Imbolc
Jankovics Marcell A fa mitológiája...
...című könyvében mint az ellés, szülés és szoptatás védnökeként kerül elő illetve Imbolc ünnepén a magát a Napot szülő istennőként:
A kelta tavaszünnep, Imbolc, a "tölgyes" Brighid istennőnek, a Nap anyjának napja volt.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium...
...című könyvében szól róla:
Brighid "születésnapja" a kelta év négy évszakkezdő ünnepének egyikére esik. A négy kezdőnap: Samhain (nov. 1-je), Imbolc (febr. 1-je) Beltane (máj. 1-je) és Lugnasad (aug. 1-je) naptári fordulópontok közti időt osztja közel 40 és 50-napos időszakokra. Ezeket az ünnepeket – mint a maguk helyén látni fogjuk – megváltozott tartalommal ugyan, de máig megőriztük. Mind a négy ünnep a fény ünnepe volt. Imbolc napján – ez volt a hivatalos tavaszkezdet – hatalmas máglyákat raktak, hogy a tűz megtisztítsa a földet, és bátorítsa a Napot, hadd erősödjék a melege (tisztító varázslat és analógiás mágia). Fennmaradt népszokásokból a kutatók arra következtetnek, hogy a pogány kelták sorsvetés alapján embert is áldoztak e napon. Névjellel ellátott fehér köveket dobtak a lángok közé, s akinek a tűz elhamvadásakor nem tudták a kövét azonosítani, azt tekintették az istenek jelöltjének.
Ennek az emléke lehet, hogy Nyugat-Európa különböző tájain böjt első vasárnapján egy telet jelképező szalmabábot égetnek el, s a mulatságban részt vevők maguk is átmennek a tűzön (hogy megtisztuljanak). Ezen a napon fáklyákkal füstölték, "tisztították meg" a gyümölcsösöket is. Február 1-je jelezte a bárányellés kezdetét, továbbá időjósló rítusok napja volt (mint ma is Európa-szerte a rákövetkező nap). Az ír parasztfiatalok a közelmúltig próbaházasságot köthettek ezen a napon (ha nem vált be, a következő Imbolc napján egyszerűen hátat fordítottak egymásnak). A legenda nem tódított, Szent Brigitta valóban "megelőzte" a Szűzanyát, írországi tiszteletével mindenesetre. Ezért kapta a "gaelek Máriája" nevet. A Brit-szigetek "boldogasszonya" volt már jóval azelőtt, hogy az első keresztény térítők e partokra léptek volna.
^jwc01s