Mássalhangzók

Péterfai János írja:

A mássalhangzók kialakulása hosszú folyamat volt. Talán több millió évig tartott. Természetesen ma is tart a mássalhangzók evolúciója. Ma már azt láthatjuk, hogy a magyar szavak értelmét a mássalhangzók hordozzák, mint a mondatok értelmét is. Ilyen nyelvek még a hámi-sémi nyelvek, amelyek kétségtelenül a magyar nyelvből erednek. A mássalhangzók a hangképzés fejlődése során lassan alakultak ki, de végül háttérbe szorították, bizonyos mértékig, a magánhangzók jelentésének fontosságát.

Mássalhangzót csak valamilyen magánhangzó kíséretében lehet ejteni; ez fizikai törvényszerűség. Ezt használják ki leginkább a kimondhatatlan szavakat használó szláv nyelvek beszélői. Hrtska nevű kézilabdázó cseh nevét hrücka-ként ejtik például.

Lásd még mássalhangzók az évkörön.
Lásd még magánhangzók. Lásd még fonetika.
Lásd még magyar nyelv hangfejlődése korai nyelvemlékeink tükrében.
Lásd még továbbá Végvári József.
Lásd még szintén H, J, V mássalhangzók.
Lásd még továbbá ajakhangok.
Lásd még továbbá Gáll Péter rendszerét.

Külön, egy magyar ábécé címszó alatt kellene őket tárgyalni, hogy a mássalhangzók nem véletlenül követik egymást olyan sorrendben ahogy. A koreai ábécében, ha jól emlékszem, a szervrokon hangok egymás mellett állnak.

KAR címnél szerepelt legutóbb egy kis írás arról, hogy az ősnyelv szakrális, kört jelentő szavai közül (GY-R, V-R, T-R, B-R, P-R vázú szavak is jelenthetnek kört és innen, az életkört, a fény-árnyék rendet követve lehet váza fekete és más színt képviselő szavaknak is, de főleg madaraknak és lélekkel, annak feltámadásával – lásd karma – kapcsolatos szavaknak váza) vajon a(z állati ősökre utaló) torokhangok voltak a kiindulók (ebben az esetben a kör nyerne) vagy az ajakhangok (a kisbaba is m, b, p mássalhangzókkal kezd).
A másik táblázat Götz László Keleten kél a Nap című könyvéből való.