Királylista

A Manetho, Berossus és Diodorus Siculus féle királylistákon hihetetlen hosszú ideig uralkodó királyokat is látunk. Ezt egyesek úgy értelmezik, hogy holdhónapokban van kifejezve az évek száma, mások "földönkívüliekre" gondolnak.

Robert Brown Jr. Primitive Constellations of the Greeks, Phoenicians and Babylonians című könyvének 54. oldalán egy eddig nem ismert érdekes elmélettel áll elő.
Azt írja, hogy az özönvíz előtti tíz király nem más, mint tíz fontosabb/fényesebb csillag, melyek közötti távolságok adják uralkodásuk hosszát (ezek szerint úgy kell érteni, hogy a Nap által bejárt ekliptikán ennyi és ennyi nap múlva ér az adott csillaghoz; a mitikus hagyományban napok is lehetnek évekre utalók).
Minden fontosabb csillagkép taglalása végén megfeleltet egy özönvíz előtti királyt a jeggyel.

Robert Brown Jr. Primitive Constellations című könyvének (első kötetének) 330. oldalától szól Berossus-ról. A 332. oldalon egy, Várkonyi Nándortól eltérő módon magyarázza a 432000 évet (felölelő időtartamot), melyhez a fentebb említett adatai kapcsolódnak.
Mivel Sitchin is számol ezzel a 432000 vagy 450000 évvel, minthogy könyve szerint akkor szálltak volna le "az istenek" hogy aranyat bányásszanak, okunk lehet feltételezni, hogy Berossus képtelen adatát készpénznek vette. És így, a dolgok láncolata vezet oda, hogy magukat értelmesnek tartó emberek, mint Szűcs Róbert is, ilyen hiszékeny módon hinni képes Sitchin elméletében.

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvében nem annyira királylisták, hanem csillagászati feljegyzések idejei kerülnek szóba (RB Jr. fentebbi gondolata alapján kapcsolhatók össze illetve értelmezendők):

Herodotus tells us that the first King of Egypt was Minos. He spells out dates and time lines and claims that Egypt was ruled by gods prior to the first king. In relation to his stipulation of fifteen thousand years as the length of time between Heracles and Amasis (526 B.C.) he states that, "They claim to be certain of these dates because they have kept a careful written record of the passage of time."
Cicero in his treatise on Divination declares that the Chaldeans had records of the stars for the space of three hundred and seventy thousand years; and Diodoros the Sicilian asserts that their observation comprehended four hundred and seventy thousand years. Kallisthenes when in Babylon sent the computations of the Chaldeans to his Uncle Aristotle.
Simplicius (sixth century AD) tells us that he had always heard that the Egyptians had kept astronomical observations and records for the last six hundred and thirty thousand years.
Diogenes Laertius carried back the astronomical calculations of the Egyptians to 48,863 years before Alexander the Great.
Martianus Copella corroborates the same by telling posterity that the Egyptians had secretly studied astronomy for over forty thousand years before they imparted their knowledge to the world.
—
Hérodotosz szerint Egyiptom első királya Minosz volt. Dátumokat és idővonalakat ír le, és azt állítja, hogy Egyiptomot az első király előtt istenek uralták. A Héraklész és Amaszisz (i. e. 526) közötti tizenötezer évnek a Héraklész és Amaszisz közötti időtartamként való kikötésével kapcsolatban azt állítja, hogy "azt állítják, hogy biztosak ezekben a dátumok, mert gondos írásos feljegyzéseket készítettek az idő múlásáról".
Cicero a jóslásról szóló értekezésében kijelenti, hogy a káldeusok háromszázhetvenezer évre vonatkozóan rendelkeztek feljegyzésekkel a csillagokról; a szicíliai Diodorosz pedig azt állítja, hogy megfigyeléseik négyszázhetvenezer évet öleltek fel. Kalliszthenész, amikor Babilonban tartózkodott, elküldte a káldeusok számításait nagybátyjának, Arisztotelésznek.
Simplicius (Kr. u. hatodik század) elmondja, hogy mindig is azt hallotta, hogy az egyiptomiak hatszázharmincezer éven át vezettek csillagászati megfigyeléseket és feljegyzéseket.
Diogenész Laertiosz az egyiptomiak csillagászati számításait a Nagy Sándor előtti 48 863 évre vitte vissza.
Martianus Copella ugyanezt azzal támasztja alá, hogy az utókor azt állítja, hogy az egyiptomiak [magyarok, inkább] több mint negyvenezer éven át titokban tanulmányozták a csillagászatot, mielőtt tudásukat átadták volna a világnak.

Az alábbi Anunnakik az ősforrásokban 1. rész című ÁKA előadásban Kubínyi Tamás 1:28:15-nél szól a királylisták hosszúságának, és Sitchin állításának képtelenségéről. Annyit tesz, hogy megmagyarázza, hogy a SAR 3600 és teljes év értelmű is. A számokat 3600-zal osztással zárja rövidre (a példája eléggé önkényes).

Az alábbi Quora oldalon esik szó a királylistáról: a régésznő saját maga által írott kommentjében is szól arról, hogy félreértésen alapulhat, hogy mikor kell hatvanas vagy tízes számrendszerben értelmezni számokat. AA is ugye hatvány hatvanat, 3600-at hatvanas számrendszerből átváltotta 10-esbe. Sajnos nem teljesen értem, miről ír[1] a nő, mert az eredeti szövegkörnyezetet kellene ismerni. A számokat pontosan kell megpróbálni átváltani. Nos, közben válaszoltam is neki:

The numbers are likely astronomical. Robert Brown Jr. in his Primitive Constellations of the Greeks, Phoenicians and Babylonians (Volume I, page 332-333) also writes about this. Also, I read somewhere (I think it was Alan Alford's book or something) that 1 SAR = 3600 years is equal to 2160 years in base ten. 25920/12 = 2160.
Also, the Puranic Kali Yuga cannot refer to a duration of 432.000 years but to the 2160 years of the Age of Pisces (we have linguistical proof as well). These base 9 numbers are everywhere, in Harmonics Theory and basically are a code of macro- and microcosmic life.
—
A számok valószínűleg csillagászatiak. Robert Brown Jr. a Primitive Constellations of the Greeks, Phoenicians and Babylonians (I. kötet, 332-333. oldal) című művében szintén erről ír. Azt is olvastam valahol (azt hiszem, Alan Alford könyvében vagy valami hasonlóban), hogy 1 SAR = 3600 év egyenlő 2160 évvel tízes bázison számolva. 25920/12 = 2160.
Továbbá a puranák Kali Yuga-ja nem utalhat 432.000 év időtartamra, hanem a Halak korának 2160 évére (erre nyelvészeti bizonyítékunk is van). Ezek a 9-es bázisú számok mindenhol ott vannak, a dallamelméletben, és alapvetően a makro- és mikrokozmikus élet kódját jelentik.

Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 751. oldalától a mezopotámiai őstörténelem periodikus beosztásával ill. mezopotámiai uralkodók uralkodási idejeivel foglakozik, kezdve Hammurabiéval. A 762. oldalon a guti dinasztia majd a következőn az akkád dinasztia és a szumér királyjegyzék következnek (de inkább kormeghatározás céljából). – Az ide szánt passzus végül akkád címhez került.

Lábjegyzetek

  1. Lábjegyzet:
    The Sumerian King List records the lengths of reigns of the kings of Sumer. The initial section deals with kings before the Flood and is significantly different from the rest. When the kingdom durations of the antediluvian section are expressed in an early sexagesimal numerical system, all durations except two are expressed as multiples of 60^2. A simple tally of the ciphers used yields six 10x60^2 signs, six 60^2 signs and six 60 signs.
    The lives of the biblical patriarchs, however, have a precision of one year. If Adam and Noah are not included (as in the King List), and the lives of the patriarchs are similarly rounded to two digits, the sum of the lives has six 10^3 signs, six 10^2 signs and six 10 signs. In addition, if the number representing the sum of the ages was wrongly assumed as having been written in the sexagesimal system, the two totals become numerically equivalent.
    It is suggested that the Sumerian scribe that composed the original antediluvian list had available a document (possibly a clay tablet) containing numerical information on the ages of eight of the patriarchs similar to that of the Genesis record and that he mistakenly interpreted it as being written in the sexagesimal system.
    That the two documents are numerically related is strong evidence for the historicity of the book of Genesis. The fact that the Sumerian account shows up as a numerically rounded, incomplete version of the Genesis description, lacking the latter's moral and spiritual depth, is a strong argument for the accuracy, superiority, and primacy of the biblical record. In addition, the parallels between the Sumerian and biblical antediluvian data open up the possibility of establishing chronological correlations between the rest of the Kings List and the book of Genesis.
    —
    A sumér királylista a sumér királyok uralkodásának hosszát rögzíti. A kezdeti szakasz az özönvíz előtti királyokkal foglalkozik, és jelentősen eltér a többitől. Amikor az ősidő előtti szakasz királysági időtartamokat egy korai hatványozási számrendszerben fejezzük ki, két kivételével minden időtartamot 60^2 többszöröseként fejezünk ki. A használt kódjelek egyszerű összeszámlálása hat 10x60^2 jelet, hat 60^2 jelet és hat 60 jelet eredményez.
    A bibliai pátriárkák élete azonban egy év pontosságú. Ha Ádámot és Noét nem vesszük figyelembe (mint a királylistában), és a pátriárkák életét hasonlóképpen két számjegyre kerekítjük, akkor az életek összege hat 10^3 jelű, hat 10^2 jelű és hat 10 jelű. Ezenkívül, ha az életkorok összegét jelentő számot tévesen úgy vélték, hogy azt a szexagesimális rendszerben írták, a két összeg számszerűen egyenértékűvé válik.
    Azt feltételezik, hogy az eredeti vízözön előtti listát összeállító sumér írónak rendelkezésére állt egy dokumentum (valószínűleg egy agyagtábla), amely a Genezis feljegyzéséhez hasonló, nyolc pátriárka életkorára vonatkozó számszerű adatokat tartalmazott, és tévesen úgy értelmezte, hogy azt a szexagezimális számrendszerben írták.
    Az, hogy a két dokumentum számszerűleg összefügg, erős bizonyíték a Teremtés könyvének történetisége mellett. Az a tény, hogy a sumér beszámoló a Genezis leírásának számszerűen lekerekített, hiányos változataként jelenik meg, amelyből hiányzik az utóbbi erkölcsi és szellemi mélysége, erős érv a bibliai feljegyzés pontossága, felsőbbrendűsége és elsőbbsége mellett. Ezenkívül a sumér és a bibliai antediluvi adatok közötti párhuzamok megnyitják annak lehetőségét, hogy kronológiai összefüggéseket állapítsunk meg a Királyok listája többi része és a Teremtés könyve között. ↩︎