Latyak

Pollute szónál láttuk a latin lutum = sár, agyag jelentését, ahol EP említi a gall/korai ír làthach = sár szót, ami egy az egyben megegyezik latyak szavunkkal.

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

LATY
elvont gyök, melyből latyak, latyakos származékok erednek. Rokonai, loty, lity, lety, lucs, lőtye, locs, lics. Mind ezekben megvan a mozgás alapfogalma, egyszersmind a hangutánzás mert jelentik a nedvnek ideoda hánykódását, mit az l fejez ki, és ezen hánykódás által okozott hangot, mely a lágy ty és cs betűkben rejlik.
LATYAK
(laty-ak) fn. tt. latyak-ot; harm. szr. ~ja. Mozgás, rázás, csapkodás által ideoda fecsegő, locsogó nedv, híg sár, locs pocs. Különösen azon nedv, és sár, mely a ruhát megfogja, s rázáskor, mozgatáskor lecsepeg róla. Máskép: lucsok, melyből lucskos. Némely tájakon: lacsak, lacsakos.

Magyar Adorján írja:

Nyelvünkben több a vízre utaló török szócsoportbeli szó van, amelyek a Léto-Latona-Léda nevekre is hasonlítanak. Ilyenek a latyak, lötty, lotyadék és litty-lötty, de ilyen a finn latakkö (letekkö) = pocsolya szó is, de ide sorolandó még lé szavunk is, amely szintén víz, folyadék jelentésű, de egymássalhangzós, mert belőle a t vagy d hang hiányzik, és amelyből aztán a szláv liti = önteni szó is származott.
Föltűnő, hogy ezen lé szavunk megfordítva él, élet szavunkat adja, az pedig való igaz, hogy a víz az életnek egyik nőiségi, azaz anyagi őseleme. Népmeséink az élet vizét igen sokat emlegetik is. Ugyanígy vogul rokonaink regéi is, amelyekben véve léli vit, vagyis léli = élet, vit = víz...Márpedig Léto istennő is a mi Ilonkánkkal: életanyánkkal, azonosuló életkezdő istenség, neve pedig a lenni, létezni igénkből származott lét szavunkkal azonos szóalak.

Létó, Léda, Lat, Latona és Lada istennő, Ladón-Tejútfolyam, és így a lötty, latyak szavak is mind a Tejútra utalnak.

Lásd még lucsok.