Kupa szavunk igen rejtélyes eredetűnek tűnik. De nem rejtélyes, ha szigorúan ragaszkodunk a logika törvényeihez. Valódi eredete a Ku és a Pa szavakhoz kötődik. Ku a Száj, Pa a Főség, Fője, tehát a Ku-Pa a Száj-Fője. Ebből a Kupából őseink ittak, mindenféle italt. A Kupa szoros kapcsolatba került a Koponya szóval. Egyes hun, vagyis magyar származású uralkodók, ellenségük koponyájából csináltattak ivókupát, ami azt is feltételezi, hogy a hun uralkodók ellenségeik koponyájából készített ivókupákból ittak volna, vagy csak díszként tartották ezeket a kupákat a családi díszhelyeken.
A Kupa, mint Koponya, összefügg a Fejjel. Mert a Koponya alapvetően nem rokon a Kupa (Ku-Pa) szóval, de annyiban igen, hogy a Ku jelent Szájat és Követ. A Koponya helyesen Ko-Po-Nya szótani elemekből áll. Kő-Fej-Ház a helyes jelentése. Amikor a magyarok megtanulnak magyarul, nem lesz, aki nekik ellen állhatna a nyelvükben. Mivel a Kupa és Koponya szavaink akár ötvenezer év óta is léteznek, a belőlük kiágazó szavak megjelenése sokkal rövidebb időre szabható. Egyértelműen a Kap és Kop szavainkra utalok, amelyekből igen terjedelmes szócsoport fejlődött ki utódnyelveinkben. A latin Habeo is a Kap magyar ige származéka, ezért az összes indoeurópai szó, amelyet a Habeo szóból vezettek le, mind a magyar Kap igéből ered.
Ugyan a KU is látszik vinni a kutya jelentést, legalábbis is egyes nyelvekben, lehet-e, hogy a Ku-Pa kutyafő? Nem valószínű.
Ezen VNTV műsorban 3:45-nél Géczy Gábor elmondja, hogy a szinusz-hullám a világegyetem legegyszerűbb és leggyakrabban használt motívuma. Hegy és völgy helyett "adó és kapó" párt használ, továbbá Molnár V. Józsefre hivatkozva a kapu és kupa szavakkal is magyarázza (kupa a kehely, de a hupolag is hasonló, valamint a kebel szó is, mely annak az öbölnek a párja, amit a latin sinus éppen jelent). Adok-kapokok sorozata a hullám.