Lemniszkáta

Fektetett nyolcas, melyről ezen oldalon is szó esik. Kutatásaink során kiderül, hogy a lemniszkáta a Nap éves útjának egyik megjelenítési módja: az évkör két, homorú és domború félévét mutatja úgy, hogy egyszerre értelmezhető a nyári és téli napfordulós képletként (ugye mi általában a Kutyával való együttállást nyáriként vizsgáljuk, de télen is van együttállás).
A tükörképes világképnek megfelelő tükör szóban tetten érhető, az alanti diagramon látott, nyári napforduló rácsúsztatva a téli napfordulóra állapot is azt mutathatja, hogy a domború félévnek megfelelő, télitől a nyári napfordulóig tartó félév tükörképe a nyáritól a téli napfordulóig tartó homorú félévnek.

Lásd még kör – két kör cím/alcímnél, és bal és jobb címnél, homorú és domború ideái kapcsán.
Kecskés András Szolfa a magyar zene életfája című az Ősi Gyökér 2007/2-3. sz. megjelent cikkében írja, hogy a fekvő nyolcast az ember már évezredek óta a egyisteni végtelenség jelképének tudja.
De tudja-e miért? Mert ez a kör – két kör cím/alcímnél is taglalt idő folytonosságára utal.

Előbbi (kör) címnél szerepelt:
Az analóg órán is két kör van, egymáson: éjféltől délig megy le az első kör, és déltől éjfélig a másik 12 órás kör. Ugye a régiekhez képest mi már nem kettősórákban számítunk, azaz napunk 24 órás, így a mi óralapunkon ez a művelet naponta kétszer ismétlődik. Mondhatnánk úgy is, hogy a kettősórát más kettőző értelemben használjuk/tuk, de azt is, hogy a kettősórának eredeti ötlete mögött is ezen utóbbi értelmezés állt (mármint hogy két időkör követi egymást).

Lásd a témát csigavonal és kalács címnél, valamint Halak – Két Hal – Két kör cím/alcímnél írottakat.
(A Halak csillagkép ugye azért érdekes, mert a precessziós Nagy Évben vízválasztó: az utána következő Vízöntő már a Fényes Félévbe tartozik.)

A balance címnél is említett bilincs kapcsán gondolkodva is a lemniszkáta jut eszünkbe, és mivel ott az alant még taglalt láncról is volt szó, érdekes lehet a Bi-Lánc vagy Bil-Lánc összetétele is.

Alma és szív címnél is a lemniszkáta két felét láttuk, valamint képeken már korábban hasonlót ecliptic és Tejút-kapuk címnél (két kört egymás mellett).
Azaz az az érdekessége, hogy az éggömb, illetve a csillagtérkép is ilyen felbontású. Gyárfás Ágnes írásai kapcsán lemniszkáta időkörök részt (kiegészítve az éggömb két körével) lásd újév és kalács.

Előbbi címtől lett átmentve a mellékelt Gyárfás Ágnes féle rajz is (de az bal és jobb címhez is bekerült), melyen azt látjuk, hogy a második, bal oldalon mutatott félév hosszabb (mely kapcsán hét címnél arról volt szó^[1], hogy valahogy a hat és hét számok által adott 13 holdhónap leosztását el kell intézni, vagy Boldogasszony hava vagy Szűz hava kezdéssel [na ez még nincs megoldva]).

Ahogy hétfejű sárkány cím/alcímnél az ott is csatolt Ninurta a hétfejű sárkány elleni viaskodása kapcsán szóltunk róla, a levágott fejek utalhatnak a sötét félévbe tartozó holdhónapok múlására is, míg a másik oldalon a kígyószerű test kunkora a lemniszkáta másik felét idézi (csak éppen itt a kép a Gyárfás Ágnes által közölt rajzhoz képest fordított helyzetű).
Az mondjuk a képből jól/úgy látszik, hogy a hetedik (a felső két levágott fej csonkja/nyaka közül a bal oldali) inkább a bal oldali lemniszkáta-félhez tartozna, viszont ez talán semmit sem jelent (egyszerűen így rajzolta meg).

Kutya és farkas nyelvi kapcsolatok cím/alcímnél csillagászatról is volt szó. A csillagos égen a Kutya és Farkas pontosan az éggömb egymással szemközti, ellentétes oldalán található, ahol a "szabad farkas"...

• Kutya és farkas címnél már volt szó Petőfi Sándor ikerverseiről, a Kutyák daláról és a Farkasok daláról, mely utóbbiban a farkasok azt mondják, "Fázunk és éhezünk, de szabadok vagyunk." Ahogy KT megállapítja, a farkas nem adja a fejét olyan természetellenes kompromisszumra, mint a kutya.

...kapcsolódik a Tejútközponthoz, azaz a téli napfordulós, déli oldalhoz, míg a lemniszkátában is középen "kötött kutya" a nyári napfordulós téridőbeli ponthoz, északhoz.

Az a kutya, melyről közben chain és lánc címnél is volt szó. (A magyar Rózsa vitéz mesében is találkozunk két leláncolt kutyával. A Zöld király mesében az alant még taglalt hegy gyomrában is megkötözve várja a Nap, hogy kiszabadítsák, de ott nem kutya, hanem királyfi képében látjuk a Napot.)

Amikor a Magyar Nyelvőr, 1894. XXIII. kötet (a PDF) 103. oldalán a csokor jelentéssel megadott katucs szó mellett a francia chaine szót megláttam, ötletet kaptam arra, hogy a lánc francia-angol szava mögött a (kan)kutyát kell keresni.
Lásd még futó kutya témát lentebb.

• Igen ám, de már másutt is feltűnt (lásd kanat/kanóc, hogy köt jelentéssel K-N vázú szó is használható.
  Egyúttal hadd utaljak vissza azon korábban pedzegetett témára, miszerint kör értelem kereshető mind K-T, mind K-N vázú szavakban.

Még a lánc és kutya kapcsán: "Lánc, lánc, Eszterlánc..." gyermekdalunkban Eszter felel meg a Kutyának lényegében.

A csatolt Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám Jelképtár című könyvükből való képen szerintük a Tejút ábrázolásait láthatjuk, de a legfelső és legalsó inkább tűnik Napútnak (így sine címhez is bekerült), míg a második lemniszkáták/Halak láncolatát is idézi.

A csillagban nem tudok más látni, mint a Kutyacsillagot (nyári és téli napfordulós együttállásait).

A lemniszkáta megkötő középső pontjával kapcsolatosan a masni, csokor, hurok, gúzs, kötés fogalmain keresztül vizsgálandó knot és loop szavak közül utóbbival foglalkoztunk bőven, míg a knot szóban a KAN van meg, mert a Kutya a kötőpont (középpont).

Ami kötél címnél állt:
Megkötni a kutyát szokták, és köt, kut, kutya és másutt írottak alapján a Szíriusz nem is változtatja helyét (hivatalos precesszió elmélet ide vagy oda): ki van kötve a Nappályánkhoz.
A kutya kötésére használt póráz szavunk Tilak Orionjának 145. oldalán is megjelenni látszik. Orion övcsillagai címszó alján szóltunk legutóbb arról, hogy Tilak szerint az öv Orion övére utal. Viszont a póráz a kutyára, a Kutyacsilagra, annak megkötöttségére kell utaljon, vagy a Nappályához, vagy (látszólagosan?) Orionhoz.
Loop címnél írtuk legutóbb, hogy rope-pal közös eredetük lehet. Az imént taglalt megkötöttség pedig a lemniszkátára utal.
Az idő és Galactic centre címnél is taglalt tizenkettesség előjött dél és éjfél cím/alcímnél, ahol szintén szóba került a lemniszkáta:

Ezen műsorban Pap Gábor elmondta, hogy Keleten nem a Nap-Föld viszonyhoz, hanem az eggyel nagyobb minőséghez, a Tejútnak a rendszeréhez viszonyítottak: a Nyilas-Ikrek tengely adja meg az egész időrendszer tengelyét^[2]. Amit Pap Gábor nem említ, hogy a 12-es rendszerű kettősóra analógiáját^[3] megtaláljuk népünk ajkáról: a Jankovics Marcell A fa mitológiája című könyvének 160. oldaláról származó képileg mellékelt adata alapján az derül ki, hogy (az ellenlábasról szóló részben előjövő) eb, kutya fent, északon de déli 12 órára utalóan kerül említésre, míg a téli napfordulós Luca nap éjfélre vonatkozik. Az ebéd szavunk tehát valóban azt jelenti, amit Péterfai János mondott.
A téma ott folytatható, ahol bal és jobb, kör – két kör, félév, kalács, lemniszkáta és más címnél abbahagytuk: a tizenkettesség 24 órára, a kis és nagy éves időkörben 6 sötét és világos hónapra bontva lemniszkátára ültethető!

A Khamor – Makor Íjazók cím/alcímnél hosszasan kidolgozott téma végére azt írtuk, hogy lemniszkáta domorú bal oldala Magor/Bukor/Bog-Úr, jobb oldala Khamor, homorú. Azóta meter címnél írottak alapján arra jutottunk, hogy a magyar/Magor nemcsak ívet, de kört is jelenthet (az állatkört is akár).
Lásd még idevágó témát lentebb.

Arkadash és Ikrek csillagkép címnél is szerepelt a mellékelt kép. Jól látszik a domború és homorú íve a lemniszkátának, melyek együttesen adják az Ikrek asztrológiai jelét (♊) és az Kul-Oba-i kurgán arkadash címnél is taglalt Hunor és Magor íjazó (ív = íj) alakjait.
Ugyebár az évet a fentebb említett két körrel/félévvel is tudom ábrázolni, ahol a két alak olyan mód áll egymásnak háttal, mint amikor gyerekként a sót törtük testnevelés órán.
Arkadash és szómegfordítás címnél a bal és jobb és fehér és fekete címnél is taglalt tükörképes világkép fogalmáról és annak nyelvben formákban megmutatkozó "hatásairól" volt szó. Mindenképpen érdemes elolvasni, hiszen erre a képre épülnek az ellentétes értelmek, dialektikus ellentét, Hunor és Magor és fény és sötétség címnél taglalt témák is.
A kettős vonalú jegyek között az Ikrek (♊) mellett ilyen még a (Rák és Vízöntő mellett) fentebb említett Halak (♓) is, amely szimbólumban még szebben látszanak a lemniszkáta iker-görbéi. Ahogy viszont fentebb is írtuk, a Halaknak precessziós értelemben van szerepe.

A HAN címnél szereplő téma...

• A Quorán a Why do Germanic languages have an etymological relationship between "again" and "against" (also in German "wider" vis à vis "wieder")? What was the initial semantic relationship that connected those two words? kérdésre ezen válaszban a gainsay és against címnél is taglalt fogalmakat járja körbe a német válaszadó. Ő az idő megfordulásáról beszél, holott itt is az életkör a helyes fogalom. Ami jön, az megy. Azaz a jön/hun szavak és az ezekkel azonos KAN szó alaki párját kell gain-ben keresni.

...kapcsán is a lemniszkáta ötlött fel.

Ullu és olló kapcsán az olló-effektus ismét a lemniszkátát juttatta eszembe.
Érdekes a szamár kétféle SZ/H/K-M-R vázú és M-K-R/M-G-R vázú neve különböző nyelvekben. Úgy tűnik, a szamár az íjfeszítő/íjazó szinonimájává vált és íjazó/nyilazóból két, egymással szemközti téridőbeli helyen is van. Magyarázható a jelenség azzal, hogy a lemniszkáta kötőpontjában is két téridőbeli értelemben egymással szemközti pont azonosul. A szamár fogalma helyett másutt szegény, vándor, stb. jelenik meg.

Az iménti téma folytatását az alábbi több helyen is szereplő passzusban folytathatjuk:
Az ecliptic és sine címnél bemutatott szinusz-görbe hegy és völgy amplitúdó-pontjai a lemniszkáta diagramon egy pontba konvergálva jelennek meg.
Hegy és völgy fogalmainak vizsgálata helyett viszont a hegy és annak gyomrának, a barlangnak összefüggéseit tekintsük meg.
Barlang címnél írtuk, hogy a hegy gyomra a barlang. A barlang pedig nem más, mint a Nap szülőhelye.
A gyomor címnél említett szótagmegfordítás kapcsán annyit, hogy az mégiscsak érdekes, hogy Magur, Magura és Makara nevek mind a (barlangra és) barlangban való születésre utalnak, de maga a barlang gyomrának neve, gyomor Khamor alakú. Khamor pedig a kulminációs pontja az évnek és a sémi nyelvben is halom értelmű (halom = hegy). Ez megint olyan téma, melyet Hunor és Magor címnél külön alcímnél taglaltunk. Ugyanazt tudom itt is elmondani, mint ott is: a fenti diagramon a két, éggömbön ellentétes pont egymásra csúszva jelentkezik. Azaz a hegy (ami a Világhegy) és a gyomor (az anyaméh) egy és ugyanaz: ezért lehet a köldök is ilyen kétértelmű. Világhegy címnél, külön alcímnél erről már volt szó.

A fenti téma kibontását apocalypse címnél az áldozati oszlop, cölöp kapcsán említett sorokkal tehetjük meg.
Mit kell látni? Azt, hogy a Nap amikor az éves tetőpontjára hág, azaz legközelebb jár az éghez, Istenhez, akkor áldozattá válik (áldozni is ezért mentek hegytetőre). Azaz a kereszt szárainak középpontja a lemniszkáta kapcsán is taglalt nyári és téli napforduló közös pontja (melyek közül a felső a nyárijé). (Tulajdonképpen az apokalipszis ezen kis éves Szíriusszal való együttállásra utaló szó, de a lentebb taglalt Nagy Éves értelmezés kapcsoltatott hozzá.)
Azaz az imént említett Világhegy/gúla felső pontja a kereszt középpontja, mely megfelel a lemniszkáta kötőpontjának (köt = köz-ép).
Ahogy közép címnél még megjegyeztük, a szó -ép fele megfelelhet az EB szónak. Másutt a szavak végén AB/Apa állhat. Miről van szó? A Nap útján a legmagasabb EB/AB pontjára jut, ott ahol az egyik Nyilazó csillagkép is van. Ugyanis a két egymásra ültethető a (Földről nézve) téridőben valójában egymással szemben lévő Nyilazó csillagképek a napfordulati helyek jelzői.

Lemniszkáta időtémához említhető az idő szövése cím/alcímnél taglalt téma még.

Lemniszkáta-kötőpontra vonatkozó hajlik, valamint köt jelentésű germán szavak

Az azonos alakú bend és bind igékről (továbbá lásd band) van szó, de a jin-jang szimbólum nőiség-hímség felein keresztül a husband utórésze kapcsán előjövő férj és feleség jelentésű szavak is ide tartozhatnak.

Arról pedig banana és Mul.Ban címnél volt szó, hogy ahol az Ív/Íj (csillagkép), ott a Pán és Pan-Ter.

Az end címnél taglalt hullám jelentésű latin unda és olasz onda = hullám szavak láttán is lemniszkáta és a nyári napforduló ötlött fel.

Lemniszkáta-kötőpontra vonatkozó csatlakozik, összekapcsol jelentésű valamint ívre/íjra vonatkozó H-N-G és M-G-R (vagy rokon) vázú szavak

Egészen elképesztő, hogy ami az egyik nyelvben H-N-G vagy rokon vázzal jelenik meg csatlakozik jelentéssel, egy másikban M-G(y)-R vázzal. Ezek a join címnél említett latin jungere (H>J) és a magyar címnél is említett japán madzsiru = összekapcsolni igék.
A Nógrády Mihály által musen címnél adatolt akkád mêsiru 'kötelék, póráz, kötél, lánc, béklyó, bilincs' a japán szó párjának vehető. (Musen címnél is írtam, hogy azt jegyezzük meg, hogy a magyar névnek megfelelő madár is az ég és föld közötti kapcsolatban összekötő szerepet tölt be. Azt pedig a lentebbi szárny témánál is láttuk, hogy szárnyas alak el is képzelhető.)

A Huszárik László Denderai csillagképek, hónapok és mítoszok című a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Acta Historica Hungarica Turiciensia XXXIII./10. sz. megjelent cikkében táblázatos adatként közölt asszír, az Ikrek csillagjegynek megfelelő Simanu hónap jelentését is 'kötelem', 'kötelezettség', 'lekötelezés', 'szerződés' értelműnek adja meg (míg a még itt említett isimmanu 'utazik',' bejár', 'utazás', 'előzetes készülődés', 'gondoskodás', 'úti terv' értelmű szó a héber, Pészah és vándor címnél írottakat idézi; ugye a kereszt, keresztezés az egyben kötőpont).

(Szóba került iungere compare címnél is, minthogy ezen szavak tulajdonképpen egymás alakváltozatainak is felfoghatók:
Arra is felhívom eztán a figyelmet, hogy a join, hunger és Khamor címnél álló latin iungere ill. jungere = összekapcsolni igen ezen compare szónak éppen H/K > J és MP/MB > NG változata.)

A fentebb említett, Khamor – Makor Íjazók cím/alcím kapcsán taglalt témában is láttuk, hogy ami egyszer ilyen, másszor olyan névvel is megjelenhet, vagy éppen a kettő együtt:
A Czeglédi Katalin Magyar-török nyelvviszony című az Ősi Gyökér 2012/2-4. sz. megjelent cikkében talált mari kagyr-mygyr = hajlítani ide-oda és csuvas kukăr-makăr = ferde, hajlott összetételek/szókapcsolatok igen-igen érdekesek abból a szempontból, hogy az egyik elem a Magor névvel azonos, a másik pedig a hungár és hunger (ahol ezek szerepeltek is) név orrhang nélküli, kukor szónak megfelelő változata.

Itt még csak annyit ismétlésként, hogy az egymásra tükrözött görbék együtt az Ikrek asztrológiai jelét adják ki és az egyik Magor, másik Hunornak felel meg.

Lemniszkáta és futó kutya

A fentebb említett lánc témának folytatásaként is kezelhetőek az alábbiak.

L. Kecskés András Az avarok muzsikájáról...

...című az Ősi Gyökér 2010/3. sz. megjelent cikkében amikor megláttam az alábbi sorokat, rögtön éreztem, hogy egy újabb rész került a helyére:

A szebényi-hímesházai ásatások 11-es és a 43-as avar sírok leletei [lásd csatolt képet] között egymás mellett találták azokat a szíjvégeket, melyeknek összevetése során kiderül, hogy a díszítőmotívumként ismételt, egymásba kapaszkodó és folytatódó nyitott körök a szkíta csőrös totem, a magát megadó, női minőségű, lekushadt szarvasnak a végletekig leegyszerűsödött jelzése.

Elgondolkodtató szándékkel itt említjük meg a magyar "csőrös dinoszaurusz" maradványainak közelmúlti felfedezését. Minden jel arra mutat, hogy a végtelennek, a fekvő nyolcasnak az eredetét is itt kell keresnünk. Képzőművészetben "futó kutyának" is mondják a szóban forgó és ebből eredő díszítő elemet.

L. Kecskés András A magyar zene évezredei 1. rész című az Ősi Gyökér 2018/1-2. sz. megjelent cikkében egy másik képet is közöl; amit ír, hogy a hanghullám fényes igazolása egy orgonasíp hangjának füstben formálódott "futókutya" alakja.

Amikor a "futó kutya" motívumnak, művészettörténeti kifejezésnek utánanéztem, ismét meglepődtem; ezen oldal definíciója szerint:

A tengeri hullámok tarajának stilizált és ismétlődő motívuma, ahol a fekete illetve sötét, és fehér illetve világos színek foltértékére törekedtek.

Kíváncsi vagyok, ki nevezte el futó kutyának, mivel a Kutya éppen a sötét és világos (fehér és fekete) félévek határoló jelképállata. Az, hogy szíj = öveken találhatóak ilyen motívumok, szintén mond valamit: az öv lehet Állatövre és elliptikára utaló ugyanis.
Azt azért tegyük hozzá, hogy a spirális íveltség inkább a szinusz-görbét idézi (lásd sine), és azt is, hogy talán egy kicsit túl sokat látok bele; több adat kell.

Lemniszkáta szív- és szárny-kapcsolata

Zagreusz mítoszának és a szív-alaknak segítségével sikerült feltárni az alábbiakat:
A szív mint központ, amennyiben a tökössel/hímtaggal való összefüggéseit taglaljuk, az évkörön/téridőben a nyári, Ikrek-Rák jegyei alatti, kutyanemzés kapcsán és Nimrud névértelmezése kapcsán is betájolható Szíriusz-Orion együttesnek megfelelő Íjazó/Íj csillagkép téridőbeli helyére utalóan jön elő, ahol a szívalak a Vesica Piscis-nek és a kör – két kör cím/alcímnél is taglalt két körnek megfelelő lemniszkáta változatát adja meg, mely kapcsán pedig arról volt szó, hogy a középső kötőpont egyaránt megfelel a nyári és téli napfordulós helynek. Következésképp a szív, mint központ egyaránt lehet a Tejútközpont és a Szíriusz is.
A másik, téli/déli központban a vulva van, de a lemniszkáta rajzolatával a hímrész és a vulva egy helyre, fedésbe kerül; úgy is mondhatjuk, hogy a két nemzőrésznek megfelelő két Nyilazó csillagkép (Íj(azó)/Nyilazó és Nyílás-Nyilas csillagkép) és a két száj fedésben van, vagy úgy is mondható, hogy a két fényesség (penis – pina; kutya – kut (Göd; coot, cot, stb.)/cunt; stb).

Szárny címnél pedig az alábbiakat:

Ahogy a lemniszkáta és szárny témát vizsgáltam, rá kellett jöjjek, hogy a sacchar- címnél is említett csokor (és masni), amennyiben háromszögesítem, kiadja a szakrális geometria címnél taglalt Világhegyeket, igaz, a függőleges tengelyre tükrözve és 90 fokkal elforgatva, ahogy a képen látható (a háromszögek hegye is szépen mutatja a Szíriusszal való együttállásokat, a napfordulós pontokat; egyúttal érdekesek a keresztek is). Ahet címnél közben a rovás B jele kapcsán is említettük ezt, téli napfordulós állására kitérve.
Utalást tettem a tündér/rovar fejére is, ahol a (be nem rajzolt) korona Szíriusznak felel meg, de a kötőpontnak is, mely kapcsán volt szó arról, hogy a félelem, rettegés, szorongás (agg-ódás, ang- gyök, melyről hunger és félelem címnél is volt szó) hozzá kötődik, valamint kezdet és vég címnél is taglalt záró (zéró) pont is – itt egyszerre a nyári és téli napfordulós pont – is itt található.
A rajz kiegészíthető lett volna két pár szárnnyal, amilyen a tündér rovaralakját (lásd róluk féreg) jelentő szitakötőknek, pillangóknak is van, mely esetben egy-egy szárny a (Nap négy állására, de az Istennőre/tündéralakjára is vonatkozó) négynek megfelelő egy-egy évszakra (illetve újabb ang-os angle-angel szavakban is megismert sarokra és angyalra) vonatkoztatva lett volna értelmezhető.
További ilyen szavakat satrandzs címnél láttunk: a játék nevének hivatalos szanszkrit chaturanga szóból való (catur = négy és anga = ág) és perzsa népetimológiai (šat = száz és ranj = aggodalom) levezetésénél láttunk.

A szárny címnél berajzolt háromszögek mellé a homokóra és kehely szavakat is beírhattuk volna. Legutóbb Mária mint edény/kehely cím/alcímnél volt szó téridőbeli értelmezésről.

Lemniszkáta napi időkörben való értelmezése

A Johan Oldenkamp féle diagramok mellé jól illik az időzónákat mutató diagramról készített kép.

Lemniszkáta lehetséges szóeredetének vizsgálata

Ami maga a lemniszkáta szó eredetét illeti, a fentebb taglalt hurok jön elő:

In algebraic geometry, a lemniscate is any of several figure-eight or ∞-shaped curves. The word comes from the Latin lēmniscātus meaning "decorated with ribbons", from the Greek λημνίσκος meaning "ribbons", or which alternatively may refer to the wool from which the ribbons were made.
—
Az algebrai geometriában a lemniszkát több nyolcas vagy ∞-alakú görbe bármelyike. A szó a latin lēmniscātus szóból származik, jelentése "szalagokkal díszített", a görög λημνίσκος szóból, ami "szalagot" jelent, vagy amely alternatívaként utalhat arra a gyapjúra, amelyből a szalagok készültek.

Valójában nem szalagokról, hanem csokorról van szó.

Igen érdekes, hogy...

Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium...

...című könyvének Szent Kristófról szóló fejezetében éppen az ég közepén található Orion csillagképről szóló görög mítoszban a kétes, héber l-b-n = fehér szóra visszavezetett Lémnosz szigete jön elő (vajon lehet-e összefüggés?):

Kristóf legendájának minden eleme, valamint előírásos ábrázolása arról tanúskodik, hogy a tiszteletre méltó óriás képében az Orionnal, a nyári napforduló csillagképével állunk szemben. Óriónt, a csillagkép mitológiai megszemélyesítőjét vaksággal verték meg az istenek, és azt a jóslatot kapta, hogy csak akkor nyeri vissza szeme világát, ha üres szemgödrét kiteszi a Nap sugarainak. Mivel tudott futni a víz tükrén, illetve óriás lévén átgázolni a tengereken, eljutott Lémnosz szigetére, ott vállára ültette a törpe kovácsot, Kédaliónt, hogy az vezesse szembe a Nappal, így találkozott Héliosszal, aki visszaadta a szeme világát. Orion a sarkát ért skorpiócsípésbe halt bele – az óriás skorpiót Artemisz küldte rá –, illetve egy másik elbeszélés szerint az istennő saját kezűleg nyilazta le a távolból. A tengerben gázoló hősnek csak a feje látszott ki a vízből, azt találta el.

Lemnisz eredete akár lehetne a fentebb már említett lánc szavunk is. Nagyon is.
Lamia neve is hasonló. A sziget címnél Magyar Adorján által taglalt szavak hasonlóak még.

Feltűnő a -káta végződés köt értelmének kereshetősége is, hiszen a köt és bővebben cattle címnél említett, a Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 176. oldalán talált adatok közül főleg a német kette = lánc, kötelék szó lánc jelentése is éppen ide illő.

Lábjegyzetek