Mátyás

Mátyás királyról az Ősi Gyökér 2006/3. számában 38. oldalától többen írnak. Gergely András először életrajzát írja le, majd mások más cikkeket közöltek. Talán valamilyen évfordulóra készültek.
Gergely cikke ide tehető:

Bonfini szerint termete a közepesnél kissé magasabb volt, délceg alakú, erős akaratról tanúskodó tekintettel; orcája pirosas, melynek a szőke haj, a széles szemöldök, az eleven, sötétlő szem, a tökéletes orr nem közönséges szépséget kölcsönzött. Pillantása nyílt és egyenes, s ha valamire ránézett, oroszlán módjára szinte nem is pillogott. Feje éppen megfelelő, sem kicsi, sem nagy. Homloka nem nagyon magas. Hosszú végtagjai egymással harmonizáltak, válla széles, mellkasa domború volt.
Hunyadi Mátyás Kolozsvárott született, 1443-ban. Apja Hunyadi János, Magyarország kormányzója, aki az ismeretlenségből emelkedett a legnagyobb urak közé, s kapta birtokul többek között az erdélyi Vajdahunyad várát, ahonnan a család neve származik. Az apa, a feltehetően román származású kisnemes a nagybirtokos Szilágyi családba házasodott: felesége, Erzsébet, korának igazi nagyasszonya, férje háborúi, majd özvegysége idején hatalmas birtokainak energikus irányítója. A Kolozsvárott cseperedő Mátyás kiváló nevelést kapott, amely azonban hamarosan abba maradt Hunyadi János halála, 1456 után az V. László király körül csoportosuló főúri klikkek véget kívántak vetni a Hunyadiak hatalmának. A két Hunyadi-fiút, a fiatal Lászlót és a gyermek Mátyást 1457-ben elfogták, Budán halálra ítélték, Lászlót kivégezték. V. László király Mátyásnak megkegyelmezett, s cseh királyként magával vitte Prágába, s ott őriztette a Hradzsinban. A király hamarosan bekövetkező halála új helyzetet teremtett Magyarországon, ahol most a Hunyadi-párt kerekedett felül. Szilágyi Erzsébet és testvére, Mihály elérte, hogy a távoli gyermek-foglyot 1458 elején királlyá válasszák. A főurak nyilván arra gondoltak, hogy a gyermek király nem tud fölöttük uralkodni. Tévedtek. A tizenöt évesen trónra került uralkodó néhány év alatt megmutatta, hogy mire képes, (Bonfini) ifjúságtól fürge volt, szilárd jellemű, rendkívül dicsőségvággyal párosult mérhetetlen nemeslelkűséggel. Ereje, tehetsége akkora, hogy sem szellemi, sem fizikai fáradság ki nem merítette. Teste munkabíró, hideget, izzadságot, nélkülözést jól tűrő; semmit sem viselt könnyebben, mint a háborús fáradozást, és nehezebben, mint az otthoni semmittevést. A testi-lelki adottságait tekintve legtehetségesebb magyar király nem régi dinasztia sarjaként jutott a trónra, sőt családja még az arisztokrácia köreiben is újgazdagnak számított. A trónra került Mátyás lelki mozgatórúgóit ezért két törekvés határozta meg: az egyik, hogy elfogadtassa magát a magyar nagyurakkal és a külföld fejedelmeivel, illetve hogy dinasztiát alapítson. A magyar királyi udvar korábban nem pompájáról volt híres. Egyszerű épületekben, némileg a népmesék világára emlékeztető módon éltek a magyar királyok, akik csupán elsők voltak a nagyurak között. Mátyás viszont, hogy demonstrálja, bizonyítsa, hogy ő "igazi" király, fényes palotákat emeltetett Budán és Visegrádon, ragyogó udvartartást teremtett, ünnepségeket szervezett, tudósokat toborzott maga köré, könyvtárat alapított. Hollós családi címere ott volt könyvein, harcosainak pajzsán, diszkútjain, sőt még kályhacsempéin is. A vallásosnak tekinthető király fényes, maga előtt is váratlan karrierje (amelyről jól tudta, hogy trónja megtartását, hatalma bővítését elsősorban önmagának köszönheti), nem oszlatta el belső bizonytalanságát. Számára is olyan lehetett mindez, mint egy álom, amely egy-két rossz döntés után szertefoszolhat. Ebből fakadt rendkívül energikus politikai, hadvezéri, diplomáciai szerepvállalása. Nem akart lemaradni, nem akart veszíteni. De ebből a belső bizonytalanságból fakadt vonzalma a csillagjóslás iránt is. Mielőtt döntő lépéseket tett, konzultált csillagászaival, s a váratlan eseményeket általában intő előjelekként értékelte. Hatalma megszilárdítással, külországi kibővítésével párhuzamosan arra törekedett, hogy halálával mindez ne érjen véget, hanem utódainak adhassa át. Mátyás első házasságát még prágai őrizői egyike, Podjebrád György cseh király lányával Katalinnal kötötte. Gyermekük nem született, a megszeretett királylány néhány év múlva elhunyt. Mátyás ekkor az európai dinasztiák közül szeretett volna feleséget választani. A már akkor is tekintélyes Habsburgok egyik lányukat sem adták hozzá, így egy Itáliában vele egy időben trónra került dinasztia, a Spanyolországból származó, ott is uralkodó aragóniai házból talált feleséget. E család új Nápoly királyának lányát, aragóniai Beatrixot jegyezte el. A nála tizennégy évvel fiatalabb királynét még csak nem is látta, de megismervén megszerette. Gyermek azonban e házasságból sem született. Mátyás ekkor arra gondolt, hogy házasságon kívül született fia, Corvin János örökölhetné trónját. Mindent megígért a nagyuraknak, s mindent megígértetett velük, hogy fia utódlását biztosíthassa. Messze volt ugyan még az öregségtől, de folyvást háborúskodott és az 1480-as évek második felében már betegeskedett. Köszvény gyötörte, szívmegnagyobbodása is gátolta mozgását, végül ebből fakadó agyvérzés érte 1490-ben új székhelyén, Bécsnek büszke várában. Mindössze negyvenhét éves volt, amikor meghalt. Az országgyűlés a Jagelló házbeli Ulászlót választotta magyar királlyá. Mátyás ragyogó, gazdag királysága szánalmas, szegény országlássá töpörödött. Nem az utód, Ulászló gyengesége folytán. Ellenkezőleg. Mátyás volt oly rendkívül erős, hogy maga nem is gondolt hatalmának intézményes kiépítésére. Mátyás maga szabott rendszert. Nemcsak maga volt a király, hanem maga volt a királyság. S az ő királyi palástja, kardja, jogara bő, nagy és nehéz volt utódainak. A királyság pedig nem állt másból, mint e királyi jelvényekből, nem voltak intézményei, nem volt engedelmességre szorító törvényes rendszere. Mátyás után csak a szétesés, végső soron csak Mohács következhetett.

Bakk István és Bakk Erzsébet: Mátyás király az igazság szentje...

...című az Ősi Gyökér 2018/3-4. sz. megjelent cikkükben írják:

Hunyadi Mátyás, (Mathias Corvinus) Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6. Magyarország királya 1458 (1464. március 29-én Székesfehérvárott) és 1490 között. Uralkodása idején nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Mátyás belpolitikai tevékenységének fő céljai uralkodásának első időszakában a saját hatalmának megerősítése, majd a kincstári bevételek növelése, végül pedig Corvin János trónutódlásának biztosítása volt. A katonai stratégiája és taktikája: Mátyás nem csak uralkodóként, hanem hadvezérként is kiemelkedőt alkotott. Korának egyik legjobb stratégája. Kitűnően tájékozódott a külpolitikában, tájékozott volt az antik és a korabeli katonai irodalomban.
Hivatalos uralkodói címe: Magyarország, Dalmácia (ma Horvátország egyik régiója), Horvátország, Ráma (ma Bosznia,) Szerbia, Galícia (ma Lengyelországhoz és Ukrajnához tartozik), Lodoméria (ma Lengyelországhoz és Ukrajnához tartozik), Kunország (ma Románia,) Bulgária, Csehország [királya.] 1469. május 3-án a katolikus cseh rendek Mátyást az olmützi székesegyházban megválasztották cseh királynak. Mátyásnak külön cseh kancelláriája volt. 1486-tól Ausztria főhercege.
Mátyás királynak széles körű humanista ismeretei voltak, többek között az egyház- és államjog, művészetek területén. Kitűnően írt és beszélt latinul, németül és csehül. Műveltsége lehetővé tette, hogy a király olasz humanistákkal és tudósokkal is komoly beszélgetéseket folytasson.
Az első fennmaradt, teljes szövegében magyarul írt levél Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében készült. [Fénykép vagy valamil közelebbi nem ártott volna.]
[...]
Mátyás figyelmet fordított a szélesebb köznép, a városi polgárság, sőt a jobbágyság helyzetére is. Az adózás szorításából nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az "igazságos Mátyás királyról" szóló legendák reális magva.
[...]
A bevételek fő forrása az országgyűlés, illetve más esetekben a királyi tanács által megszavazott és a jobbágyságot sújtó rendkívüli adó volt. Mátyás 1458-tól haláláig, 1490-ig összesen 43 alkalommal vetett ki rendkívüli adót, amely a sóból, pénzverési és a bányajövedelmekből, a harmincad- (korona) vám, továbbá királyi városok és a szászok rendes és rendkívüli adója. Megadóztatta az egyházat és az esztergomi érsek jövedelmei egy részét is lefoglalta. Ezen felül a pápától és Velencétől az 1470-es évekig, a török elleni háborúra kapott összegek, valamint a később elfoglalt cseh és osztrák tartományokból is érkeztek bevételek.
A lázadás az adók miatt 1467 tavaszán tört ki. A Mátyás által a korábbiakhoz képest többszörösen beszedetett régi és új adók miatt Erdélyben lázadás tört ki, ugyanis az új törvény leginkább az erdélyiek korábbi mentességeit törölte el. Mátyás a bizonytalan helyzetekben mindig erélyesen cselekedett. A királyi haderő megérkezése után a lázadók szinte harc nélkül szétoszlottak.
[...]
Korábban Mátyás családja a főúri korabeli szokásának megfelelően már gyermekkorában házassági terveket készítettek számára. 1455-ben Hunyadi János megegyezett Cillei Ulrikkal abban, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Cillei Erzsébetet. Mivel azonban a menyasszony 1455-ben meghalt, a házasság nem valósulhatott meg. Míg Mátyás fogságban volt, 1458 elején nagybátyja, Szilágyi Mihály megegyezett Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi Garai lányát, Annát. Később kiderült, hogy Mátyás viszont Prágában – szabadulása fejében – megegyezett Podjebrád Györggyel arról, hogy az ő Katalin lányát veszi el. Ez a házasság 1463. május 1-jén létre is jött, de Katalin már 1464 tavaszán, 15 éves korában meghalt gyermekszülésben. Mátyás első feleségének elvesztése után hamarosan újra kívánt nősülni, tudjuk, hogy dinasztikus okokból. Biztosan német feleséget is kaphatott volna Szászországból vagy német fejedelmi területekről, de a magyar főurak ezt azonban ellenezték. Mátyás politikailag a legmegfelelőbbnek IV. Kázmér lengyel király leányát, Hedviget tartotta volna. Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával (Barbara Edelpöck) (-1495). Elhozta magával Budára, maga mellett tartotta, és a kapcsolatukból született 1473. április 2-án természetes fia, Corvin János.
Mátyás királyunk egyik nagyon fontos szentje volt Alamizsnás Szent János (556 - †619. január 23.) A székelység ma is hálás a három rendjének kialakításáért (gyalog, lófő és primor). A király megmentette a székelységet. Tudjuk, hogy a király is önmagát szkítának tartotta. (Az "igazságos Mátyás" uralkodói magatartása a Szentkorona törvénye és a szkítáknak Szent András próféta magatartásából adódó forrásból fakadt.) A Mathias rex történetének egyik fontos eleme a király fiának, Corvin János utódlásának biztosítása volt, ezért bécsi utazása előtt újból esküt tetetett a főurakkal, hogy fiát, Jánost utódjául elismerik.
Mátyás tervei Corvin János örökösödésére nem tetszettek a királynénak, aki abban reménykedett, hogy megkoronázott magyar királynéként ő maga örökölheti majd a trónt, illetve Ulászló feleségeként királynő maradhat.
Verancsics Antal feljegyzése a XVI. század második felében megerősíti a tényt, hogy Mátyás utolsó éveiben (1489. május 5-én) gyűlést tartott, amelyen a magyar urak János herceget trónörökösnek fogadták el, így János herceg királlyá választatott és neki az urak hűséget esküdtek.
A Magyar Királyság területeket veszített Mátyás halála után az 1490-1494 között lezajlott háborúk során. A nagy királyt Székesfehérvárott, Szent István bazilikájában temették el. Trónigénnyel lépett fel Mátyás fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, 1490. július 15-én Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete sereget feloszlatták, a maradékát a sereg legendás vezérei, Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda csatában szórták szét.

Krizsai Mónika Alamizsnás Szent János és Mátyás király...

...című az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkében ír Mátyásról és rokonának tekinthető^[1] Alamizsnás Szent Jánosról:

Alamizsnás Szent János, a VI.-VII. század fordulóján élt alexandriai pátriárka és Mátyás király sorsának fonala azon a ponton kapcsolódott össze, amikor 1489-ben, egyes források szerint a török szultán hódolatának jeléül, más források szerint hadisarcként, még másik feltételezések szerint egészen egyszerűen a maga parancsára hozatta Budára Mátyás király Szent János ereklyéit: a pátriárka épségben maradt testét.
[...]
Vizsgáljuk meg, miért volt fontos Mátyás királynak egy ezredévvel korábban élt görög főpap romlatlan testét magához hozatni. Mátyás király görög kapcsolatait teljességében nem, de néhány kiragadott példa alapján fel kell elevenítenünk.
A krónikák szerint Hunyadi János anyja görög származású volt, a görög császári család leszármazottja. Hogy apja Zsigmond király volt, Heltai Gáspár krónikáján kívül egyéb források is bizonyítják, tehát fogadjuk el tényként.
[...]
A görög rokonság Hunyadi Mátyást a török szultáni családdal is összekötötte: 1489. januárjában a pápai legátusnak vall erről: "Dzsem – a szultán trónkövetelő testvére, akit Mátyás igyekezett kiváltani a velenceiek fogságából és trónra segíteni – emellett vérrokon is, mert nagyanyám nővérétől származik, ki török fogságba jutva, a császár felesége lett."
Mátyás származásáról a krónikák megemlítik még Attila Atilla] nemzetségét és a római ősöket. Morzsinai Erzsébet révén mindkettő igaznak bizonyulhat. Attiláról tudjuk, hogy egyik felesége Honorius császár (Theodosius fia) lánya volt, gyermekei számát pedig egy egész hadseregnyire becsülték. Apjuk halála után némelyik sorsát nyomon tudjuk követni egy ideig, némelyikét nem. Többen mehettek vissza nagyapjukhoz Görögországba, sőt olyan hírek is vannak róluk, hogy Konstantinápolyban, az udvarban kereszténnyé lettek. Leszármazottaik sorsáról csak feltételezések láttak napvilágot.
Mivel bizonyosságot nem tudunk, miért ne lehetne feltételezni, hogy Morzsinai Erzsébet családja Attila leszármazottai közül került ki, és nem lehetetlen, hogy Alamizsnás János is a leszármazottja. 1453-ban, amikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, lerombolták a keresztény emlékeket, templomaikat berendezték a maguk hite szerint. Vajon hogyan maradhatott épségben Alamizsnás Szent János teste, amikor tudjuk, hogy a török az emberi testet még ábrázolásaiban sem, nemhogy ereklyei mivoltában megtűrte volna. Az egyetlen magyarázat: valaki védőszárnyai alá vette, aki érzelmileg kötődött a testhez. Ez a valaki lehetett például a szultán azon felesége, akit Mátyás király nagynénjének tekintett.

Krizsai Mónika Egy különös kéziratról, mely Mátyás király beszédeit tartalmazza Borbálához, Corvin János anyjához című az Ősi Gyökér 2010/4. sz. megjelent cikkét alkalomadtán elolvasni.
Vélhetően az Ősi Gyökér 2018/3-4. sz. megjelent, Makrától Jeruzsálemig című cikkében ezen cikk továbbdolgozását kell látnunk.
Krizsai Mónika Mátyás király könyvtára című az Ősi Gyökér 2008/1. sz. megjelent cikkét alkalomadtán át lehet nézni.
Krizsai Mónika Tudományos társaságok (akadémiák) a XV. századi Magyarországon című az Ősi Gyökér 2008/2. sz. megjelent cikkében is említ Mátyásról forrásokat, Mátyásról történeteket (teológiai vitáit, stb.).

Kríza Ildikó Mátyás kultusz és a nemzeti identitás című az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkében Mátyás a folklórban és a nemzeti irodalomban megjelenő alakját taglalja.

Gyárfás Ágnes Milyen volt Mátyás király egyeteme című az Ősi Gyökér 2008/2. sz. megjelent cikkével azonos, Vertráb József Kadocsa Milyen volt Mátyás király egyeteme című kiegészítő írása alkalomadtán feldolgozandó.

Mátyás alatti pálosok által őrzött kereszténység és a pápákkal adódó gondjai

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvében írja:

Mátyás is Budán a történelmi nevezetességű Szent György tér közepén traui Jakab jeles művész által rézből egy óriási Herkules szobrot emeltetett.
Valószínűvé teszi azt, hogy Mátyás király korában a magyar nép kereszténységre térítése még csak alig-alig lehetett befejezve.

A több helyütt idézett ezen Pap Gábor által tartott Bakócz Tamásról, Mediciekről, Fuggerekről, Dózsa Györgyről szóló, a Magyarországon háttérben működő szkíta kereszténységet bizonyító előadásban 1:53:00 után illetve kimondottan 1:55:40-nél a témát boncolgatva szól arról, hogy (a Dózsa György féle parasztháború előtt negyed évszázaddal – még – élő) Mátyásnak a finnugor elmélet címnél taglalt II. Pius és IV. Sixtus pápával akadtak gondjai. Az a levél, amit utóbbi pápának küldött, éles hangon figyelmezteti, hogy nem muszáj nekünk – a magunk elveihez ragaszkodó magyaroknak – katolikus (zsidó-keresztény) kötelékbe tartozni (itt okoskodók azt akarták kihozni belőle, hogy Mátyás iszlamizálni akarta volna Magyarországot; szó sincs róla).
A bíborosi karnak pedig arról ír, hogy a kettős keresztet kész hármas keresztté változtatni. Azaz a kereszténységen belül át tudunk mi menni egy másik irányba; nem lesz jó packázni velünk.
2:03:00-nál pedig azzal teszi az i-re a pontot, hogy a Dózsa György féle háttér a pálos rendből való, akik dolga a magyar nép tudásának őrzése. A pálos rend volt az egyetlen legális fóruma/útja a szkítizmus címnél taglalt szkíta népi szertartásrend judeo-keresztény környezetben való továbbörökítésének (erre létesült, ezért patronálta Mátyás saját tekintélyét latba vetve a pápánál).

Mátyás Corvinus neve

Mátyás Corvinus (hollós) neve utalás ugye a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak melléknevében is ezért jelenik meg, ahogy annál a crow (varjút jelentő) szónál/címnél is írtuk, ahol szintén megjegyeztük, hogy az ott előjövő karoly szóba jött király címnél is, ahol legutóbb varjú-holló témában értekeztünk.

Mátyás megmérgezése

Kubínyi Tamás azt mondja, hogy folyamatos mérgezésre utaló jelek voltak, másrészt, hogy a Habsburg állt mögötte.
Ezen YouTube cím alá, saját videóként feltéve szerepelt Mátyás király megmérgezése címmel Kubínyi Tamás 2022.04.06-i (532 éves bűntény címmel ellátott) műsorának részlete.
A videó transcript-je és használható angol fordítása ezen Quora válaszba lett feltéve.
Ami ide kívánkozik:

Beatrix kapcsolatrendszerében ott van Habsburg Frigyes, fia, Habsburg Miksa. Ott van Ulászló, János Albert herceg és Aragónia felé mindenféle kapcsolata. És még Mátyás belső ellenzéke, a Cilleiek, Garaiak maradéka.
Ezek a dolgok máig nincsenek igazán feltárva, sőt elvannak maszatolva. Mert hogyha mondjuk a kisdiákoknak tanítanák, hogy Mátyás királyt 1490. április 6-án megmérgezték, akkor a kisdiák feltenné a kérdést, hogy igen és ki mérgezte meg? És akkor elkerülhetetlen lenne a válasz, hogy a Habsburg mérgezte meg. És a Habsburg a továbbiakban a magyar trón elfoglalására mindent megtett.

• Folytatást lásd ott, külön alcím alatt.

Nevelője Vitéz János.

Lábjegyzetek