Kép

A kép, úgy tűnik a kőből készült bálványkép, mely az istenség képe/arca (feje) is lehet, illetve ezek konflációjáról is lehet szó.
Ahogy build címnél is szerepelt, kép megfelel a *köv szónak.

Magyar Adorján írja:

A régi magyarban a kép szó tulajdonképpen alak, szobor értelmű volt, aminek megfelel, hogy a törökben is kep, ket, a jakut-törökben pedig kieb = szobor. Amely szavakból származott tehát a szerb-horvát kip = szobor. De a német bild = kép szó is bálvány szavunkra mutat rá.

Könnyen lehet, hogy a görög type címnél álló kép, bálvány jelentéssel álló szó eredete is (K-TH átmenettel) kép szavunk. A kép ugyanis bálványkép értelmű is.

Valpy latin etimológia szótárának...

...adata szerint a szíriai és kaldeai cip, cipa = kő, de inkább oszlop/szobor lehetett. Cephalic címnél is szerepelt ezen adat, különösen a Péter ("Kőszikla") név Cephas fordítása okán.

Cippus, a little square pillar, gravestone. "From the Syriac and Chaldaic cip and cipa, a stone, whence Peter was called Cephas." V. Cippus is also a sharp stake or palisade, mentioned by Cæsar in the Gallic War, (7,73) and seems to be a Gallic word. "Hos [vallos] cippos [Romani] appellabant," says Cæsar.
—
Cippus, kis négyzet alakú oszlop, sírkő. "A szír és káld cip és cipa, kő, a szír és káld nyelvekből, innen Pétert Kéfásnak nevezték." V. Cippus szintén éles karó vagy palánk, amelyet Cæsar a gall háborúban említ (7,73), és úgy tűnik, hogy gall szó. "Hos [vallos] cippos [Romani] appellabant" – mondja Cæsar.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a görög fejet jelentő szó bálvány-fej és innen a fallikus értelmezési lehetőség is. (Geb nevénél is erre gondoltunk.)
De ha már latin, az incipere = kezdődni szóban is szerepel ilyen szóaalak. Robert Graves The White Goddess című könyvében az Ogham fanaptár taglalásánál írja, hogy a nyír a kezdő. Nos, a latin szóelem is ilyesmire vonatkozhat.

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvének 121. oldalán írja:

A kép valamely tárgynak, vagy testnek a figurája. Lehet kicsinyített, vagy felnagyított. Van művészi és van durva, nyers kép is. Akad egészen kidolgozott, illetőleg elnagyolt, csak a fejet ábrázoló kidolgozású is. Rendkívül fontosak és tanulságosak a démonok, az istenek kiábrázolásai, de semmivel sem jelentéktelenebbek a megrontásra kiszemelt azon áldozatok képei, melyeket a fekete mágia használ ártó céllal. A kép úgy viszonylik a valósághoz, mint az álom az ébrenléthez. Az antik népeknél minden irányában bőséges példaanyag található. De bő példázattárral szolgál a szumirok és az ural-altáji népek vallásos művészete is.

Fórika Éva A magyar nyelv metafizikája...

...című dolgozatában (Istár, Ízisz és Széth neveinek boncolgatása után) írja 2002-ben (istennevek címnél is szerepelt):

Nyelvünk a mitikus alakok mögötti lényeget, tehát a metafizikai értelmet ragadja meg, és mondja ki, az idea szintjén! Merthogy az a metafizikai tudás[1], hogy az ideák az eredetiek, a többi csak ezek másolata, képe ez benne van a nyelvünkben. Ezért értelmezhető a metafizikai háttér az egyiptomi Kepe-Képe névben is, amely a Napot, mint az Isten, a legfőbb idea másolatát nevezi meg, magyarul.

Kép szavunk tehát a más egyéb K-B és K-P vázú szavakhoz hasonlóan fejet (arcot) is jelent, így a latin caput = fej, német kopf, valamint a Cepheus csillagkép (Richard H. Allen is fejre utal; lásd ott) és a cephalic nevek eredete is itt keresendő. Nem elfelejtve persze azt sem, hogy más szóösszetételek is vannak, amelyek hasonlóak. Például a Kaba hasonló.

Mivel a fej, főség leginkább kutyafej(jel asszociált), a kép, kep, kip szavunk EB előtételezésének is felfogható lenne. Ugyanígy szép és szív szavunk is lehet EB, IB fogalmakra visszavihető.

Fakép

Faragott képről van szó.

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében írja:

Az "ad arbores" kifejezés Szent László törvényében a fa bálvány képekre vonatkozik. (Lásd 95. old.)

Várkonyi Nándor írja:

A japán Kami az egyiptomi Nutar, a hindu Brahma és Déva, az indogermán Amrita az ősi isteneszme hordozói. A görög Moirát (eredetileg csak egy volt), az emberfölötti végzet hatalmas eszméjét, egy művész sem merészelte szimbolikus alakba öltöztetni, kultusza sem volt; amikor ábrázolni kezdték, már nem is hittek benne. A zsidó Jahve egyenesen megtiltotta, hogy faragott képet csináljanak róla, még oltárát sem volt szabad olyan kövekből emelni, amelyeket véső érintett.

Daidalos faképfaragó is eszünkbe juthat: az első szobrászok fából faragtak.

Faképnél hagy kifejezés

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása című könyvének 44. oldalán futólag említi a magyar közmondást: "ott hagyta a faképnél," ahol a fakép fából faragott idolum.

A tartósabb idolum kőből készül; lásd betil-kövekről Kaba.

Lábjegyzetek

  1. Lábjegyzet:
    "A metafizikai ősvalóságokban való gondolkodás azzal az idővel esik egybe, amikor a vallások templomot és isteneket, rítust és egyházat még nem ismertek. Ez az idő pedig egybeesik a nyelvnek azzal a korszakával, amikor még sem fogalmakat, sem képeket nem ismert, csak egyetemes jelképeket." (Hamvas Béla – Scientia sacra I. Kötet)
    Az a tény, hogy a metafizikai "örök" lényeget kimondó szavaink, sumér, egyiptomi, káldeus, és héber hagyományokba beépülve felmutathatóak rendkívüli jelentőségű számunkra. Valamint az a tény, hogy a magyar nyelv ezen szavai a mitikus szimbólumoknál magasabb létkört, az ideák szintjét ragadják meg, világosan igazolja – éppen az analógiák törvénye által –, hogy nem a magyar nyelv vette át ezeket! ↩︎