Khoraszán, Khorezm

A két név hasonló és a terület is. Lentebb kitérünk az azonosságra/különbségre; lényegében Khoraszántól északra lett volna a későbbi Khorezm.

A Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 186. oldalán említett közel-keleti Korasszán/Khoraszán (melyet biz. Ritter a Nap székhelye értelemmel ad meg) neve Karácsony címnél már előjött. Vagy a Tejút Körasszony nevével vagy Kurszán nevével lehet azonosítani.

Grandpierre Atilla Karácsony eredete és jelentősége...

...című letöltésre elérhetővé tett cikkében is hasonlóan írja:

Ha Khors/Khursun neve Napisten, akkor az ókori Khoraszán, Koraszán nevében a "Kor" a "Nap"-ra utalhat; az "un" pedig az "isten" jelentést hordozhatja. Valóban, az óperzsában a "Koraszán" szó jelentése: A föld, ahonnan a Nap érkezik. A mai koraszáni nép számára pedig országuk neve, Koraszán (Khorasan) azt jelenti: a Nap országa.

Ehhez annyi a megjegyzésem, hogy valóban, az országok nevei vagy a Napról (kör címnél GA adatáradata mellett maga is arra a következtetésre jut, hogy a K-R váz Nap jelentést hordozhat), vagy a Tejútanyáról kapják nevüket; így Khoraszán lehet a Karácsony címnél előjövő Körasszony olvasatú is, hiszen a téli napfordulón/karácsonykor szülő Tejútanya neve azonos a fia nevével (Magor-magyar esetében is). Ami az -un végződést jelenti, kis híján az is stimmel. De -ana végződésű országnevekkel is foglalkozik, melyek átkerültek ANA címhez.
Arról is lehet szó, mivel a téli napfordulón (Karácsonykor; régen akkor volt az újév is) fiát szülő Tejútanya neve Khoraszán (Körasszony fia Kurszán) és Magyar (Magyar Ilona fia Magor) esetét tekintve megegyezik fia nevével (kis módosulattal), ezért az ország neve konkrétan az újjászülető (nemcsak felkelő) Nap országa. (Érdekes lehet a brazil és az ott előjövő barszil név ilyetén való értlemezése is.)

Grandpierre Atilla folytatja:

Az ókori-középkori Khoraszán a Kaszpi-tenger és az Indiát északról határoló Hindu-Kush nevű hegység között terül el. Az ókori Irán északkeleti tartománya, területe 323750 km². Khoraszán népe szabadságszerető nép, még a 8. században is felkelt az arabok ellen; és egész sor rendkívüli tehetséget adott a világnak. Innen származik Al-Khvarizmi [al-Hvárizmi] (kb. 780-850), az algebra feltalálója, az első- és másodfokú egyenletek megoldási módszerének feltalálója, a helyi-értékes számok és a "nulla" szám bevezetője; Firdauszi (935-1020), az ókori Kelet egyik leghíresebb eposza, a Sáh-Náme (Királyok Könyve) írója, a leghíresebb közép-ázsiai költő; Mansur (970-1036), a háromszög szinusz-törvényének feltalálója; Al-Biruni (973-1048), korának leghíresebb természettudósa, matematikus, csillagász, filozófus, történész, enciklopedista; Avicenna (980-1037) a leghíresebb iszlám természettudós-filozófus, matematikus, csillagász és zenész is, akárcsak Omar Khajjam (1048-1031), híres költő, kiemelkedő csillagász, filozófus és matematikus. Az ő nevéhez fűződik a harmadfokú egyenlet megoldásának legelső módszere. Az év hosszát olyan pontosan határozta meg, amelyet csak a 19. századi nyugati tudomány tudott elérni. Khoraszán tartomány lakosainak száma ma 6 millió körüli, amiből 400.000 lakost koraszán-türk nemzetiségűként tartanak nyilván. Khoraszán őslakói az apardi nép i.e. 1300-tól, az avarok i.u. 410-től, később heftalitáknak, fehér hunoknak nevezték őket (http://www.factbites.com/topics/Khwarezmia).
A koraszán nyelvről, azt mondják, semmi biztosat nem tudni. Abból gondolják, hogy iráni jellegű lehetett, hogy Al Biruni szerint őseik a későbbi Perzsia területéről érkeztek Koraszánba. A perzsák előtti "Perzsiá"-ban viszont nem indoiráni népek éltek.

Amit GA nem ír, de nyilvánvaló, hogy a máshonnan (horvát kapcsolatokból ismert) Khorezm és Khoraszán lényegében/majdnem(?) egy és ugyanaz. Illetve ezt írja (Árpád népe a koraszán nép cím/alcímnél is szerepelt):

A "corosminusok" pedig ismét csak Khoraszán tartomány körzetének lakóira utalhat, a későbbi Korezm (Khorezm) birodalom területén. Így már többszörös egyezésről van szó Kusdi-Kurszán vezér, a kusdi koraszán nép, Khoraszán tartomány = Szkítia, a "corosminusok" és Árpád magyarjai között. Ezek az egyezések azt jelzik, hogy a magyar nép és a perzsáknál sokkal ősibb koraszán nép egymással szoros rokonságban állnak, illetve Árpád (akinek nevében is megjelenik az "ári" nép szótöve) népe a koraszán nép, illetve ennek utódja.

Ezen oldalon szereplő térkép alapján Khoraszántól északra lenne a későbbi Khorezm.

Némi Irán címnél is álló Grandpierre Atilla féle adat még:

Mechitar Föld- és történettani névszótára a következőket írja: "egy nép neve Keleten, kik méltán ariknak (ari: "erős, vitéz, bátor"; örmény nyelven) neveztetnek, mert jeles íjászok és vitéz hadfiak, mondatnak Ariaganoknak, másképp chusdi chorasannak vagy chusoknak is" (idézi Lukácsy Kristóf A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei című könyvében az 52-53. és 287. oldalon).

Lásd még arról, hogy Khoraszán neve Tejútanya vagy Napnév Khors.

Oláh Imre A Nimrud hagyomány...

...című tanulmányából való (árja címnél is megvolt):

A Kr.u. 5. században élő híres örmény történész, Korenei Mózes a történelem igazságnak megfelelően tisztázta a scytha, szittya, szaka név eredetét, és a párthusokat, masszagétákat, hunokat ősi nevükön khusoknak, kushánoknak, balki-khusitáknak nevezte. Ettől kezdve mások is így jártak el. Például Saint Martin: "Áriát az örmény történészek Chusdi Chorosánnak, vagy keleti kus-földnek nevezik, - ahol a kusiták a K. e. 3. században elfoglalták Bal városát és a Kusita birodalom fővárosává tették. Ezért nevezik őket az örmény történészek, bali kusitáknak". (Memoires sur l'Armenie.)
A tudós örmény geográfus, Mechticar szerint "Ária, vagy más néven Kusi Koraszan (Chusdi Chorosan), vagy a Kusok földje a Káspi tengertől Indiáig terült el."