Labyrinth

Labirintus, útvesztő.

Paksi Zoltán...

...adata lehetett:

Kréta szigetén volt legjelentősebb a bikakultusz. Minosz fiát a marathoni síkon egy bika gázolja halálra, sőt felesége egy bikával csalja meg! Ebből a nászból születik a félig bika, félig embertestű lény, a Minotaurusz. Minosz szégyenében egy labirintust építtet, s ebbe zárja a szörnyet. Ám minden kilencedik évben hét fiút és hét leányt áldoz a Minotaurusznak. Végül Thészeusz győzi le a bikát, és talál ki a labirintusból Ariadné segítségével. De miről is szól a hősi küzdelem? A szörny bika a bennünk lakozó lehúzó erő, melyre rátalálva, majd azt legyőzve találhatunk ki a labirintusból, vagyis a földi élet csapdákkal teli világából! A bika ugyanakkor más üzenetet is hordoz, hiszen maga Zeusz is megjelenik bika képében! Tehát a legmagasabb teremtő erő lehetősége is benne rejlik! Ne feledjük, hogy az égbolt minden csillagzata bennünk is megvan, így a Taurus stáció lehetőségei és feladatai nálunk is megjelennek! Tekintsünk az égre, és nézzük meg, hogy mit is szimbolizál ez az égi kép!

Magyar Adorján írja:

Ismeretes a latin labirintum szó, amely építményeknél a sok fal ismét sok lap, azaz nőiségekként, volt fölfogva, vagyis lebbenyek-, ajkakként; a latin-olasz labrum-labbro szó pedig, amely ajak jelentésű, a labirint szóval betűszerint egyező. A sok fal közötti utak, azaz tehát a közök, völgyeletek, képezték az útvesztőt.

Péterfai János...

...egyenesen lábérintős szót hoz (ami viszont az alanti infókkal nem egyeztethető össze):

Egy másik mítosz szerint évi adó fejében szüzeket és ifjakat kellett küldeni Minósznak, aki a megérkezett szűzeket és ifjakat a Labirinthusba vetette. A Labirinthus sok részből álló palota, ahol a szüzek és ifjak eltévedhettek. A mítosz nem veszi figyelembe a Labirinthus Lábérintős jelentését, egyiptomi előfordulását, és ősmagyar nyelvűségét. Ettől függetlenül a Labirinthus az egyiptomi és krétai civilizáció jellegzetessége. Ha növényekből alkotnak labirinthust, akkor nem szabad a növényeken áthatolni játék közben, mivel csak lábbal lehet érinteni a talajt.

Úgy tűnik, Péterfai János nem számol azzal, hogy itt az emberi belekhez hasonlíttatott anyaméhről[1], az abba való behatolásról, azaz szexuális szimbolikáról van szó. Arról másutt is volt szó, hogy a láb – mint "harmadik láb" – ezen kontextusokban a [Napot nemző Napatya – mint Apam Napat] hímvesszőjét jelképezi, sőt, új, labia címnél álló adat alapján a női nemi szervre is utalhat!
De ha még a női oldalra koncentrálunk, a láp szavunk is megfelelne. Gondoljunk csak a mocsár-mitológia címnél írottakra.
De a szó megfordítása, a Bél és pina címnél is előjövő maja pel = vagina szó is rámutathat, hogy ezzel lehet itt keresni valamit.
[Láb illetve láp más-más oldalról megmagyarázhatná a love szó eredetét is.]

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 203. oldalán szól a csigavonalról és más ide is illő adatokat szolgáltat:

A ceruzát fogó gyermekkéz első összehangolt (teremtő) mozgása ma is a csigavonalakat, köröket papírra rovó mozdulat. A jel megszokott szimbólumai az indák, kacsok, csigaházak, kígyó és a bélrendszer. A révülő sámánok sámánutazásának jellegzetes, első állomása, a geometrikus hallucináció jellegzetes mintái. A kifelé haladó spirál születést, a befelé haladó halált, visszatérést jelent. A csigavonal az őstantrában a ritmikusan pulzáló idő ősi szimbóluma, Visnu Isten ki- és belégzésének grafikus szimbóluma. Az őstantrában a csigavonal az anyaméh, a női teremtő erő szimbóluma, kagylók és csigák formájában, míg a kígyó a lingam, a férfi teremtő erő szimbóluma.

Jankovics Marcell A Nap könyvében írja:

A csillag- és planétaistenek kapcsolata a Nappal, napjárással egészen magától értetődő, A Nap mozgása a csillagok "állásához" mérhető, ezért a csillagos háttér nélkül el sem képzelhető. Thészeusz, aki vérbeli naphérosz, kezében az aranyfonál-gombolyaggal (a fonal a nappálya, a gombolyag a Nap jelképe) vagy Ariadné fénylő koszorújával (az Északi Korona csillagképpel) a homlokán száll le a labirintusba (az éjszakába, a nappálya egyenlítő alatti, téli felére), ott megküzd a Minotaurusszal, akit Asztérionnak: "Csillagos"-nak, "Napból való"-nak is hívtak és csillagos testűnek ábrázoltak, mivel a Bika csillagképet testesítette meg, melyből azt követően lett alvilági szörnyeteg, hogy a tavaszpont a Kos csillagképbe vándorolt belőle.

Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium...

...című könyvének alábbi (első) passzusában – mely maze címnél is szerepelt – részletesebben kitér a témára:

Thészeusz, az athéni "Héraklész" egyik pokoljárása hasonló értelmű. Arról az ismert történetről van szó, mely elmeséli, hogyan győzte le a hérosz a Kréta szigetén, Knósszoszban épült labirintus bikaszörnyét, Minótauroszt, s hogyan tért vissza onnét Ariadné fonálgombolyagának segedelmével. A labirintus "béltekervényei" Héraklész, lászón, Jónás, János vitéz szörnyeinek belsejére emlékeztetnek, végső soron a földanya méhére, aki most negatív aspektusában jelenik meg. (Vö. a csillaggyermekeit fölfaló Nuttal. Ezek a szörnyek rendszerint nőneműek.) A labirintus alaprajzának modellje az emberi, állati bélrendszer, de a csillagokat tanulmányozó hajdani ember gondolatrendszerében a labirintus a déli égboltnak az a része, ahol a Nap télen tartózkodik. A kérdéses időszakban ez a terület az Egyenlítő alatti Cet csillagképnek felel meg.
Az ógörög labion = "fogó hely", lábisz = "fogó, horog", labrasz = "farkashal", labreüomai = "szájjal, mohón vedel, fölfal," ebből "öblös edény", labrónion = "nagy" szavak jelentései a labirintus – tengeri szörny analógiájára mutatnak. A latin labium = "szeméremajak", labrum = "ajak", "széle (a földnek, ároknak)", "üst", "kád" szavak pedig az asszonyi test nyílásait, a föld száját, s annak jelképes edényformáját vonják közös nevezőre. (Emlékezzünk a barlang-kehely-jelképeknek Krisztus sorsában betöltött szerepére!)

Ugyanez Jankovics Marcelltől másutt:

Napútjel a körbezárult spirál (a labirintus), a Nap alvilágba vezető útját jelképezi. A jel lehet teljesen geometrikus, de ki is egészülhet szimbolizációra utaló elemekkel, például antropomorf jegyekkel. Mindkét típusra találunk példát már az új-kőkorban.
A spirál, mely a Föld "tekervényes belű" mélyére is utal, ahová temetkezünk, a Nap útja az alvilágba, de a Nap útját járó léleké is. Ezért hol labirintusnak hívják (a gör. lab-, labr- tőből képzett szavak a "sír látott szája" jelentést társítják hozzá; lásd labé "fogóhely", labropotész "faIánk"), hol spirálnak (a lat. spiro "lélegzem" igéből képződik a "lélek" jelentésű spiritus). Ha felrajzolják, az eltávozó léleknek készítenek jelképes visszautat. (Ezen tért vissza Thészeusz naphérosz a halált jelképező labürinthoszból.)

A témát kifejtve, újraértelmezve lásd még love.
Egy fontos szót Jankovics Marcell sehol sem említ: a latin-francia-angol labour jelentése szülés.

Dr. Gyárfás Ágnes az Ősi Gyökér 2005/1-2. sz. megjelent Kecskehal című cikkének bevezetőjében említ örvényt és labirintust, mely passzust lásd téli napforduló.
Majd a folyóirat 58. oldalán ismét szóba kerül, mint állítólagos képjele a Ma, Mah, Mada neveknek, melyeket persze a magyarokkal, népnevükkel hoz kapcsolatba, de inkább földet jelentenek. A labirintus-piktogram így assets/Labyrinth_image2.png (Labat 342) néz ki. Hogy hogyan lehet Magyar istenanya méhének jele, itt most megmondani nem tudom (kontextusban kellene látni, de a sumér kontextus sem sokat segít, ismerve az önkényes jelentés-asszociációs gyakorlatokat). Az 59. oldalon még (érthetetlenül) Magur képjelének is mondja (két piktogrammból kellene álljon). Az tény, hogy mindezen dolgokról Kecskehalról szóló cikkében ír és Makara címnél elő is jön Magur Bak(hal)ra értve.
Gyárfás Ágnes cikke záró sorában kimondja, hogy a barlang-labirintus az ősanya Boldogasszony méhének szimbóluma, mélytudatunk legrejtettebb pontja; mégsem sikerült a cikkben megfelelően kifejteni, mi is a Bak jelentősége és a Magyar és Magur nevek hogyan és miért jelennek meg keleten.

Dr. Gyárfás Ágnes egy másik cikkében is szól csigavonalról. Újév és kalács címnél ábrával szereplő írását lásd.
Egyiptomi párhuzamát a jelnek lásd Magor, ahol több Gyárfás féle adatot összegyűjtöttem.

Pintye Mihály A phaisztoszi korong értelmezése...

...című Ősi Gyökér 2005/1. sz. megjelent cikkében tökéletesen leírja a fentebb taglalt témák lényegét, csak éppen kis éves kontextusban kellett volna elsődlegesen értelmezni:

A Kr. e. 2. évezredben készített, kiégetett agyagkorong feliratának sorvezetése csigavonalú. Eddigi kutatások nem tárták fel, hogy a csigavonal kapcsolatban van az ókori világban általánosan elterjedt csigavezetésű labirintus ábrázolásokkal. A görög, etruszk, indiai stb. labirintus ábrázolások kultikus jelképek. A Nap akadályt (labirintust) győz le és találja meg a kivezető utat az esti, alvilági sötétségből, hogy reggel újjászületve ismét felragyogjon. Az embereknek haláluk után szintén labirintuson kell átjutniuk a halottak birodalmában. Akinek sikerül az ismét emberi alakban születik újjá. A sikertelenek szellemként kóborolnak az alvilágban. Labirintussal kapcsolatos legendákban befelé sohasem, mindig a kivezető utat kell megtalálni (Thészeusz Ariadné fonalát követve talál ki).

Acharia S The Christ Conspiracy...

...című könyvéből származó passzusa phallic, vulva, lingam és yoni címnél is szerepelt:

Despite its antisex attitude and pretensions, Christianity incorporated many sexual images, including the ancient and ubiquitous lingam symbol, evident in the church steeple, and the yoni or womb, symbolized by the church nave. From the earliest times, in fact, temples and churches themselves served as wombs, into which the priest, with his phallus-shaped hat would enter, beseeching the Deity for fertility and fecundity. As Allegro says:
The temple was designed with a large measure of uniformity over the whole of the Near East now recognizable as a microcosm of the womb. It was divided into three parts: the Porch, representing the lower end of the vagina up to the hymen, or Veil; the Hall, or vagina itself; and the inner sanctum, or Holy of Holies, the uterus. The priest, dressed as a penis, anointed with various saps and resins as representing the divine semen, enters through the doors of the Porch, the "labia" of the womb, past the Veil or "hymen" and so into the Hall.

Antiszexuális hozzáállása és igényessége ellenére a kereszténység számos szexuális képet épített be, beleértve az ősi és mindenütt jelenlévő lingam szimbólumot, amely a templomtoronyban látható, és a yoni vagy méh, amelyet a templomhajó szimbolizál. A legkorábbi időktől fogva a templomok és a templomok maguk is méhként szolgáltak, ahová a pap fallosz alakú kalapjával belépett, és termékenységért és termékenységért könyörgött az Istenséghez. Ahogy Allegro mondja:
A templomot nagyfokú egységességgel tervezték az egész Közel-Keleten, amely ma már felismerhetően az anyaméh mikrokozmoszának tekinthető. Három részre volt osztva: a Bejárat, amely a hüvely alsó végét jelképezte a szűzhártyáig, vagyis a Fátyolig; a Csarnok, vagyis maga a hüvely; és a belső szentély, vagyis a Szentek Szentje, a méh. A pap, pénisznek öltözve, különböző nedvekkel és gyantákkal felkenve, amelyek az isteni ondót jelképezik, belép a Bejárat ajtaján, a méh "szeméremajkán" keresztül, a Fátyolon vagy "szűzhártyán" át, és így a Csarnokba.

Hasonló téma jön elő Falvay Károly Nagyboldogasszony c. k. 234. oldalán, ahol írja:

Egészen az 1500-as évekig a házasulandó felek az egyezséget egész Európában a templom kapujában kellett kimondják.

Azt nem mondja, hogy ez utalás lenne a szűz/menyasszony vulvájára. Egyénként a latin-angol vestibule szónak is van ilyen (anatómiai szakszóként is jelenlévő) értelme.

Mint látjuk, Jankovics Marcell MA-hoz hasonlóan jelképekben, ráádásul – nagyon helyesen – asztrológiai jelképekben gondolkodik. A jelképes jelentéseket veszik át sok esetben az utódnyelvek.
Ezek alapján a láb, mint alul, a vízben (alvilág vizében) járó emberrész, végtag valóban eleme kell legyen a szókapcsolatnak.
Lásd még wall és maze.

Lábjegyzetek


  1. Lábjegyzet:
    B-L megfordítva L-B is. ↩︎