Idegen

Nyilvánvalóan nem a latin indigenus a kiinduló.
Akár igaza is lehet KD-nek, amikor idegen szavunknak "ide jön" értelmet ad. Ugyanis jön a Nap KÖN nevéből ered. Ugyanakkor a KÖN, KUN, KIN nevek (elsődlegesen) a Szíriusz Napunk nevei is, melyről a Napunk bináris rendszerben elmélet alapján tudjuk, hogy időnként ide jön hozzánk ill. mi is közelítünk hozzá.
A szavak elsődlegesen asztrális jelentésűek. Azaz idegen itt nem(csak) idegen országból, faluból jött emberre értendő.
Másutt arról volt szó, hogy valójában mi emberek vagyunk idegenek a Földön, mi jöttünk ide (megmagyarázná a kutyafejűség kérdését és az evolúció hiányzó láncszemét).

ID címnél is szerepelt, hogy lehet kiinduló az idegen szóban. Arról pedig Jankovics Marcell Ahol a madár se jár című könyvének Az isteni vendég című fejezetében volt szó, hogy a vendég isten(ként, felsőrendűbbként kezelt) is lehet; lásd még főleg hostile címnél írottakat.
Idegen lehet Id-Eg-En Isten Egének Énje értelmű, ideg címnél írottak alapján is.

Péterfai János is így elemzi:

Az Ideg az Id részünk, ami Ég, amíg élünk, az Id-Eg-En pedig az Idünk Égésének Enje, hasonló az Id-Eg-Es szóhoz, amit általában valami ismeretlen lény vagy dolog idéz elő.

Érdekes egyébként, de nyilván véletlen, hogy az idegen szóban úgy szerepel ideg = húr, mint ahogy a strange = idegen, furcsa szó hasonul a string (és strong) szavakhoz.

Idegen a vándor fogalmához hasonlóan sok helyen előjön, így érdemes is lenne összeszedni, akár az indexelt keresést használva mindent erről a témáról.
Úgy tűnik, hogy az, hogy egyik nép a másikat idegennek tartja, valójában ősi, a Tejútfolyam két partjára kerülésük és az ezen felfogás alapjának vehető csillagászati háttér miatt van, ahogy erről Hun/Kut(a)/Szkíta és Magyar nevek és névváltozatok és egymás melletti illetve egymással szembeniségük vizsgálata cím/alcím alján is írtam. Minden idegennel kapcsolatos infót hirtelen lásd Ahriman, jón, migrate, Palesztina és több más címnél, ahol szóba jöttek ilyen jelentéssel magyaros és hungáros alakú nevek.
Ugyebár elvileg a sötét félévet képviselők irányában fejezhetnek ki szembenállást, így a hun a HAN és más címeknél taglalt fogalmakat elnézve mindig is esélyes, hogy idegen nyelvekben ilyen negatív értelmeket hordozzon.

Hogy a fentiek alapján idegen lehet-e eztán a (főleg Khamor címnél és azóta új alcímjeinél és másutt, például Íj csillagkép címnél taglalt) nyári Íjazó/Nyilazó ívére/íjára, és annak idegére utaló, ez elég valószínű, tekintve, hogy a lovasíjász népeink nyelvét és szavait örökölte (hanyatlott formában) mindenki és ezen ősnyelv a lovas és íjas szimbolikát az égre is helyezte (lásd például kantár szavunkat).

"Idegen" jelentésű népnevek

Andor AKA Dávid egyik Quora válaszára kommentként megjegyeztem (talán oláh címnél meg is volt), hogy a gót vlach = idegen jelentése nem eredeti (így felhozni annak bizonyítására, hogy az oláhok bevándorlók Erdélybe, nem érdemes/célszerű).
Azóta találkoztam egy újabb ilyen értelmezési kísérlettel az ugor szó kapcsán. Azon címnél az Ősi Gyökér 1974. 2-6. számában megjelentetett cikkben BJF vagy társa ugor "idegen" jelentésű szláv szóként kerül bemutatásra.
Arról nem is beszélve, hogy nem vagyunk idegenek, csak elfelejtették (az ellenséggé válók), hogy rokonok vagyunk.