Kolos

Ahogy Magyar Adorján adata alapján kiderült, Kolos kőrös őstörzseink nevű (Nap)istensége lehetett. (Tulajdonképpen a Körös név R>L változata, de ajakhanggal Palos is ilyen.)

Az is kiderül, hogy több névben is megmutatkozik. Kezdjük a Miklós-Mikulás névvel:

Magyar Adorján Ősműveltség...

...című könyvében írja:

Tudták tehát ezek szerint őseink még azt is, hogy például a török törzsek Tor, Tol avagy Toldi nevű istensége is azonos a magyar törzsek Magor avagy Magyar nevű Napistenével. Ez utóbbi névvel azonosul a Miklós, azaz Mik-kolos, eredetileg = kis-botos, ami értelme: gyermek-botos is volt.
Szinte magától értetődik mindezek után, hogy a Mik-kolos névvel ellentétben kellett létezzen Mak-kolos, azaz tehát nagybotos = ember-botos, férfi-botos név is.

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvében bővebben:

Említettük pedig, hogy a bot ugyanolyan hímségi jelkép volt mint az ék és a gömb, valamint említettük, hogy igazi néphagyományunkban Toldi Miklós is, ugyanúgy mint Herkules, hatalmas "öklelő fát", dorongot emelget és avval öklelődzik, avval harcol, hogy kardról Toldival kapcsolatban az eredeti néphagyomány még nem beszél (Bán Aladár "Ethnographia" folyóiratban említett cikk). Toldi Miklósnak is van fivére, aki gonosz indulatú.
Megemlítjük hogy a Miklós név is a mag szóval és a Magor névvel függ össze és hogy értelme eredetileg Mik-Kolos, Mak-Kolos = Botos-Gyermek, Botos-Férfi volt; ezekkel kapcsolatban fölemlítjük még a régi magyar Kolos személyneveket és a latin colossus = óriás, nagy erejű ember szót is, amelyek eredetileg tehát botos, dorongos értelműek voltak, vagyis Magor-Herkules Napistennek tehát Kolos is egyik neve volt. Világos tehát, hogy Kolosvár neve értelme sem volt más mint Magosvár, Herkulesvár.

A másik név az imént említett Herkules:

Viszont a kal, kel, kole, a Herkules névben kul szótag, kétségtelenül nem más mint a nagy bunkósbot a kalló (szerb-horvát kolac = bot, karő, rúd), vagyis Heraklesz jellegzetes, őt magát is jelképező fegyvere, de amelyről mi már tudjuk, hogy ez egyúttal a hímtag és tehát a hímség jelképe is volt.
A latin colossus (kolosszusz) = óriás szó eredeti értelme is kolos = dorongos, nagybotos kellett legyen és amely a Kolos személynevünkben máig is fönnmaradott.

Amely utolsó mondatában az az érdekes, hogy KOL már egyszer kör értelemben megjelent, azaz ugyanúgy járulhat kör és kar/bot jelentés hozzá, mint KAR-hoz, de ROT címnél is szó volt a kör és rúd (valamint út) kettős (hármas) értelméről.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 429-430. oldalán is említi a nevet Kolozs-ként, valamint a szkíta eredetmondában a Kolozsvári Grandpierre Endre által Köles nevűnek meghatározott Kalaxais nevet is ide veszi. (Kolozs megye és Kolozsvár nevében meg megint csak ott van Kolos. Záhonyi András ill. Fazakas Árpád könyve, Az én falum, Kolozs adata szerint Kolozs város (ma már csak falu) Kolos vezér nevéről kapta nevét.)
Hasonló nevekből van több is, mint például kalács és kalász. Azok viszont inkább (kimondottan utóbbi) az Istennő attribútumaként tartandók számon, ahogy vélhetően a Hindu-Kus kalas népe is istennőről kapja nevét.
Kol-Os nyilván Gal-Ős, Nagy Ős értelemben is vehető. Itt megint azt kellene tudni, hogy napvallás idejei a szó, vagy korábbi. A Galaxy címnél taglaltak szerint is a Tejútról származnak a lelkek, (akár) a Nap(madár) közvetítésével (a szentlélek madarát lásd ott); a Nap és nép szavak összefüggése szerint is a Nap fiának tartotta magát az ember (de talán csak a napvallás idején; korábban a Tejútanya gyermekeiként azonosíthatták magukat: ezért a magyar = ember jelentése nem annyira a Magor Nap fiaiként való értelmezésre hívja fel a figyelmet, hanem Magyar istenanya fiúságra).

Mivel a közben Urgula-val azonosított trójai-etruszk Erkul és latin Herkules (görög Héraklész) neveket korábban a magyar erkölcs szóval szerettem volna megfeleltetni és a logikai-sorrendi buktatókba kerültem, azt találtam ki, hogy az erkölcs szavunk sem más, mint az Úr-Kolos, Er-Kolos alaki változata. Azt viszont nem sikerült (vagy azóta talán már igen) kiokoskodnom, hogy mi lehet a sumér Urgula eredetije, mivel az az Oroszlánnal szemben lévő Vízöntő Gula neve miatt kötöttnek látszik, míg maga a Gula a gulya névből ered (marhacsorda fogalmából lesz folyó és Vízöntő). Így Urgula lehet a Gulya Őre/Ura is, de már akár Kutyaként és nem Oroszlánként. Nehéz dűlőre jutni.
Viszont akkor ha már a Gulya szóba került, a gulyás szavunk megfelel Kolosnak. Itt akkor még a Papsukkal címnél írottak is szóba jöhetnek, mondván, hogy a szintén botos Orion (lásd Nap és Orion cím/alcímet is) duplikációja lehet úgy a Herkules csillagkép, mint a nyelvi szempontból neki megfelelő Urgula.

Ami még a köles nevet illeti, valóban a Nap neve lehet meg benne, ahogy MAG, SZEM, búza és rozs szavakban is.

Ha úgy van, ahogy Magyar Adorján mondja, mármint hogy a kulcs, ugyanúgy mint a cövek, a hímtag jelképe is volt, akkor egyszerűen Kolos eredete van kulcs szavunknak is, annál is inkább, mert a zárnak lyukába tett kulcs ugyanolyan fallikus szerepű, mint a trójai faló (ott vár(kapu) betörése kapcsán volt szó defloratio-ról, amely szót Magyar Adorján Eros címnél is említi).
Záhonyi András ill. Fazakas Árpád könyve, Az én falum, Kolozs adata szerint a falu neve a szlávok szerint a "kulcs" szóval áll kapcsolatban. Nos, igen, csak a miértjét nem tudják.

Közben kalács szónál is szóba került Kolos.