Kérész

Az alábbiakban (ismét) annak bizonyítása következik, hogy a magyarok tündérek és szent nászuk tündérek násza. Már kár és kér címnél is előjött, hogy tündér értelmet hordoznak. Az -ész végződés ugyanaz, mint ISZ, ÉSZ, azaz fény.

De hogy a tündér jelentés egyértelművé váljon, tudjuk meg, hogy a tiszavirág egy kérészfaj neve és ott szintén szó volt a tündéri nászról.

De ez még nem minden, ugyanis a Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 241. oldalán is említett hérész kapcsán indult kutakodás is azzal az eredménnyel járt, hogy itt a tündérek nászáról van szó.
A CzF szótár írói nem veszik észre, hogy az alábbi szavak, herész és héricz a kérész alaki változatai (holott a Tisza, nász és tánc fogalmak mind együtt vannak egy helyen):

HERÉSZ (her-e-ész) fn. tt. herész-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Így nevezik a [ráadásul] tiszai vidékeken a násznép azon ifjabb tagjait, kik lakodalom után a volt vendégeket zeneszóval és tánczolva bejárják, s magukat megvendégeltetik, valamint magát ezen mulatságot is, mint még a lakodalom folytatását. Innen mondják: herészbe járni; Mátyusföldén: tyúkverőt járni, mivel tyúkot vagy kakast visznek magukkal, melyet karó végére kötnek, s a vőféllel, kinek szemeit bekötik, lenyakaztatják. A herész nevezet átv. ért. vagy a hereméhtől kölcsönöztetett, mivel a herészek, mint a hereméh kasról kasra, úgy ők házról házra járnak vendégeskedni; vagy ami hihetőbb, egyszerüen a here v. herő szótól származott, s ekkor férjesűlést vagy házasodást; innen továbbá lakodalmat és lakodalmas népet jelent. Szabó Dávid [is] hérésznek írja. Szathmárban Mándy Péter szerént: hőrész. V. ö. HÉRICZ.
HÉRICZ Lőrincz Károly a Kapnikbányán (Kővár vidékében) divatos nyelvjárás észlelője és ide vonatkozó adatok gyűjtője szerént, am. bőjt utáni lakoma, mely különböző vidékeken más-más alakban: hircz, hőre, hőrész, herész; tehát ez utóbbival mint közönségesebb és szokottabb szóval egy eredetű.

Ezzel viszont nincs vége, mert CzF adata szerint a fentiek alaki változatának tekinthető herécz Baranyában am. patkány, és nevét talán buja természetétől kapta. Fentebb éppen a nászról, házadosásáról volt szó.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a kérész a régi magyar név, a tiszavirág pedig egy költői kifejezés. Hasonló szavak hasonló jelentésekkel más nyelvekben is előjöhetnek. Nyilván az első gondolatunk a hart, heart és hearth szavak felé keresgélve indul. Ceres is hasonló alakú név.

Azonos alakú vele a sarcophagus címnél taglalt egyiptomi nyelvű kereszu, mely a szarkofág legelterjedtebb neve volt.

Hasonló a magyar keres szó.