Kína

Az ország nevének (Kína neve keleten Sína, Csína [Csi-Na]) elemzését CSI etimonnál ugyan elkezdtük, de már nem vagyok meggyőződve a Csi-Na forma helyességéről. Kína mai és mindenkori vezető köre/kasztja a hun, akik magasabbak a délkelet-ázsiai alacsony kínaiaknál.
Huang-ti címnél álló Grandpierre Atilla féle adatokat is lásd a hun származás kapcsán.

Csihák György Gens Hun(gar)orum – magyar nemzet Hun? Szkíta? Avar? Finnugor? Magyar? – Mi vagyok én?...

...című a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Acta Historica Hungarica Turiciensia XXXI./1. sz. megjelent cikkében írja róluk:

A hunokról legtöbbet és legalaposabban a kínai leírásokban olvashatunk. Nem csoda, hiszen Kínát, mint államot a hunok szervezték, első császáraik is hunok, a kínai történetírás szerint is (Szima Csien). Kínát nagyhatalommá a késői hunok, a tatárok tették, a tudomány és a közigazgatás igazi nagyjai pedig végig az ujgurok – tehát mind 'hunok'.
A mai kínait – saját embertani leírásuk szerint – alapvetően kétféle embertani csoport alkotja: délen a nemszőrös 'igazi' kínai, északon a nagy bajuszú hun (lásd: agyagkatonák). Ez utóbbi típus korát bő harmincezer évesre teszik és a Sárga-folyó nagy kanyarjából, a mai Ordosz-pusztáról származtatják.

Visszatérve az etimológiára. Hasonló lehet a keleti Si-Na/Csi-Na forma (hallani, hogy arab eredetű lehet, lévén, hogy Al-Sin-nek hívták a középkorban is), mint ahogy a francia kutyát jelentő szó chien (sijan) lett a k-előhangos formából. Mi ma is k-előhangosan használjuk a nevet.
Mint ezen oldalról kiderül, nemcsak az arabok, hanem már korábban más népek is ismerték a nevet de nincs megegyezés abban, hogy honnan eredhet a név (ezért is lehetne tőlünk eredeztetni):

The name 'Qin' is believed to be the etymological ancestor of the modern-day European name of the country, China. The word probably made its way into the Indo-Aryan languages first as 'Cina' or 'Sina' and then into Greek and Latin as 'Sinai' or 'Thinai'. It was then transliterated into English and French as 'China' and 'Chine'. This etymology is dismissed by some scholars, who suggest that 'Sina' in Sanskrit evolved much earlier before the Qin dynasty. 'Jin', a state controlled by the Zhou dynasty in seventh century BC, is another possible origin.
—
Úgy tartják, hogy a "Qin" név az etimológiai őse az ország mai európai nevének, Kínának. A szó valószínűleg először "Cina" vagy "Sina", majd "Sinai" vagy "Thinai" néven került be az indo-árja nyelvekbe, majd a görögbe és a latinba. Ezt követően az angol és a francia nyelvbe "China" és "Chine" néven került átírásra. Ezt az etimológiát néhány tudós elveti, és azt állítja, hogy a szanszkrit "Sina" sokkal korábban, a Qin-dinasztia előtt alakult ki. A "Jin", a Zhou-dinasztia által az i. e. VII. században ellenőrzött állam, egy másik lehetséges eredet.

Azt Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus című könyvéből is tudjuk, hogy a szumer-sémi nyelvekre jellemző volt az s-es kiejtés, de kentum és szatem elválás szkíta korra megy vissza, azaz a Csina/Sina forma az eredeti Huna, majd Hyna/Khina változata kell legyen.

A Kína név lehet hasonlítható egyrészt (például Kenya név mellett) a kuna (indiánok) névhez, de a Káin címnél taglalt chionita és más nevekhez is. Már eleve a Han uralkodó réteg miatt is mondható, hogy Kína a Hun birodalom nevét viseli. HF elmondja, hogy a kínaiak szerint is mi mindent a hunoktól tanultak.
A másik a Huna név, melyből ugyanúgy lehetett létrejött Kína, mint ahogy a skutha névből lett szkíta (U>Ü>Í változási sorozat).

Ezen vörös hajú szkíta-hunt bemutató Quora válaszban kommentként is írtam:

Scythian is really an adjective meaning bow-stretcher, referring to Huns who colonised the people you know as Chinese today. But even China = Chuna = Huna = Hun.
—
A szkíta valójában egy melléknév, amely íjfeszítőt jelent, és a hunokra utal, akik gyarmatosították azt a népet, amelyet ma kínai néven ismerünk. De még Kína = Chuna = Huna = Hun.

A Czuczor-Fogarasi szótár...

...adata szerint nem maguk adták ezen nevüket:

SÍNA fn. tt. Síná-t. Keleti roppant birodalom, Kelet-Indiától északra; Sínától pedig északra feküdt a Krisztus előtti századokban a régi húnok (hiongnuk) birodalma, kik ellen építtetett a híres sinai kőfal. Német és némely más nyelveken: China. Mi a franczia kiejtést követve azért írtunk Sínát, mert ch a magyar nyelvben, legalább mostani helyesirásunk szerént nem létezik. Persa és török nyelven eredetéhez hűbben: Csín; s ugyanitt csíni am. sínai. E nevet malayi nyelven kapták a Thszin nevü uralkodó háztól, melyet az arabok Szina névre változtattak. A sínaiak saját nyelvén: Csonkue v. Csunkoe (= a közép birodalma), máskép: Csunyhoa (= a közép virága); még máskép: Thian-csau (= a meny birodalma); legközönségesebben az uralkodó nevéről, jelennen: Sziny v. Thsziny.

Lényegében a csín és szín szavak csak változatai a Hun/Kan/stb. formáknak, ahol a kiinduló az A címnél álló diagram alapján is An/En/In.

Saját nyelvükön Kína 中國 (Zhōngguó), mely a Hungár névtől sem áll messze. A második szótag a kínai kou = nép szóra hajaz.

A kínai tien = ég, menny szó sem áll távol, márpedig a kínaiak a menny királyságának tartották magukat, ahogy a japánok a felkelő nap országának nevezték országukat.