Knee

Térd. CzF szótár adja meg a megoldást:

Az elsőbb vélemény mellett látszik harczolni az is, hogy ami a lábszárra nézve a térd, ugyanaz a karra nézve a könyök, melynek gyöke köny, a kany, kanyar, kony, konyít, konya, szókkal rokon, s ezekkel egyezik a térdet jelentő hellen gonu, latin genu, német Knie. A könyök t. i. nem egyéb, mint a karnak térde, és a térd a lábnak könyöke.

KONYA
(kony-a) mn. tt. konyát. Gyöke a görbedést jelentő kom, meglágyítva, kony, vékony hangon kön, köny, melyekből köntöl, könyök erednek. Rokonok vele a kan, kany és kun kuny gyökök több, görbedést jelentő szókban, mint: kanyó, kanyar, kancsal, kunik, kunya stb. Megegyezik vele a hellen keinw, gonu latin genu, német Knie. Jelent átlalán görbét, alágörbedőt, lefelé hajlót. Konya fülű disznó, ló, v. csak: konya ló, konya disznó (néhutt: siska disznó). Konya virág, fűszál.

• Utóbbi kony címhez is bekerült.

A kaukázusi avar nyelvben kony megfordítása, наку = térd. (Nyakról lásd neck.)

Buji Ferenc nyelvész...

...még ennél is bővebben szól róla:

Tulajdonképpen az embernek négy könyöke van, kettő karján, kettő lábán. Ennek ellenére a lábon lévő "könyököt" a magyar nyelv térdnek hívja. Érdekes, hogy az indoeurópai nyelvek viszont a térdet nevezik "könyök"-nek, azaz a térdet illetik olyan szavakkal, amelyek a hajlékonyságot kifejező kány-struktúrára épülnek: latin genu, német Knie (természetesen itt a német nyelv mássalhangzótorlódást kedvelő sajátosságának megfelelően a két első mássalhangzó közül kiesett egy magánhangzó), francia genou, angol knee (ugyanaz, mint a német szó esetében). Az orosz "térd" jelentésű szónak – koleno – más az etimológiája: vagy az "inogni" kolebaty szóval van összefüggésben, valószínűbb azonban, hogy a magyar kall ("üt", "ver") ige oroszban is meglévő származékaival (pld. kolokol: "harang") függ össze (vö. lábaival kalimpál).

Érdekes, hogy a szintén hun származék cseroki kanigeni = térd az árja szavakkal azonos.