Irka

Magyar Adorján jól látja, hogy az irka és irha szavak (nem véletlenül) azonosak. Mindkettő jelentése így az Írás Háza (értsd: ahová írni lehet).

Ihász Judit Hímzésmintáink értelmezése rovásírásunk segítségével...

...című Ősi Gyökér 2006/3. sz. megjelent cikkében idéz (rovás rov- gyöke a varr ige megfordításaként is kezelhető):

"Egyik nap kérdezgetem édesapámat, mik ezek a varrások a bundán.... Erre megáll, megnéz, és így szól: – Rovosmaradékok, ezekről tudnak a mesterek. A legnagyobb mester Klézsén Demse Adám volt, pontosan tudta, hogy milyen neveik voltak a mintáknak, kétszemű és háromszemű meggyes, ökörhúgy vagy életvíz, szárnyas nap stb.
Ő még azt is elmagyarázta, hogy kellett odafigyelnie és újból csinálnia egyszer a keptárt, mert új mintákat akart építeni belé: – Tudod, varrtam egy keptárt, s gondoltam, ha új minták lesznek benne, akkor szebb lesz. Még a széleken is változtattam, csak hát mikor az öreg eljött, hogy elvigye a leány bundáját, úgy megvert, hogy egy hétig hevertem az ágyban. Így mást csináltam neki, s azután nem mertem változtatni a mintákon... A keptár (KÉP-tár) nem egyéb, mint egy bunda amelynek irhájára rengeteg minta (hím) van varrva. Merre van ez varrva a bundán, az irhára. Mondhatjuk azt is, hogy az irat, "írás" a moldvai magyaroknál: irhás..."

Lásd Magyar Adorján írását pergament.