Lily

Liliom. Liliom szavunkat latinból átvettnek veszik, de...

Magyar Adorján írja:

Úgy hiszem tehát hogy, miként a tulajdonképpeni magyaroknál Tündér Ilona szent virága a gyöngyvirág volt, a székelyeknél a szekfű, az őstörököknél a rózsa, a jászoknál az iszalag és jázmin, úgy a palócoknál a liliom, amely virág neve nálunk valamikor lili, liliana, vagy akár iliana alakú szó lehetett, amelyet azonban ma latin hatás következtében ejtünk liliomnak, holott például a szerb-horvátban neve ma is liljan. Amihez tehető, hogy a görögben a tulipán neve lalé, az albánban meg lule = virág. (A finnben lilja = liliom.)

• A perzsa lāl = vörös ezek szerint tulipán-szín, az élet színe.

Amely utóbbi két szóban azonban, úgy hiszem, már elferdülés is van, mivel szerintem eredetileg a kellemes illat és így a kellemes illatú virágok i vagy e magánhangzós nevűek voltak, a rossz szagok ellenben a, o vagy u magánhangzósak (magas, illetve mély hangzósak). Igazolhatja e véleményem az, hogy a baszk nyelvben lili = virág, amely szó egyezik a liliom nevével, a virágok viszont általában kellemes illatúak. Vogul rokonaink nyelvében lili = lélek, de ugyanígy a szumerban is lilla = szellem, lélek.

• Varga Zsigmond adata szerint még lil = szél^[1].

A virág és a lélek összetartozásának tudományos magyarázatát...

Hervay Tamás Szép vagyok, ne ölj meg!...

...című, Ősi Gyökér 2006/1. sz. megjelent cikkében a New Jersey-beli Rutgers Egyetem kutatóinak elmélete alapján mutatja be, mely szerint a virágok evolúciója egészen másképp alakult volna, ha az ember nem találja azokat szépnek. A kutatócsoport eredményei azt igazolják, hogy a virágok valóban igen közel állnak az emberi lélekhez. Terry McGuire, a Rutgers egyetem genetikusa úgy véli, hogy ez a vonzalom nem csupán elméleti, hanem alapvetően meghatározta a virágok evolúciós sorsát.
McGuire a virágokat a kutyákhoz hasonlítja. Úgy véli, a virágok a növényvilág házikedvencei, és hasznuk annyi, hogy boldoggá tesznek minket. És ezért megérdemlik, hogy éljenek.
HT ezt írja (csak ami a tárgyhoz tartozik most):

Ha ma az emberi lélekhez valóban igen közel állnak a virágok, ez azért van, mert őseink, és a szerves kultúrát ma is őrző néhány nép, népcsoport több tagja, tudja, hogy a nő és a növény analógiás, hogy úgy ne mondjam mágikus kapcsolatban van, s az egyik a másik nélkül nem tud szakrális szinten létezni. nak a virágok, ez azért van, mert őseink, és a szerves kultúrát ma is őrző néhány nép, népcsoport több tagja, tudja, hogy a nő és a növény analógiás, hogy úgy ne mondjam mágikus kapcsolatban van, s az egyik a másik nélkül nem tud szakrális szinten létezni.
Mindenesetre tehát: a csavart szár és fölötte a liliom: az élet jelképe volt. De miért ábrázolták, tették e jelképet főképp a kapura? Talán ezért: Népünknél régebben a kapu minden faragványa jelképes értelmű volt és így a kapu az egész háznak, a háztájnak és lakóinak is jelképe volt. Kifejezhette, mutathatta a tulajdonos törzsi, nemzetiségi hovatartozását és gondolatvilágát, eszmekörét, elveit. Mai nyelvünkben a háztáj szó a ház, udvarház előtti virágoskert és a gazdasági épületek összességét jelenti, de ugyanezt Erdélyben életnek is nevezik.
Például ha azt mondják: "Ez Barta János élete." Ez ugyanannyi mintha ezt mondanák: "Ez Barta János egész háztája".

Jankovics Marcell Mély a múltnak kútja című könyvének 110. oldalától kezdve ír a virág és női szemérem hasonlításáról.

Magyar Adorján írja:

És íme a 34-35. oldalon levő dalban e mosdás emléke is él még. Mert ott többek között áll hogy "Fehér liliomszál ugorj a Dunába." (Természetesen esetleg "a Tiszába" vagy "a Marosba", aszerint hogy hol volt az illető sziget). A "liliomszál" világosan a szűzleányt jelenti. A durva "ugorj" szó helyett régen talán "lépjél" mondatott, habár fürdéskor szokás is néha a vízbe ugrani avagy magát a vízbe vetni.

Ha már szűz, Tomory Zsuzsa Ősi magyar imádságaink című az Ősi Gyökér 2016/3. sz. megjelent cikkében írja (Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék archaikus népi imádságok c. könyvének imájára is utalva):

Az örök szüzesség viszont terméketlenséget is jelent, s közösségi szinten a halállal egyenlő. Jól tudták, hogy a Hold maga is terméketlen, holt égi test, s egyúttal a Halál jelképe is volt. Virágja a szűzi fehér liliom. A liliom gyakran már nem fény jelkép. Érintése hideg, mint a halál. A V.1:139 ima Jézus halálát a következőképpen fejezi ki: "Liliommá tették..."

Ezen előadásában Miklósvölgyi János 2:15:00-nél beszél arról, hogy a liliom koncentráltan halálos is lehet, ami szépen kapcsolódik a fenti adatokhoz.

Lábjegyzetek