Kurszán

Grandpierre Atilla Karácsonyról szóló előadásában szól arról, hogy az orosz korocsun (Karácsony) szó eredete az orosz szerzőktől (a kiváló Szergej Tokarev a főszerkesztő) való Mythologia Encyclopediában ismeretlen, de valószínűleg szarmata eredetű; a szarmaták dec. 25-én ünnepelték Kurszán Napisten ünnepét.

Hogy Napisten lenne, ezt a Karácsony szóból fejtette vissza ő vagy édesapja, K. G. Endre?

Péterfai János...

...adataként csak mint királynév jön elő:

Kurszán nevét írják még Kuszalnak is, ez Kőszál lenne mai nyelven. Kur-Szan neve egyértelmű. A Kur jelentése Ország, vagyis Kör, Hegy. A Kura folyó, vagy az E-Kur temploma neve is tartalmazza, meg a Kuruc név is, ami nem a Cruxból ered. A Kurosz görög név Ifjú, vagyis Kurosz értelmű, természetesen magyar eredetű. A szumer Gurus is Legény. A Szán Úr, ami miatt a Kur-Szán jelentése az Ország-Ura.

Persze azt tudjuk, hogy a királynevek (maga a kerál/király szó is) Napnevek és például az oszmán-török szultán is úgy király, hogy valójában Napistent jelent (Zoltán). Ennyi erővel lehetne épp Kurszán napistennév, viszont annak egy kicsit hosszú.
GA feltételezése szerint ezen a szarmata-szláv téli napfordulós napisten Khors (melyben a Kh olyan hang lehet, mint Hórusz nevében) teljesebb alakja a Kurszán vezér/Napisten nevével azonos alak lehetett. Ez egy jó feltételezés, tekintve, hogy az -an végződés semmi egyebet nem jelent, mint eget. Ezen Kurszán név viszont azonos a Khoraszán ország nevével is. (Ezen a ponton felemlíthető, hogy ahogy egészen pontosan nem állapítható meg, hogy a magyar nép országának neve Magor napisten vagy Magyar Tejútanya nevéből ered, úgy Khoraszán nevében sem. Úgy tűnik, a téli napfordulón a Napot újraszülő Tejutanya nevei egyeznek. Az is igaz, hogy a magyar népnevet illetően Magor kemény hangzású szóközepi hangot visz, míg Magyar lágyat, és mivel a magyar népnévvel azonos mother, ezért is gondolható, hogy a Tejútanya/Nagyboldogasszony nevét hordozza országunk neve. Így vélhetően Khoraszán is.)
Kurszán egyébként azonos még Khors másnevével, Khursun-nal is.

GA tehát a karácsony szóhoz hasonló szavak mentén folyamatosan K-R vázú Napneveket sorol (lásd a témát elemezve Karácsony), de a Tejútanya (esetleges Körasszony) nevét nem említheti fel.

Grandpierre Atilla Karácsony eredete és jelentősége...

...című letöltésre elérhetővé tett cikkéből ami mégis inkább ide teendő:

Anonymus-nál Korcán apja Kend, az árpádi hét vezér egyike (Anonymus, Gesta Hungarorum, kb. 1200/1975, 84. oldal). Árpád Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe (Anonymus, ugyanott, 121. oldal).
Kurszán nemcsak a magyar, hanem a bajor és bizánci krónikákban is szerepel. A "bajor író, Aventinus, saját honfitársainak megfigyeléseit használta forrásul, egyik másodfejedelmével, alvezérével tévesztette össze a főfejedelmet, és azt jegyezte fel, hogy a magyarok királya a honfoglalás idejében Kusszal volt. Kurszán néven a bizánci és magyar források is emlegettek egy vezért, de csak mint Árpád egy alacsonyabb rangú vezértársát, illetve a hét vezér-törzsfő egyikének fiát (Kusid néven is, ha ezzel a névformával esetleg azonosítható)" (Dümmerth Dezső, Álmos, az áldozat című könyve, 1986, 21. oldal). Vessük Kurszán nevének Kusid-változatát össze Mechitar adatával, amelyben az ari nép nevéről azt írja, hogy nevezik őket "chusdi chorasannak vagy chusoknak is." A Mechitár-féle kusdi koraszán és a bajor-bizánci-magyar Kusid Kurszán között feltűnő, kétszeresen egyező kapcsolatra bukkantunk, s ez nem lehet véletlen. Ez a kétszeres kapcsolat "kusdi" és "Kusid", illetve "Kurszán" és "Koraszán" között egyértelműen azt jelzi, hogy Kurszán és az Ári hegység környéki Koraszán tartomány között is kapcsolatnak kell fennállnia.
Fontos szem előtt tartani, hogy Perzsia keleti része, amelyet az Imaus-hegység két részre oszt, az ókorban a Szkítia nevet is viselte (Pirchala, 1916, Ammianus Marcellinus, II. kötet, 295. oldal). A Történelmi Atlasz (1982, 1. oldal) térképén (A perzsa birodalom, i. u. 6. század, 1d és 9b térkép; lásd az ábrán) a perzsa birodalom északkeleti részének, az Oxus (Amu-Darja) és a Iaxartés (Szír-Darja) közötti körzetnek a neve, a Hindu-Kus hegységtől észak-nyugatra, a Tárim-medencétől nyugatra, az Aral tótól délkeletre, ugyancsak Szkítia (nem tévesztendő össze a többi Szkítiával). Khoraszán és ezen Óxus-menti Szkítia ugyanazt a körzetet jelölik. A Tárih-i-Üngürüsz (A magyarok története) szerint Árpádék Szkítiából indultak a Kárpát-medencébe (A magyarok története – Tárih-i-Üngürüsz, 1982, 163. oldal). A Képes Krónika szerint "Az Úr megtestesülésétől számított 677 . évben, száznégy évvel Attila magyar király halála után (...) a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából" (Képes Krónika, 1986, 40). Kézai Simon pedig így ír: "Ez a Csaba tehát Etele törvényes fia volt (...) fiait pedig Edemennek és Ednek hívták. Edemen pedig, amikor a magyarok másodszor jöttek be Pannóniába, az apjának és az anyjának hatalmas rokonságával együtt ide költözött, mert hát az anyja a corosminusok közül származott. Ed viszont Szkítiában maradt az apjánál" (Kézai, 1283 k., 133). A "corosminusok" pedig ismét csak Khoraszán tartomány körzetének lakóira utalhat, a későbbi Korezm (Khorezm) birodalom területén. Így már többszörös egyezésről van szó Kusdi-Kurszán vezér, a kusdi koraszán nép, Khoraszán tartomány = Szkítia, a "corosminusok" és Árpád magyarjai között. Ezek az egyezések azt jelzik, hogy a magyar nép és a perzsáknál sokkal ősibb koraszán nép egymással szoros rokonságban állnak, illetve Árpád (akinek nevében is megjelenik az "ári" nép szótöve) népe a koraszán nép, illetve ennek utódja.

Kurta sem messze álló szóalak és szintén az év azon időszakára utal, amikor a napok úgy megrövidülnek, hogy közel kerülünk a fordulóponthoz.
Kiss Istvánnak Kurszán váráról van egy cikke az Ősi Gyökér 2008/2. számában. Ami ide tehető:

Kurszán vezér a magyar honfoglalás korában a szabír-onogur törzsszövetség egyik meghatározó katonai vezetője volt és magas méltóságok viselőjeként szerepel a magyar őstörténetben. Ennek ellenére annyira keveset tudunk róla, hogy még családi származása és rangja is bizonytalan. Anonymus a kazár szakrális fejedelem – a kagán – által kinevezett onogur helytartótól származtatja. Ezt az teszi hihetővé, hogy a honfoglalásban, meg a portyázásokban a kabarok katonai vezetőjeként vett részt. A források szerint rangban Árpád alatt állt. Padányi Viktor szerint ő volt a fejedelem kusánja/vezérkari főnöke. (Padányi, 377. p.) Diplomáciai tárgyalókészségét és hadsereg vezetési tapasztalatait Árpád annyira méltányolta, hogy 894-ben Bölcs Leó bizánci császár követét, aki szövetségi ajánlatot hozott urától a bolgárok elleni közös hadjáratra, ketten együtt fogadták és közösen döntöttek arról, hogy a császár ajánlatát elfogadják. Ennek a vállalkozásnak lett a végeredménye a honfoglalás, aminek során a magyarok keserves tapasztalatokat szereztek a bizánciak álnokságáról. Kurszán részt vett a 899-ben és 900-ban végrehajtott itáliai katonai vállalkozásokban is, majd onnan hazatérve kiverte a frankokat a Dunántúlról. Törzse ott telepedett le. 904-ben a bajorokkal folytatott béketárgyalást. Vendéglátói ünnepi lakomára hívták meg, de csalárd módon tőrbecsalták és orvul meggyilkolták kíséretével együtt. Anonymus szerint Kurszán szálláshelye, a Castrum Cursan/Kurszán vára, Aquincumban állt.