Ilmatar

Finn ég- illetve légistennő, a kalevalai Väinämöinen anyja (lásd történetet alant). Jankovics Marcell tengeristennőnek[1] mondja, holott a germán Rán istennő és a magyar tenger szó értelmezése óta is tudjuk, hogy a tenger eredetileg ég jelentésű, azaz Ilmatar Égistennő és az alábbiak szerint is Magna Materek sorába tartozik.
MA címnél taglaltuk, hogy a névben meglévő finn ilma[2] = lég szó eredete Ilmatarból eredhet, mintsem fordítva.
Péterfai János azt írja, hogy a nevet elemezni kell. Hát íme, részemről:
Lássuk be, hogy magyar logikával Ilmatar nem más, mint Il-Matar = Él-Matar = Él-Anya azaz Ilona és így nem Ilma-Tar = Lég-Leány/Tündér értelmű.
Ergo, a Nagy Géza féle értelmezése az Ilona névnek éppen ellentétesen értendő.
Amennyiben a sumérben ki lehet mutatni, hogy az ilma = lég szó megvolt náluk is, akkor dőlhet az elmélet (márpedig Varga Zsigmond könyvének 307. oldala alján hoz ilyesféle szócskákat), de az is tény, hogy nem lehet biztosan állítani, hogy két hasonló szó egy helyről ered, amíg nem ismeri a szavak pontos keletkezési eredetét az ember (kevés annak az esélye, hogy valaha is megtudja). Tény viszont, hogy a matar alakú szavak mindenütt megvannak, és esélyes, hogy a finnségi nyelvek sem maradtak ki.

Magyar és mother címnél pedig a fentieken felbuzdulva ez áll:
A finn Ilmatar Tejút/égistennő neve, amennyiben Ilona nevünk konstrukciójával analóg valóban Il-Matar és nem Ilma-Tar felbontású, szintén hordozza a magyar/madár szót és akár közvetlen prototípusa is lehet az indo-európai anyát jelentő szavaknak (lásd mother) úgy, hogy a finnben sem nem jelent matar (már?) anyát, sem nem gondolják Il-Matar felbontásúnak a nevet elemzők.

Amit Péterfai János egyébként írt:

A Matar rokon a Madar, Maszar, Mazar, és a Macsar, Mazsar, Madzsar szóalakokkal. A Matyar megfelel a Matar formának. Ilmatar nevét vizsgálni kell. A Mater, mint Anya, természetesen a Magyarok anyanép rangját jelenti.

Egyéb -tar (és -ter) végződésű finnségi (de lány, szűz jelentésű) nevet lásd TAR. A Nutar címnél is említésre kerülő szavak is úgy tűnik, ugyanúgy képzettek, mint az ilma: utólag, az Ilmatar (Il-Matar) önkényes szétszabdalása nyomán. Így alkotta ki asszociációs úton tar jelentését a finn. Így működnek az utódnyelvek.

Magyar Adorján Ősműveltség...

... című művében, mikor a tündérlángocskák kapcsán Szent Elmo tüzéről ír, az ilma szónak már tündér jelentést ad, talán mert az Ilona névből eredőnek tartja (szerepelt elm címnél is):

Lehetséges, hogy e hozzáalakított nevet az olaszoktól átvéve, e fényjelenséget a németek Elmsfeuer = Elmsz-tűz néven nevezik. Hogy azonban ez elnevezés valamikor h hangos kezdetű is lehetett és tehát a Helena névből is származhatott, ezt mutatja az, hogy ugyane fényjelenséget németül még Helenenfeuer-nak is nevezik. Viszont lehetséges, hogy megvolt ugyane tündérlángocskák h nélküli neve már igen régen is, mivel hiszen úgy a mi Ilona nevünk is h hang nélküli, valamint a mi Ilonánkkal azonos finn tündéri istennő-személy neve is Ilma, amely utóbbi név tehát az olasz Elmo és német Elm névvel teljesen azonos, úgyhogy az átalakítás tulajdonképpen csak annyi, hogy a pogány eredetű tündér, avagy tündérek, helyébe keresztény férfi-szent neve tétetett.

Ami a beígért történetet illeti...

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvében írja (látjuk, miért, miképp lett tengeristennőnek beállítva Ilmatar: már nem értették a valódi énségét):

Vajnamöjnen anyja Ilmatar a nyílt tengeren úszkál. Egyszer csak megjelenik egy kacsa s hét tojást rak Ilmatar térdére. Ilmatar a szokatlan érzésre megrándítja térdét, a tojások a vízbe esnek és töredékeiből alakulnak a föld, az ég, a nap és hold, és fellegek. "Tört tojásnak alsó fele, Válik alsó földfenékké. Tört tojásnak felső fele, a felettük való éggé, sárgájának felső fele, fényes nappá fenn az égen, Fehérjének felső fele, a halovány holddá lészen, Tojásból mint tarka rész volt, égen csillag lesz belőle, tojásból mi fekete volt, lesz belőle ég felhője." Ennél világosabb kommentár nem szükséges.

Lábjegyzetek

  1. Lábjegyzet:
    A történetben szerepel a tenger (na de melyik – igen furcsa, hogy nem jöttek rá, hogy égi tengerrel van szó):
    Magyar Adorján írja:
    A finn Kalevalában Ilma istennő a tenger színén ringatózva úszik, hánykolódik. Szüzességét megunva Ukkót, a főistent hívja, aki kacsa képében megjelenik és az istennő térdére teszi le tojását, amelyből azután a napisten, vagyis Väinämöinen, azaz a finnek nemzeti istene kel ki.
    —
    Lásd még megjegyzésem Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 97. oldalán. ↩︎

  2. Lábjegyzet:
    Ilma a vogulban elem alakú. A lég valóban egy elem(entál), de ez csak véletlen egyezés. ↩︎