Kámán

Fáy Elek A magyarok őshona...

...című könyvének 95-98. oldalairól származó KUN és Hunor és Magor címnél is szereplő soraival vezessük elő:

Ugyanakkor semmi sem gátol abban, hogy Khun istenben pedig a kunok vagy hunok azon istenére ismerjek, akit a kunok – Plankarpin szerzetes tanusága szerint – Khám név alatt, még a XIII. században is tiszteltek és pedig annyival inkább, mert Herkulesz isten – a Makar és Khun neveken kívül – a még hasonlóbb Khom valamint Szem nevek alatt is tiszteltetett. Minthogy pedig a Makar vagy Magor és a Khun nevek csak ugyanazon istenségnek két minőségét vagyis megnyilatkozását személyesítik meg, ennélfogva a két iker istenségben felismerhető a magyarok és hunok két ikertestvér őse: Hunor és Magor is. Hogy pedig a két nemzetnév valóban a két ikeristennel és illetőleg az őket megérzékitő oszlopokkal – az Amunnal és Khamannal – is összefügg, azt a kumánok Amánusz (Khaman) hegyvidéki őshazájának Khamanéne nevén kívül az a khaman nép neve is bizonyítja, melyet Szargon asszir király Miliddu vidékén lakóként említ s amelyet nevénél fogva, Hommel is összeköt a kumánokkal. Azt pedig, hogy ezen kaman nép még a középkorban is élt, az ázsiai népek között, Paszchalisz szerzetes – a tatárországi Armalech városból 1338-ban írt – levelének következő szavai teszik bizonyossá, hogy: "addidici linguam Chamanicam" (megtanultam a khammán nyelvet).

Magyar Adorján...

...egy hasonló nevet említ:

Tudjuk azt is, hogy I. Tiglát-Palaszár asszír király is hadakozott egy kumán, kamán nevű néppel, lerombolva azok legerősebb városát Hunusát is. (Hommel Fritz dr.: "Geschichte Babiloniens und Assiriens". Berlin, 1885.529. oldal.)

Badiny Jós Ferenc Jézus király...

...című könyvének 69. és 147. oldalán "Éjszakai Napnak" hívja forrásai alapján Szaturnuszt (utóbbi oldalon írja):

Az asztronómiai ékiratokon "Mul-Sag-Us" ékjelekkel van írva, amit a sémi nyelven "kakkabu kaimanu" néven ismernek és így ment át az összes sémita nyelvbe. A káld-sumír mitológiában igen hatalmas erőt tulajdonítottak a Földre jövő sugárzásának és "éjszakai nap" volt egyik neve, de amikor a Halak csillagképében volt, akkor "Mul-Ug-Ga" nevet kapott, melynek jelentése a "halál csillaga".

Pálfi Károly A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság...

...című könyvének 19. oldalán is maga a Szaturnusz neve kerül elő, mint amiből lett a Keván/Kijjún:

Az akkád Babilon bukása – és a romjaiból született két sémita birodalom megerősödése után azonban lassanként elhalványult és kiment divatból a kosiaknál a Kos és Hódviiág tisztelete. Az égi testek közül ez után Kámán néven a Saturnuszt tisztelték, melynek imádását a részben belőlük származó assyrok és babiloniak is átvették. Ezek a nemzetek azonban mem elégedtek meg Kámán istenitésével, hanem a bennük élő árja elem természete szerint áhítatukat kiterjesztették mind a hét bolygóra azzal a sajátsággal, hogy a bolygók neveit nem az árja, hanem az akkád nyelvből vették át. Így lett Assyria főistene Assur = Az Ur = az ég, melytől a birodalom nevét is vette; egyéb istenei pedig az Östörből alakitott Istár, azaz a Venus bolygó; a Kámánból ferdített Keván és a Bélából rövidített Bél, vagyis a Mars csillag. Babilon főistene viszont az akkád Nap-ból hosszabbított Nabu, vagy Nebo.

Pálfi Károly A magyar nemzet ősvallása...

...című könyvében írja:

Hogy a magyarok főistene a honfoglalás korában Kámán volt, amit a szomszéd népek is tudtak, erre nézve van biztos adatunk.
...
A tátosok Kámánt tartották főistennek. A keresztyén papok ennek az emlékét igyekeztek első sorban megsemmisíteni, amit legkönnyebben úgy véltek elérhetni, hogy a Kámán községek nevét, miként a Kámán napét, Szombatra változtatták. Megcáfolhatatlanul bizonyítja ezt Szombathely példája, amely város nevét a ker. papoknak sikerült annak idején Kámánról Szombathelyre változtatniok, de a nép a város egy részét ma is Kámonnak nevezi. Azért bizonyos, hogy minden község, amelynek nevében a szombat szó benne van eredetileg Kámán volt. (Lásd 73. old.)
...
A tátosok Kámán istennek fehér lovakat áldoztak. (Lásd 78. old.)

Voigt Vilmos A magyar szentháromságtan és a huszitizmus című cikkében ír a Huszita Bibliáról írva említi, hogy a Biblia-fordításszövegek maguk a szerémségi Kamonc/Kamenica községben keletkeztek.
Ezen név megint hasonló.

Ahogy love címnél is említettük, a Kámán név azonos a perzsa kamān = íj szóval. Ezzel beazonosítottuk nyári napfordulós, Széthnek megfelelő helyét illetve alakját.

Mondhatjuk, hogy azonosítható Ámon nevével is, de inkább Khamor/Hunor nevének olyan változata, ahol a Teremtőre/Ég(isten)re utaló Or (Ur) végződés helyett Án van.

Arról pedig másutt is volt szó, szótag/szóvégződés rápróbálásai kapcsán, hogy e két végződés a leggyakoribb.

Dr. Berényi István A regösénekek őstörténeti vonatkozásai...

...című az eredetileg a Magyar Múlt, Sydney. XIV./1-2. 1986. 35-36. sz. és majd az Ősi Gyökér 2018/3-4. sz. megjelent cikkében szereplő adata szerint a sámán névhez hasonlítható:

A sámán kifejezést a régi a XIX. és XX. század tudományos irodalma hozta magával szakkifejezésként. Ősi elnevezések voltak, viszont a finnugorból magyarázható csörgő, dobos, hegedűs, látó, sipos, a törökből magyarázható baksa, cseke, kaman, végül az irániból megfejthető dalos, hanga, kádár regös, rejtek.
A kaman név varázslót, a cseke áldozatot vivő papot, a látó jövendőmondót jelent. A dalos és a hanga, a "röjtök" éneklésére, a dobos, hegedös, sipos és a csörgő a hangszeres muzsikálásra utal.