Ízisz

Fontos egyiptomi istennő. Mindenütt volt már róla szó, incest, Nut, Nephthys és Ozirisz címnél is.

Várkonyi Nándornál előjön az egyiptomi Eszit névváltozat, mely tartalmazza a szó végén a nőnemet jelölő t ragot.

Baráth Tibor Magyar istennevek a régi Egyiptomban...

...című cikkében ahogy Osiris neve kapcsán is, elmondja, hogy nem a görög névváltozattal kell foglalkozni:

Az irodalomban Ősúr élettársának nevét is görögös formában használják (ISIS), ami tudománytalan eljárás, mert elfedi az egyiptomi valóságot, így a forrásokat kell megnéznünk, magukat a hieroglifeket, azok irányítsanak bennünket. Azok szerint Isis egyiptomi magyar neve ES-T-ASz-ON: Est Asszony, a szerelem istennőjének egyik változata. Budge professzor bevallja, hogy a szóban forgó nevek egyikének sem tudja megállapítani etimológiáját (II. 202).

Greg Rigby The God Secret című könyvében As-t és Aset formában is látom leírva (ugye az egyiptológusok E-betűkkel töltötték fel a magánhangzók helyét). Ez már az Ász, ős, őz neveket idézi.
Lásd még témát lejjebb.

Magyar Adorján írja:

Izisz szent állata a tehén volt, aki azonosult Neith istennővel és Holdistennőként is tisztelték, ugyanúgy mint a görögöknél Artemiszt. Neit istennő üszőtehénnel, Artemisz pedig üsző-szarvastehénnel is jelképeztetett, a rómaiaknál pedig, amint láttuk, tehénszarvakkal. Igaz ugyan, hogy némely ábrázolaton Artemisz szarvasát bár nősténynek de mégis szarvakkal ábrázolták, holott a mai közönséges szarvastehén szarvatlan. Ez azonban onnan ered, hogy az ős-óriásszarvasoknak nősténye is bírt szarvakkal, bírt ugyanúgy mint a mai iramszarvasok nősténye is, és egyébként a közönséges tehén is. Ismeretes azonban, hogy Izisz istennő elgörögösített neve s hogy e név a görögök egyiptomi uralma előtti időkben csak Izi, Ézi és Sziszi alakú volt. (Movers F. "Die Phönizíer". és Creuzer Friedrích dr.: "Symbolik u. Mythologie". Leipzíg u. Darmstadt 1821.,9. old.). Márpedig mi más e három név, mint a mi üsző és szűz szavaink? Hogy pedig a szüzesség a szerelemmel kapcsolatban az édességgel is összefügg, ezt magyaráznunk nem kell, elég ha fölemlítem, hogy németül ma is süss (züsz) = édes.

• No igen, minél több névalak ismert, annál könnyebb a magyar alapfogalmat kitalálni; az Ízisz névből akár nyílra is asszociálhatnánk, issue címnél álló adatok alapján is.

Magyar Adorján másutt írja:

Izisz és Szemirámisz egymássali azonosságát már a tudósok is megállapították, mi pedig meg kell állapítsuk hogy Szemiramisz is azonos a mi Tündér Ilonánkkal.

Jankovics Marcell A fa mitológiája...

...című könyvének 203. oldalától kezdve szól az egyiptomi mitológiáról:

A tejúthasadék egy sötét lyuk az égen, amit a Tejút két ága ölel körül: a régiek ezt tekintették a nagy istennő vulvájának. Az égi szikomorfa (Nut) hasítéka, amiből Ré napisten a világra jön, a tejúthasadék. Ide repül a Hattyú csillagkép – a mítoszban Zeusz –, hogy a Tejútistennőt megtermékenyítse, ide hatol be a Kígyó csillagkép farka, amikor Eurünoméval, a mindenség úrnőjével a világot "hozza össze" (a hattyúnyak, kígyófarok ősi phallikus jelképek). A Skorpiót az asztrológia a nemi szervek és a végbélnyílás állatjelképének tartja, sok afrikai nép pedig az állatban egyenesen a női nemi szerv megtestesítőjét látja; mérges fullánkját – az égen a Skorpió veres Antares csillagát – a clitorisszal azonosítja.
Nut és Geb két gyermeke, Ozirisz (az Orion csillagkép) és Ízisz (a Szíriusz csillag) a Tejúton látható egymás mellett, s kettősük jelezte az egyiptomi év elejét és végét (114. kép).
Az egyiptomiak kereken 365 napos évvel számoltak, ebből az utolsó 5 nap külön figyelemben részesült, mivel Nut és Geb másik két gyermeke, valamint Hórusz, Ozirisz és Ízisz fia is ekkor született. A Szíriusz csillag évenkénti eltűnését (terhességét Hórusszal, azaz együttállását a Nappal) követő újbóli megjelenése (heliakus felkelése) elvben az új év kezdetét és a Nílus áradását jelentette. (Csak azért elvben, mert az egyiptomi év egy negyed nappal rövidebb lévén a valóságosnál, az újév napja 4 évenként 1 teljes nappal eltolódott a Szíriusz felkeléséhez és az áradás kezdetéhez képest.)

• Íziszről és Ozirisz phalloszáról lásd lejjebb.

A Wikipédia anyaga elé helyezett Edward P. Butler anyagát kell majd idevenni (és persze majd Gerald Massey Ancient Egypt és más című könyvének és Wallis Budge munkájának adatai is jöhetnek). #todo

A Szimbólumtár adatsora:

Egyiptomi istennő, Ozirisz (Ozirisz/Szarapisz) nővére és felesége. Mítoszukban a férje holttestét kereső, majd a holttest darabjait összegyűjtő Ízisz a hitvesi hűség jelképe. Mivel a halál legyőzője, gyógyító varázserőt tulajdonítottak neki.
• Plutarkhosz Iszisz és Oszirisz c. értekezésében a tudás és értelem megtestesülése, aki Osziriszt, a szent tanítást összegyűjti, elrendezi és átadja a beavatottaknak. Ezzel az értelmezéssel függ össze az a hellenizmus kori hagyomány, amely szerint Ízisz Hermész/Mercurius (azaz egyiptomi megfelelője, Thot, az íbisz alakban ábrázolt isten) vagy Prométheusz lánya. Az anyaistennők általános vonásaival megegyezően a női termékenységet és az anyagi természetet is jelképezi: "Iszisz tehát a természet női és minden teremtést magába foglaló princípiuma" (Plut. Iszisz és Oszirisz, 53). Plutarkhosz platonista szellemű értelmezése szerint Iszisz a természet anyagi valója, a "Jó" (Oszirisz) után vágyakozik, aki a létezők magvait hinti el benne. Az egyiptomiak a földet Ízisz testének tekintették, amelyet a kiáradó Nílus (Oszirisz) termékenyít meg (folyó). Az "ezernevű", "sokszínű" Íszisz a mindent magába fogadó, bármivé átalakulni képes anyag szimbóluma. Nőalakként, fején szarvakkal (amelyek gyakran Hold- vagy Napkorongot fognak közre) ábrázolták, de tehén is megjeleníthette. Attribútuma az ankh-kereszt, az élet jelképe. Nevének hieroglif jele a trón hieroglifa, amelyet az ábrázolásokon a fején is hordtak. Ez arra utal, hogy a gyermek Hórusz, a felkelő Nap istene Ízisz anyai öléből mint égi trónusból emelkedik fel. A Hóruszt ölében tartó, szoptató istennő az anyai szeretet példája (ez az ábrázolás a keresztény művészetben a Mária a gyermekkel-képtípusra hatott).
Ízisz egyben valamennyi újszülött uralkodó sorsát oltalmazza, ő a trón – gyakran szárnyakkal ábrázolt – védelmezője.
• A görögök a földdel, a termékenységgel való kapcsolata révén Démétérrel azonosították. Az alexandriai görögök a tenger királynőjeként, a hajótöröttek megmentőjeként, gyógyító és megváltó istenségként is tisztelték. Apuleius Az aranyszamár c. regényében Isis a hellenizmus korának szinkretikus istenalakja, a legnagyobb istenség, "a természet anyja, minden elemek úrasszonya", akinek alakjában minden vallás istene és istennője összegződik. Titkos misztériumában a tévelygés, a tudatlanság (Széth hatalma) alóli megváltást és a beavatás általi újjászületést és bölcsességet jelképezi. Meszomédész kozmikus nagyságát dicsőíti: "menny, csillagár és világ- / egyetem áld táncaival" (Ízisz-himnusz).
• A római kori Serapis- (Osiris-) kultuszban az istennő Proserpinával (Perszephoné/Proserpina) azonosult, és alvilági istennőként, Serapis oldalán a halál utáni újjászületés és az öröklét jelképe. Kultuszuk emlékei más egykori provinciákhoz hasonlóan Pannóniában is fellelhetők: ilyen például a szombathelyi (sabariai) Isis-szentély.
• Ízisz és Ozirisz alakját a XVIII. sz.-i szabadkőműves szimbolika elevenítette föl újra, amely egyiptomi misztériumokat is alkalmazott titkos szertartásrendjében. Terrasson abbé 1731-es Historie ou tirée des monuments anecdotes de l'ancien Egypte c. műve után számos egyiptomi tematikájú mű született, amelyek legismertebbike Mozart és Schikaneder operája: A varázsfuvola. Az istenpáros a felvilágosodás kori nemes eszmények, a Bölcsesség és a Szépség megtestesítője. A varázsfuvolát fordító Csokonai költészetében is fellelhetők egyiptomi utalások, például A szélhez és az Ízis és Oziris c. művekben: "De van a' Bőltsek' szívében / Ízisnek még temploma."

Thomas Inman Ancient Pagan and Modern Christian Symbolism...

...című könyvében szereplő adata szerint a harang régtől fogva a szűzesség jelképe. A mellékelt képen (igaz, furcsa 6+8-as elosztásban) szerepel a szűzen(?) szülő Ízisz ábrázoláson is.

Amit Inman ír:

The bell was of old a symbol of virginity, for Eastern maidens wore them until marriage (see Isa. iii. 16). The origin of this custom was the desire that every maiden should have at her marriage, or sale, that which is spoken of in the Pentateuch as "the token of virginity." It was supposed that this membrane, technically called "the hymen," might be broken by too long a stride in walking or running, or by clambering over a stile or wall. To prevent such a catastrophe, a light chain or cord was worn, under or over the dress, at the level of the knees of just above. Its length only permitted a short step and a mincing gait.
Slight bells were used as a sort of ornament, and when the bearer was walking their tinkling was a sort of proclamation that the lady who bore them was in the market as a virgin. After "the flower" had been plucked, the bells were no longer of use. They were analogous to the virgin snood worn on the head of Scotch maidens.
—
A harang régen a szüzesség jelképe volt, mert a keleti leányok a házasságig viselték (lásd Ézs. iii. 16). E szokás eredete az a vágy volt, hogy minden leánynak a házasságkötéskor vagy eladáskor legyen nála az, amiről a Pentateuch úgy beszél, mint "a szüzesség jeléről". Feltételezték, hogy ez a hártya, amelyet szaknyelven "szűzhártyának" neveznek, elszakadhat a túl hosszú járás vagy futás, vagy egy lépcsőfokon vagy falon való átmászás következtében. Az ilyen katasztrófa megelőzése érdekében a ruha alatt vagy fölött, a térd magasságában vagy éppen fölötte egy könnyű láncot vagy zsinórt viseltek. Hossza csak rövid lépést és szapora járást tett lehetővé.
Egyfajta díszként könnyű csengettyűket használtak, és amikor a viselője sétált, csilingelésük egyfajta hirdetés volt, hogy a hölgy, aki viselte őket, szűzként van a piacon. Miután a "virágot" leszedték, a harangoknak már nem volt haszna. A skót leányok fején viselt szűzies pártához hasonló fejékek voltak.

Ízisz név értelmezése

Magyar Adorján fentebb már nagyon jó irányból közelítve foglalkozott a névvel.

Pálfi Károly A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság...

...című könyvében az egyiptomi név említése nélkül írja:

Izis azonos a görög isos szóval, mely egyenlőt jelent, kiakarván vele az árják fejezni, hogy a nappali ég egyenlő az éjjelivel. (Lásd 51. old.)

Eszit-Ízisz trónus/szék jelentése

Tapasztalatból tudjuk, hogy a jelentések sokszor utólagosan hozzákapcsoltak, de azt is tudjuk, hogy a hozzákapcsolt jelentések révén többet tudhatunk meg a keresett csillagmitológiai háttérről.
Mivel ahogy Szíriusz és a medvék címnél szereplő újrabevezetésben taglalt bátyak, Ozirisz és Széth téridőbeli elhelyezése kapcsán kétféle északról volt szó, nyilvánvaló hogy itt Ízisz esetében is északi trónusról van szó. Éppen észak szavunk ész- eleme meg is felel nevének, ugyanakkor észak éjszak értelmű is.

De kezdjük a hivatalos adatokkal. Isis Wiki oldalán szólnak a név eredete kapcsán:

The hieroglyphic writing of her name incorporates the sign for a throne, which Isis also wears on her head as a sign of her identity. The symbol serves as a phonogram, spelling the st sounds in her name, but it may have also represented a link with actual thrones. The Egyptian term for a throne was also st and may have shared a common etymology with Isis's name. Therefore, the Egyptologist Kurt Sethe suggested she was originally a personification of thrones. Henri Frankfort agreed, believing that the throne was considered the king's mother, and thus a goddess, because of its power to make a man into a king. Other scholars, such as Jürgen Osing and Klaus P. Kuhlmann, have disputed this interpretation, because of dissimilarities between Isis's name and the word for a throne or a lack of evidence that the throne was ever deified.
—
Nevének hieroglifikus írása magában foglalja a trón jelét, amelyet Ízisz szintén a fején visel identitásának jeleként. A szimbólum fonogramként szolgál, a névben szereplő st hangokat írja le, de az is lehet, hogy a tényleges trónokkal való kapcsolatot is jelentette. A trónt jelölő egyiptomi kifejezés szintén st volt, és talán közös etimológiája volt Isis nevével. Ezért Kurt Sethe egyiptológus azt javasolta, hogy eredetileg a trónok megszemélyesítője volt. Henri Frankfort egyetértett ezzel, és úgy vélte, hogy a trónt a király anyjának, és így istennőnek tekintették, mivel hatalma révén a férfit királlyá tehette. Más tudósok, például Jürgen Osing és Klaus P. Kuhlmann vitatták ezt az értelmezést, mivel Isis neve és a trónt jelölő szó között eltérések vannak, illetve nincs bizonyíték arra, hogy a trónt valaha is istenítették volna.

Ezen oldalon:

Iset or Aset is an Ancient Egyptian name, meaning "(She) of the throne". It was the name of the goddess better known by her Greek name Isis.
—
Iset vagy Aset óegyiptomi név, jelentése "(Ő) a trónról". Ez volt az istennő neve, akit jobban ismertek görög Ízisz nevén.

Azaz Ízisz hieroglif és egyéb ábrázolásában is megjelenik a szék, trónus, melyről tudjuk, hogy az Isten égi széke.
Throne és SZÉK, valamint Öregisten, Sarkcsillag és több más címnél volt szó a témáról.
Ami tehát egyszer megjelenik centre-ként Szíriuszban, másutt a Sarkcsillagban, Anu égi lakhelyében.

Ízisz Aset/Eszit nevei közül előbbi, Aszet kapcsán érdekes a szarvas és Ász címnél taglalt, szintén a felső, trón/szék/szög csillagra is utaló Az, Áz, As nevek. Sőt, az azdaha címnél hunnak megadott azdigh = csillag szóban is megvan Az.

J. E. Cirlot A Dictionary of Symbols....

...című könyvében a szarvas címnél Badiny Jós Ferenc által említett As, Az kapcsán írja:

A szarvakat régente szentséges szimbólumnak tekintették. Az egyiptomi hieroglif írásban a szarvnak több elvont jelentéstartalma volt. Az egyik, úgy mond, az amely "a fej fölött van", (a Nap, az ég, a csillagok... stb.) Ebből adódik egy másik értelem: az önnön felsőbb tudatunkhoz vezető "útnak a kitárása/megnyitása". De ugyanakkor emelkedettséget, magasztosságot, tekintélyt és dicsőséget is jelentett. Míg Mezopotámiában, a szarv közé helyezett tűz láng, csillag jel együttes, az egykori Paradicsomot jelképezte.

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvének 93. oldalán az Íziszt és Ízisz-Hathort ábrázoló képeken is helyesen a szarvak által körülhatárolásban kehelyt vesz észre (előbb azt gondoltam, hogy bennük a Nap kétszer is szerepel; a szarvak közt és a Hóruszként a karjában tartva, de a fentiek alapján mégsem; Csudaszarvas címnél homlokról is volt szó, azaz ezen képzetek Egyiptomban már egyszerűsítettek illetve rénszarvasuk sem volt; alternatív esetekről (gyakori homlokon való megjelenésről és egyebekről) lásd Napot agancsai között hordó Csudaszarvas – mi van a Csudaszarvas homlokán cím/alcímet egy összefoglaló anyaggal). A kehely a mozsárhoz hasonlóan méhjelkép, azaz a méh és szarvak összefüggését itt is megtaláljuk, ahogy szarv címhez betéve is írtuk.
Rigby hasonló megfogalmazással él, ahogy én szoktam Nap az Orionban-nal:

Between these two protrusions is an orb, conventionally believed to represent the sun. As throne, horns and cup are all aspects of Ursa Major, the head-dress could therefore suggest 'the sun in Ursa Major'.
—
E két kiemelkedés között egy gömb van, amelyről úgy tartják, hogy a Napot jelképezi. Mivel a trón, a szarvak és a kehely mind az Ursa Maior aspektusai, a fejdísz ezért utalhat a "Nap az Ursa Majorban" jelképre.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy – ahogy Ozirisz és Széth címnél láttuk – Ozirisz nevének hieroglif jelei közül az első szintén trónus, melyhez az usz [ws] hangérték járult, ez pedig szinte teljesen megegyezik az Asz/Esz/Íz hangértékkel.

Az alábbi passzus északi népek délre költözése (és fordítva) cím/alcímnél is szerepelt:
Rigby ugyebár (forrásai alapján, azaz nem saját kútfőből) a három híres istenség, Ozirisz, Széth és Ízisz égi helyét a cirkumpoláris csillagképeknél keresi. Mivel Egyiptomban a halotti kultusznak komoly hagyományai voltak és mivel náluk ezen Medve és más csillagképek a látóhatár közelében voltak láthatóak és mivel a napi időciklusban a Nap a Földbe tér meghalni és onnan is támad fel (lásd még hasonló témát precessziós Nagy Éves vonalon John M. Jenkins adatai mentén Galactic centre), valamint mivel az északi csillagképek kapcsán szó volt arról, hogy a Nap – halott Nap helyét jelölik, valamint mivel a halál, ahogy Jankovics Marcell több helyen leírta, a Napra nézve magzati lét, és mivel a magzat anyaméhben fejlődik, és mivel az ég címnél egyiptomi kontextusban méhről és Medvéről is esett szó, ugyanazon (szóalakiságú) ah illetve ak szavak kapcsán, Ízisz méhén/anyaistennő szerepén keresztüli kapcsolata az északi Rigby által taglalt csillagképhez indokoltnak mondható, de ez nem eredeti képzet: az északról levándorolt népek új csillagmitológiai képzeteket vettek fel. Ezzel szemben az egyiptológusok/amatőr kutatók azt gondolják, hogy Egyiptomban minden eredeti, a nyelv és a csillagászati alapú képzetek és ábrázolások is. Nem. Már eleve az döntő jelentőségű, hogy az északi szarvas délen egyszer szarvasmarha (illetve kecske) lesz, másrészt medve (arab dubb) hogy kerül képbe náluk? Csak úgy magyarázható mindez, ha belátjuk, északi népek költöztek délre.

Ami még a SZÉK és seat szavakat illeti, mindkettő csillag jelentésű eredetre vihető vissza. Lásd sacchar- és sidereal.

Ízisz Íj csillagképre utaló ábrázolásai

A Szíriusz az Íj csillagkép alkotója. Istár kapcsán is szóba jött a Ban (Mul.Ban) csillagkép.

Ezek után nem meglepő, hogy Greg Rigby The God Secret című könyvének 91. oldalán nyílvesszős ábrázolásokat találunk hieroglif jelében (melyeket GR és forrása helytelenül hajnalra utaló napsugár-motívumnak tart) (ezen jeleket sehol sem találtam a neten; azért kerestem, mert nem írja ki, hogy Goddess alatt Íziszt vagy esetleges a korábbi passzusban szintén szóba hozott Nephthyst érti alatta).

Ízisz és Hórusz

Rigby könyvének 93. oldalán szól kettősükről. Fentebb is szó volt róluk.

Ízisz és Ozirisz

Plutarkhosznak írása ez alábbi oldalon található róluk.

Thomas Inman Ancient Pagan and Modern Christian Symbolism...

...című könyvében és más könyveiben az Ozirisz és Ízisz neveket eufemisztikus módon használja a férfi és női szeméremrészek neveiként. Négy címnél is szerepelt:

For those who have not an opportunity of consulting the work referred to, I may observe that the Assyrian godhead consisted of four persons, three being male and one female. The pricipal god was Asher, the upright one, the equivalent of the Hindu Mahadeva, the great holy one, and of the more modern Priapus. He was associated with Anu, lord of solids and the lower world, equivalent to the "testis," or egg right side. Hea [Ea] was lord of waters, and represented the left "stone." The three formed the trinity or triad. The female was named Ishtar or Astarte, and was equivalent to the female organ, the yoni or vulva – the κτείς of the Greeks. The male god in Egypt was Osiris, the female Isis, and these names are frequently used as being euphemistic, and preferable to the names which are in vulgar use to describe the male and female parts.
—
Azok számára, akiknek nincs lehetőségük megnézni az említett művet, megjegyzem, hogy az asszír istenség négy személyből állt, három férfi és egy nő volt. Az első isten Ascher [Assur? lásd asera], az egyenes, a hindu Mahadeva, a nagy szent, és a modernebb Priapus megfelelője volt. Őt Anuval, a szilárd testek és az alsó világ urával, a "here", vagyis a tojás jobb oldalának megfelelő Anuval társították. Hea [Ea] a vizek ura volt, és a bal oldali "követ" képviselte. A hárman alkották a szentháromságot vagy triádot. A nőstényt Isztárnak vagy Astarte-nak nevezték, és a női szervnek, a yoni-nak vagy vulvának – a görögök κτείς-jének – felelt meg. Egyiptomban a férfi isten Ozirisz volt, a nőnemű Ízisz, és ezeket a neveket gyakran használják eufemisztikusnak és jobbnak, mint azokat a neveket, amelyek a vulgáris használatban vannak a férfi és női testrészek leírására.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 262. oldalán ír róluk, arról, hogy mikor (még hogy i.e. 18000 környékén) érkeztek volna le a Földre. Nem igazán kell ezzel foglalkozni.

Ízisz és Ozirisz phallosza és általa való megtermékenyítése

Két ízben találkozhatunk Ozirisz phallosszával Ízisz történetében. Először még a Széth általi feldarabolás előtt, majd után.

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 277-278. oldalán az egész történetet elmeséli. Az előzményt ismerjük: Széth koporsóba fekteti Oziriszt, a Nílusra ereszti, majd Ízisz megtalálja. [...] Itt a történetek több változatot is ismernek. Egyik változatban, amikor az oszlopot fecskeként körülrepkedte, már akkor elképzelte magának az Ozirisztól születű fiát Hóruszt. Más változatban sasként a fekvő Ozirisz fölé repült, s az élő magjával megtermékenyítette őt stb. Ez utóbbi jelenetet számos domborművön megörökítették. (A madáristennők a korai neolitikumból még sokáig élők maradtak, Emese és a Turul történetét mindannyian ismerjük).
Isis itt a Nílus deltájának ingoványaiban elrejtette a koporsót mert Butóba kellett menjen, hogy fiát Hóruszt megszülhesse.
Ugyanebben az időben Séth a telihold fényében vadászaton volt. Vaddisznókra vadászott. A telihold fényében ráakadt a nádak között Ozirisz koporsójára. 14 darabra törte szét Ozirisz testét és szétszórta őket az egész Felső-, és Alsó-Egyiptomban. Mindeniket különböző helyen. Ozirisz phalloszát pedig bedobta a Nílusba. [Magyarán azt is levágta: ezért a 14 és nem 13 darab.] [Ezen téma lehetséges téridőbeli jelentősége miatt bekerült Szűz csillagkép címhez, külön egyiptomi vadkanos alcím alá.]
Amikor Isis ezt megtudta, újra kutatni kezdett férje után, vitorlázva a nádból készült hajóval, a mocsarakon keresztül. Ekkor Nephthys, a gonosz Séth felesége segítette őt, ugyanígy Anubisz, a félelmetes, aki sakálfejű volt. A sólyomfejű kis Hórusz már elég idős volt, hogy szintén segítsen neki. Ezek Thothhoz, a Holdistenhez csatlakoztak, akinek íbiszfeje volt és tudott majomfejű [páviánistenként neve Astennu] is lenni. Ezek együtt összeszedték Oziris minden darabját, kivéve a phalloszát, mert azt, amikor Séth bedobta a Nílusba egy hal bekapta. [A hal női és férfi szemérem szimbólum is, de itt nem ez a lényeg; lásd lejjebb.]
Isis a megtalált Oziris testének egy darabját a szertartás követelményeinek megfelelően eltemette. Elkészítette a phallosz másolatát is és nagy szertartással beszentelve, a helyére tette. Mindennek a törvényes szertartásos folyamatát Anubisz a balzsamozó pap szerepkörében el tudta végezni, mert összeállította azokat, mint egy múmiát, átváltoztató mágiával szorosan bepólyázva, vászon szalagokba. Ekkor Oziris kezdett feléledni az Örökkévalóság, az Örök Időtlenség szereplőjének.

Egy másik hasonló jellegű kép Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 266. oldalán jött elő (én itt már egy jobb minőségű képet közlök).

A képaláírás szerint a haldokló...

• Ugye a nyári napfordulós téridőbeli pont a haldoklás kezdetének helye és a hatalomátadás helye, egyúttal a nemzés (kutyanemzés) helye.

...Ozirisz, akit bátyja Széth ölt meg, átadja isteni magvát feleségének Ízisznek – egyiptomi őstantrikus ábrázolás a Kr.e. IV. századból.
BA más hasonló jellegű képeit lásd tantrikus-fallikus vonalon Geb.

A phallosz másolatától Íj csillagkép és ötven címnél már volt szó.

Robert Graves The White Goddess...

...című könyvében Ozirisz körbevonultatott ötven méteres phalloszáról szól (nemcsak az ötven szám megléte miatt érdekes), de nem veszi észre az asztrális utalást. Ha észrevette volna, nem a Napot, hanem a Szíriusz csillagot látta volna a phallosz végén, bár arany színe félrevezető (itt megint az arany és ezüst értelmek keveredését találhatjuk?):

In Europe there were at first no male gods contemporary with the Goddess to challenge her prestige or power, but she had a lover who was alternatively the beneficent Serpent of Wisdom, and the beneficent Star of Life, her son. The Son was incarnate in the male demons of the various totem societies ruled by her, who assisted in the erotic dances held in her honour. The Serpent, incarnate in the sacred serpents which were the ghosts of the dead, sent the winds. The Son, who was also called Lucifer or Phosphorus ('bringer of light') because as evening-star he led in the light of the Moon, was reborn every year, grew up as the year advanced, destroyed the Serpent, and won the Goddess's love. Her love destroyed him, but from his ashes was born another Serpent which, at Easter, laid the glain or red egg which she ate; so that the Son was reborn to her as a child once more. Osiris was a Star-son, and though after his death he looped himself around the world like a serpent, yet when his fifty-yard long phallus was carried in procession it was topped with a golden star; this stood for himself renewed as the Child Horus, son of Isis, who had been both his bride and his layer-out and was now his mother once again. Her absolute power was proved by a yearly holocaust in her honour as 'Lady of the Wild Things', in which the totem bird or beast of each society was burned alive.
—
Európában eleinte nem voltak az Istennővel kortárs férfi istenek, akik megkérdőjelezhették volna tekintélyét vagy hatalmát, de volt egy szeretője, aki felváltva volt a Bölcsesség jótékony kígyója és az Élet jótékony csillaga, a fia. A Fiú az általa uralt különböző totemtársadalmak férfi démonaiban testesült meg, akik segédkeztek a tiszteletére rendezett erotikus táncokban. A Kígyó a szent kígyókban testesült meg, amelyek a halottak szellemei voltak, és a szeleket küldték. A Fiú, akit Lucifernek vagy Phosphorusnak ("fényhozónak") is neveztek, mert esti csillagként a Hold fényét vezette, minden évben újjászületett, az év előrehaladtával felnőtt, elpusztította a Kígyót, és elnyerte az Istennő szeretetét. Szerelme elpusztította őt, de hamvaiból egy másik Kígyó született, amely húsvétkor lerakta a glain vagy piros tojást, amelyet az Istennő megevett; így a Fiú ismét gyermekként született újjá számára. Ozirisz csillag-fiú volt, és bár halála után kígyóként hurkolta körbe a világot, mégis, amikor ötven méter hosszú falloszát körmenetben vitték, egy aranycsillaggal [ezen rész Íj csillagkép címnél is szerepelt] volt a tetején; ez jelentette önmagát megújulva, mint a Gyermek Hórusz, Ízisz fia, aki egyszerre volt a menyasszonya és a kivetett rétege, és most újra az anyja volt. Abszolút hatalmát a tiszteletére évente megrendezett holokauszt bizonyította, amelynek során minden egyes társadalom totemmadarát vagy -állatát élve elégették, mint "a vadak úrnőjét".

Robert Bauval Orion Mystery...

...című könyvében (ahogy Orion és Széth címnél is szerepelt) is írja, hogy Sahu-Orionnak phallosza van:

The body of Osiris in the sky was the giant Sahu sky-image, which we saw as a striding man with one arm outstretched, the open palm cupping a star. The sexual part, i.e., the phallus^[1], is clearly fixed with the stars of Orionʼs Belt, and these must have evoked the sexual potency and seeding of the stellar Osiris. In the Osiris-Isis myth, the crucial moment was the making by Isis of an artificial phallus so that she could fertilise her womb with the seed of Osiris, and become pregnant.
—
Ozirisz teste az égen az óriási Sahu égi kép volt, amelyet mi úgy láttunk, mint egy lépkedő férfit, aki egyik karját kinyújtva, nyitott tenyerével egy csillagot szorongat. A nemi rész, azaz a fallosz^[1:1], egyértelműen az Orion övcsillagaihoz rögzült, és ezek a csillag-Oszirisz nemi potenciáját és magvetését idézhették fel. Az Ozirisz-Izisz mítoszban a döntő pillanat az volt, amikor Ízisz mesterséges falloszt készített, hogy megtermékenyíthesse méhét Ozirisz magjával, és teherbe eshessen.

• Itt Bauvalt nem értem, mert Falvay Károly adatsora alapján kiderül, hogy Ízisz már akkor megtermékenyült tőle, amikor sas képében a phalloszra rárepült. Pót-phalloszt is azért kellett készíteni, mert az eredeti elveszett. Az, hogy egy hal nyelte el, annyit jelenthet, hogy az égen Orion övcsillagai az égi egyenlítő alá buktak. Indiai mítoszokból a Szarvasfő került levágásra. Ott is az égi egyenlítő volt a viszonyítási alap.

A mindenütt a Nagy Medve csillagképet kereső Greg Rigby The God Secret című könyvében idézett...

J. S. Gordon Land of the Fallen Star Gods...

...című könyvében a fallosz nem a megfelelő helyen kerül elő:

The author goes on to illustrate that Egypt was laid out as a duplicate of the circum-polar stars and shows Osiris riding in the cup of Ursa Major with the handle as the replacement phallus.
—
A szerző a továbbiakban azt illusztrálja, hogy Egyiptom a körkörös pólusú csillagok másolataként volt elrendezve, és Oziriszt az Ursa Major kelyhén lovagolva mutatja be, amelynek fogantyúja a fallosz helyettesítője.

Huszárik László Denderai csillagképek, hónapok és mítoszok...

...című a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Acta Historica Hungarica Turiciensia XXXIII./10. sz. megjelent cikkében írja megtermékenyítés kapcsán:

Az egyiptomi szalag zodiákus ábrázoláson Hapi Nílus isten jelenik meg vízöntőként, akit az ábra készítésekor a hellenisztikus korban Ozirisszel azonosítottak. A Vízöntő mellett látjuk a Vénusz figurát, melyet Benu ill. Usir néven is azonosítottak. Ezért azonosíthatjuk a Vízöntő alakját feltámadt Oziriszként, akit a Nílussal is egynek tekintettek. Szimbolikusan termékenyítette meg hitvesét, Íziszt, akit a Földdel azonosítottak.

Ízisz-szentély Szombathelyen

Ezen oldalon érdekes dolgokat olvashatunk és az egész régész-blog igen jól megírtnak tűnik.

Lábjegyzetek