 24. oldalán is összeveti a neveket a kisázsiai és finnugor azonos fajú népek mellett szólva.

Szergej Tokarev a proto-indo-európainak tartott de valójában turáni keta/hatti hettitákkal és Attisszal kapcsolatban írja:

The national cult also incorporated the ancient folk agricultural religion that consisted primarily of venerating the Mother of the Gods, the goddess of fertility.
It is not known what the Hittites called her, but later in Asia Minor the Mother of the Gods was named Ma, Rhea and Cybele. As in Babylonia and Egypt, she had a mythological partner or husband – a young god of fertility that was later named Attis.
—
A nemzeti kultusz magába foglalta az ősi népi mezőgazdasági vallást is, amely elsősorban az istenek anyjának, a termékenység istennőjének tiszteletéből állt.
Nem tudni, hogy a hettiták hogyan nevezték, de később Kis-Ázsiában az Istenek Anyját Ma, Rhea és Cybele néven emlegették. Ahogy Babilóniában és Egyiptomban, neki is volt mitológiai társa vagy férje – egy fiatal termékenységisten, akit később Attisnak neveztek el.

John G. Jackson Christianity before Christ című könyvében Attis anyjának Nana nevét találtam, ami megint turáni név.

Az imént írottak alapján arra is gondolhatunk, hogy a magyar eredete lehet (a Péterfai János által is taglalt) Ma-Ter, az (Anya)Föld területe és ebből jött létre az Éganya Magyar neve. Igen ám, de a régi axióma szerint ahogy fent, úgy lent. Ahogy Pap Gábor is hangsúlyozza, a fenthez mérték a lentet és nem fordítva (kivételt látszik képezni a kígyó szó, mely egy khthonikus kifejezés és ebből lett az égi kígyó):
Ez rendben is volna, de a régi geocentrikus világkép szerint a Földből, az azon élt életből indultak ki. Például ahhoz, hogy az asztrális ANA és kutya szavakat kialkothassák, ismerniük kellett a földi anyák és kutyák jellemzőit (hogy aztán a mitológiájukat, világképüket megalkothassák úgy, hogy a szavak hűen leképezik az általuk felfedezett valóságot).

Ma gyakori olyan ősmagyar szavakban, melyek előtagja Napra, fényre utal és utótagjában MA "földreleképező," mint szalma, tukma, torma, vagy a görög-török dogma. Tágabb listát Péterfai János közöl:

A "Ma" alapszóra néhány példa a magyar nyelvből: Tor-Ma, For-Ma, Sely-Ma, Il-Ma, Al-Ma, Fir-Ma, Ri-Ma, Gam-Ma, Ró-Ma, Ro-Ma, Ru-Ma, Má-Ma, Dá-Ma, Kor-Ma, Lá-Ma, Ká-Ma, Ku-Ma, Rá-Ma, Pál-Ma, Há-Ma, Or-Ma, Si-Ma, Csu-Ma, Du-Ma, Kár-Ma, Lár-Ma, Pár-Ma, és sok más magyar szó. Ezeknek a neveknek sok származéka van. Azután úgy is sok származéka van, hogy hangzó cserélő szótővel rendelkezik, mint az emberi beszéd. Lásd: Or-Ma – Or-Om, Szir-Ma – Szir-Om, Kor-Ma – Kor-Om, Bar-Ma – Bar-Om, Kar-Ma – Kar-Om, Kör-Me – Kör-Öm, Ter-Me -Ter-Em, Ver-Me – Ver-Em, Ür-Me- Ür-Öm, Soly-Ma – Sóly-Om, és még sok ezernyi szó.
Azt kell tehát látni, hogy az Om, Öm, Em szavaink mindig Földet, Helyet jelentenek. Innen aztán jól látni a szanszkrit Om szavakat is, amelyek csakis a magyar nyelvből eredhetnek.

A MAG (és Isten és earth) címnél írottak alapján viszont a MA valójában nem más, mint az Éganya földre való tükrözése. Minden istennő, nő először égi. Maja is égi szereplő. MA elterjedt értelme viszont mégis földi, mert a Tejútrendszer keletkezése után emberként élve leginkább a Föld a számunkra meghatározó, az anyagi síkon.

Megye, határ, föld szavunk a sumérben Mada. Lásd még DA és EM, OM, UM, stb. Lásd még más.

Kínai és koreai filmekben hallás alapján māma = felség(es hölgy) (királynő/név címe). A kínai dungán^[1] nyelvben ma = anya. (Kínai filmben henani srác is má-nak hívta anyját.)

Érdekességképpen a kínaiban (továbbá a vietnámiban és laosziban) ma, má = lovat jelent. Itt talán inkább a MAG > mah > ma vonalon szakrális-asztrális-hímségi vetületet kell felfedezni, hiszen a Ló a keleti állatövben a Nyilasnak felel meg, így a magyarokra, Napjukra (Napunkra) kell inkább utaljon a szó, mintsem a nőiségi Földre, a bolygóra. Ugyanakkor a ló holdállat is, és lám, a perzsában is máh = Hold, hónap.
Persze lehet ezen ma, má = ló a Fehérlófia anyját jelentő Tejútanya lóalakja, ki földistennőként valóban Ma. MA/AMA viszont lehet a Szíriusz is. Így a fehér ló cím/alcímnél írottak alapján is lehet Szíriusz.
Viszont lehet egyszerű eredete is. A kínai lovat jelentő szó kialakulását illetően Szekeres István A magyar népnév történeti összehasonlító etimológiája című cikkében megfogalmazott sorai után is írtuk, hogy megfordítandó Szekeres gondolatmenete: a magyar népnév jelentése nem a kínai ma (ló) szó alapján és egy 'lovasnép' jelentésű kifejezés nyomán ered, hanem éppen fordítva: a magyar lovas nép magyar nevéből képezte a ma szavát a kínai, meg a maradék tudálékoskodást (gondolok itt a kínai magyar nyelvjárás címnél is taglalt levezetésre) is abból alkotta meg (ahogy a görög szokta).

A dogon nyelvek közé sorolt bangi nyelvben mma = szeret az anya(föld) szeretete lehet. Ámor am- gyöke is csak ennek megfordítása (AMA is lehet anya). Ámor lehet persze Khamor is.

Ma időhatározó

Ma időhatározóként a mai napot is jelenti. Mivel Magyar Adorján Magyar Ilona, Maja (Buddha anyja is ilyen nevű) és Mária nevek alapján is magyarok ég- és földistennője, a mai napot azért jelentheti, mert az ég és a föld ilyenkor egy és ugyanaz. Azaz ma egy téridőbeli szó: a hely időre is érthető.

MA esetleges negatív értelmet kifejező szócska

Nem jelentésére vonatkozó adatot itt már a magyar-román-kanadai Peter Clings-nél is láttam; ki szerint: Ma-Gyaur = Nem Hitetlen értelmű lenne.

Clings viszont önkényesen Turkic negation prefix 'ma'-ról beszél, de valójában ez a szóelem szuffixumként használt:

Negation in verbs is conveyed through the suffix –me or –ma. This suffix is added to the verb stem, forming the negative infinitive.
vermek “to give” ver- >> ver + me >> vermemek “not to give”
almak “to take” al- >> al + ma >> almamak “not to take”
To form the negative verb in the Present Tense, the vowels a and e in –ma and –me change into the vowels ı,u or i,ü through Vowel Harmony.

Az igaz, hogy az Apocalypto című film 7:42-nél szereplő adata szerint a maja ma = nem jelentésű lenne. Ugyanúgy a nőiség jelentené tehát a negatívumot, mint másutt nő, ne, stb.

Lábjegyzetek