Hölgy

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvének 513. oldalától tallózik Lakó-Rédei A Magyar szókészlet finnugor elemei című etimológiai szótárából és szumér megfelelőkkel bizonyítja, hogy a célszerűen válogatott példáik közül, mennyi a finnugor eredetű szó:

hölgy "Dame, Hermelin"; eredeti jelentése "Weibchen, weiblich".
Finnugor alapalak: *kaδ'wa vagy *kaδ'w.
Szumér: gal, gala₂, kala₂ = "vulva; begatten, begattet" (női szeméremtest; közösül; megtermékenyített nő, ill. nőstény).

Hölgy – Hold – Hód

A Hölgy – Hold azonosságról (arról, hogy egymás alaki változatai) már Péterfai János is írt, de...

Jankovics Marcell Ahol a madár se jár...

...című könyvében is írja:

A felsorolt példák valószínűsítik, hogy a vizelő égitestek képzete egyetemes, és nem átvétellel terjedt el, hanem önállóan keletkezett. A közvetlen kapcsolatnak ui. ellentmond, hogy e szavunk, bár mindkét jelentésében viszonylag későn bukkan fel írásos emlékeinkben (vizelet értelemben először 1538-ban), azaz éppenséggel görögből való átvétellel is számolhatnánk, és kölcsönzésre vallhatna az a tény is, hogy csillagjelentésben nem maradt fenn – azaz, nem tudott igazán meggyökeresedni, amibe persze belejátszhatott a másik jelentés alpárisága –, az értelmező szótár szerint ősi örökség az uráli korból. Méghozzá, mindkét jelentésében elkülönülten, amit én azért valószínűtlennek tartok. Az uráli eredetből ugyanakkor egy újabb érdekes következtetés adódhat. A szótár szerint ugyanis a szó írásban először egy "húg" jelentésű, Árpád-kori női névként bukkan fel: Houodi, Hugdi, Hugud alakban. (1141-62 k.) Amellett, hogy az első névváltozatra nekem a Hold és egy vízben élő rágcsáló, a prémjéért vadászott hód, továbbá hölgy szavunk ugrik be, a Fiastyúk korábban szintén idézett uráli neveit (Húgaimmal teli ház, Medveasszony-szellemekkel teli ház) is eszembe juttatja.
Hölgy szavunk eredetileg "úrnőt" jelentett, s a csillagok, csillagképek, planéták között számos úrnő is akad. Mindenekelőtt maga Vénusz, de sorolhatnám a magyar égbolt tündéri neveit is (l. az Árgirus csillagai című fejezetben).
A hód asszociáció jogosságát illetően: Szent István királyunk anyját Saroltnak hívták, ami "Hölgymenyétet" jelentett, s a prémjéért vadászott hermelin értendő alatta.

Második jelentésként a CzF szótárban is szerepel az alant még taglalt menyét.

Hölgy – meny(asszony) – menyét

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvének 193. oldalán sajátságos, Bárczi Gézát is követő etimológiát ad még meg:

Tagányi K. eredmény-összefoglalásából tudjuk, hogy a szó eredetileg hermelint, bobolyt, vagy rókát jelentett. E szófejtést helybehagyja a Bárczi M.Sz.Szó., (1941) is, de hozzáteszi, hogy valószínűleg mint becéző volt használatos, mert a régi nyelvben jelentése: szerető, jegyes, feleség (117. 1.). Mi azonban annak a nagyon régi kornak az emlékét látjuk benne, amely értékes prémekért vásárolt menyasszonyt.

Hölgy – Hud – Göd

Még ez az összefüggés is ide kívánkozik, miután az égi úrnő nemcsak a Hold, hanem a Tejútanya is lehet, melynek lehet hód és menyét állatalakja is.
(Göd még a Khuda névvel is rokon, mely a Kutya névvel és minden állatot ahhoz hasonlítottak.)

Hölgy – völgy

A hölgy alaki párja H>V váltással a völgy. Hegy és völgy címnél volt szó hímségi és nőiségi princípiumokról.
Arany János "Bor vitéz" című balladája bevezető versszakaiban is rímként használja ezen szópárt.