Héber

Péterfai János írja:

A Bibliában szereplő, genealógiai nevek többsége magyar nyelvű. A héberek, nagyon úgy tűnik, még magyarok voltak, majd a zsidók már teljesen szemitává lettek. Ez az oka a bibliai nevek eredeti magyar, majd későbbi zsidó jelentésének.

Barabás címnél Péterfai János magyar-héber kapcsolatokról ír:

A Bar ma is gyakori zsidó névrész, megtartva eredeti és ősi magyar jelentését. A Bar is mérhetetlenül erős magyar-héber kapcsolatoknak a bizonyítéka.

Nos, valójában itt inkább hun, azon belül is avar-hun hatást kell látni.
Barabás címnél vetettem fel, hogy meglepne, ha a Quorán adott válaszomra valaki kommentként feltenné a kérdést: ha a héber bar = fiú szó avar-hun eredetű, akkor lehetséges-e a hunként jelzett avarok ilyen nevét a ma már sémi nyelveket beszélő arab és héber nép- és nyelvnevekkel azonosítani. Igen: avar szótag-megfordítva lehet arab és a héber (alant említett/taglalt) régies éber formája is analóg az avar névvel.

• Ugyanakkor legutóbb magyar, valamint arab és Hunor és Magor címnél is írtuk (annak kapcsán, hogy az arab nép és nyelv neve az egyiptomi magyarok önelnevezése nyomán terjedt el, de már mint sémi nép és nyelv^[1]), hogy a héber is lehet avar, arab is lehet avar de magyar is. Az, hogy a magyar és hun/szkíta/avar nevek vagy jellegzetességeik egyazon területen is előfordulnak, talán azzal magyarázható, hogy az országok neve felváltva lehet Magyar és Hun, olyan megfontolás alapján, ahogy Egyiptom is Magaru és Hun felekre volt osztva: az égi területek vannak a földre leképezve.

Hykszosz címnél is szóba került az avar/keta-szkíta hikszoszok héber-zsidókként való későbbi értelmezése.

Péterfai János is írja:

A hykszósz és héber történések feltűnően egybe esnek. A hykszószok szemita eredete teljes tévedés, viszont Tifon imádása, valamint a szemiták [a bibliai?] Szettől való származása olyan perdöntő bizonyíték a zsidók és más szemita népek magyaroktól, hunoktól való eredetére, aminek hatálya alól nincs lehetőség kibújni.
[...]
A Közel-Keleten a bronzkorban magyarok laktak, akiknek a nyelve degenerálódott, vagy másképpen fejlődött, és szem nyelvek fejlődtek ki belőle. Jeruzsálemben is az arámi nyelv volt elterjedve, amelynek a régebbi változata magyar nyelv volt, és amiből egy fiatalabb szemita arámi nyelv alakult ki.

Az alábbi ÁKTV műsorban a készülő (de reméljük sose el nem készülő) Hunyadi film forgatókönyvének hamissága kapcsán mondja 26:05-nél Kubínyi Tamás, hogy nincs olyan nép, hogy héber; ez csak egy nyelv neve. Nos, volt/nincs.

Az alábbi oldal is többféle etimológiai vizsgálat alá veti a nevet (a kabarokon kívül mindet, amivel alant is foglalkozunk).

Egyes kutatók, ahogy Magyar Adorján is, a héberek nevét a kabarok nevéhez kötik:

A zsidók héber neve valamely kabar eredetű törzse nevéből származott, amit igazol az is, hogy a kecskére hasonlító, ma zsidósnak nevezett, de tulajdonképpen kabar, arcjelleg is nálunk van meg máig is.

Péterfai János...

...amit ír:

A Kabarok nevét egyesek a Héberek nevének változataként tartják számon. A Habar, Heber, [Hever], Éber, Kavar, Kever, Héber, meg a Hadar, Hebeg többségében a zsidókat jelölő szavak^[2].

• Valójában évköri eredetű az alapnevük és nem is a sajátjuk.

A Héber szó Hé-Ber felbontása Nap-Férfi értelmű magyarul, ami a magyarok és zsidók igen ősi kapcsolataira utal. Mivel visszafelé menve az időben a magyaroknak a zsidókkal feltétlenül találkozni kellett, olyan értelemben, hogy a zsidók elváltak a magyar anyatestről, ezért a magyar nyelv szavai eredhetnek abból a régi időből is.

Nem feltétlenül ez a helyes eredet. Ahogy Gábriel névértelmezése kapcsán előjött, a héber gever = ember (másutt gebher; vö. Yazd-i gueber tűzimádót Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása c. könyvének 253. oldaláról), mely a héber névnek is megfelel. Ez a név pedig már az algebra címnél írottak alapján értelmezendő, azaz az ember itt a csillagkép-ember/óriás Orion – körülbelül úgy, ahogy nálunk ember az Ikrek.
Lentebb találkozunk a héber geber = helytartó szóval, mely a vezető, és itt megint egyszerre Orion és az Ikrek cikkelyébe tartozó Kutya kerülhet elő ilyen szerepkörben.

Egy friss műsorában Kubínyi Tamás is mondja, hogy a háború, hőbörög és hasonlók a hébereket jelölő szavak és itt nem valamiféle belemagyarázást kell látni, hanem ez mind népi tapasztalat. A szemita – szemét összefüggés is ilyen. A háború viszont istennőre is vonatkozhat.
Alapvetően a light címnél írottak érvényesek itt is.

CzF azt írja ugye, hogy a régi iratokban éber formában is közölték a héber nevet. Habiru címnél pedig Ever nemzetség héberes v-s változata került elő.

Az éber szavunkat az EB szóhoz kötöttem, minthogy az Eb ereje abban áll – többek között – hogy éber.
Valóban, héber az éber hehezetes variánsa, így gyakorlatilag kétféleképp is igazolt kabar-hun eredetük.
Az Éber nevet Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 20. oldalán is említi, mint zsidó ősatyát (Eb-Úr?).

Patricia Monaghan Kelta enciklopédiájában egy kelta Éber névnél is szól arról, hogy a Bibliában, a Genezisben előjön Eber neve.

Hajlok arra, a Caleb és kohén kutyás nevek (és goat címnél írottak) miatt, hogy a héberek kutyatisztelő kecskepásztor kabar-hunok voltak. Az Éb-Er egyik olvasata Eb-Úr. Szkíta címnél is szó van a zsidó név szkítás magyarázatáról (de az erőltetett).

Habiru (Robert Graves adata szerint ilyen néven hívták az egyiptomiak a hébereket) címnél is szerepelt:
A helyzet az viszont, hogy mivel minden folyó a Tejútfolyó és magukat a Tejútról származtatták az emberek, ezért egyes népek (számuk egyre növekedni látszik, ahogy megfejtjük őket) nevei is vagy magából a magyar Tejút/Teut névből vagy egyes folyók nevéből ered. Ezen megfontolás alapján a héberek neve eredhetne a Habur folyó nevéből, de ha közvetlenül nem, akkor a kabarok nevéből, míg a kabarok neve a Habur/Habor folyó nevéből. (Az igaz, hogy a kabar viszont a kabir névvel is rokon, mely a szabir k-s (kentumos) kiejtése lehet.)

Adott tehát egy Tejutas és egy kutyás levezetési lehetőség. Igen ám, de a kutya a Tejút "tartozéka," ahogy Göd és sok más címnél szerepelt. Ezért tulajdonképpen egyre megy.

Visszatérve az Éber – Héber párhuzamra, valahol Péterfai János is úgy írta (talán Fáy és mások adata nyomán), hogy az Éber a Héber változata. Ébernek Eb-Úr (nem Eb-Erő) olvasatot ad, mondhatjuk helyesen.
Na mármost a Scot és szkíta címnél (főleg előbbinél) John Carey (és azóta mások) írása nyomán szóba került a kelta-héber kapcsolat, azért is mert a keltáknál is szerepelt egy Éber Scot (másutt Ebur Scot) nevű ős/törzsfő, mely név azonos a héber Éber ősapa-névvel. Több weboldal és szerző foglalkozik a kelták héber eredetével (ahogy az angolok szkíta eredetével is a brit izraeliták).

Craig White The True Roots and Origin of the Scots című skótokat zsidó származásúnak beállító kiskönyvében írja:

A theory that has been in circulation is that the descendants of Shelah and Er intermarried with the Canaanites/Phoenicians which created an interwoven mixture which was anti-Israel and anti-Judah. It is this group which gave rise, at least in part, to the anti-British Sinn-Fein in Ireland (a name likely derived from Phoenician and Fenian). Their attitude seems to be derived from their forefathers (Num 33:55). Indeed, the region of Spain that the Canaanites/Phoenicians settled in Spain was known in ancient times as Eis Feine.
This is also possibly why Ireland was known as Erin or Erin's Land, named after Er. Later, Ireland was known as Ierne or Hibernia derived from their ancient forefather, Eber or Heber. The northern islands of Hebrides were originally known as the Hebrides and the Irish language as Erse.
To this day southern Ireland is called Eire and the name Shelagh is popular there.
—
Egy elmélet szerint Séláh és Er leszármazottai keveredtek a kánaániakkal/föníciaiakkal, ami egy Izrael- és Júda-ellenes keveréket hozott létre. Ez az a csoport, amelyből - legalábbis részben - az írországi britellenes Sinn-Fein alakult (a név valószínűleg föníciai és a féni nevekből származik). Úgy tűnik, hogy hozzáállásuk az őseiktől származik (4Móz 33:55). Valóban, a kánaániták/föníciaiak által Spanyolországban letelepített Spanyolország régiót az ókorban Eis Feine néven ismerték.
Valószínűleg ezért is ismerték Írországot Erin, vagy Erin földje néven, amelyet Er-ről neveztek el. Később Írországot Ierne vagy Hibernia néven ismerték, amely ősi ősapjukról, Eberről vagy Heberről származik. A Hebridák északi szigeteit eredetileg Hebridáknak, az ír nyelvet pedig Erse-nek nevezték.
Dél-Írországot a mai napig Eire-nek hívják, és ott a Shelagh név népszerű.

Az EB, éber, Héber, Hibernian, Hebrides, és az itt nem említett ibér nevek kapcsolatáról van tehát szó. Különösen az üti fel a fejünket, hogy az Eb-Úr (mint legitim király- illetve főséget jelentő név) ugyanúgy hordozza a kutya fogalmát, ahogy a kalib (teoretikus?) népnévben is szerepel a Nagy Eb fogalom és ahogy a mások által is rokonított geta-gót és szkíta-skót (lásd szkíta) népnevekben is meglenni látszik a kutya. Szkíta címnél írottak alapján is egyre inkább oda jutottunk, hogy a név nem csuda, hanem inkább kutya és a Nagy Kutya csillagképpel azonos Íj csillagkép (Nimruddal kiegészülve) lehet valójában a névadás hátterében (és nem a Nyilas Sagittarius).
A héber/ibér szavakhoz köthető hybrid szót illetően lásd ott. Kutyákról szintén lesz szó ott.
Héber-jiddis eredetű haver szavunk is a héber alaki változata.

Még mindig a kutyáknál maradunk. Ugyanis a héber népnevet az ibri ill. ivri = átkelni igéből is kívánják levezetni. Mint tudjuk, az igék utólag képzettek, így ez nem lehet faktor, mégis érdekes az adat.
Ez lényegében ugyanaz a szó(eredetre megy vissza), mint annak az ember címnél a Borbola János Ősi Gyökér 2012/2-4. sz. megjelent cikkében idézett Otrokocsi Fóris Ferenc Origines Hungaricae című latin nyelvű kétkötetes munkájának első kötetében (147-149. oldal, valamint 292-293. oldalon) adatolt, vándor jelentésben közölt héber abar és ober szavak eredete, melyek kapcsán avar címnél is írtuk, hogy Orion és/vagy Nagy Kutyájára utaló név (az Ikrek és Rák cikkelyében is van Úr, Eb/Íjazó és Orion; ez okozza a gondot).
A héber, illetve egy Wiktionary oldalon arámiként megtaláltנד (abar) = elhagy, felhagy jelentéseit...

• Krizsa Katalin és Karvaly Katalin A magyar nyelv gyöknyelv c. az Ősi Gyökér 2013/4. sz. megjelent cikkükben a héberül tudó Krizsa a héber avar = az elmúlt, átmenő, átköltöző, folyón átkelő jelentéseit adja meg [v = b ugye].

...értjük, OFF még a 147. oldalon héberként transient = vándor jelentésben adja meg.

A Huszárik László Denderai csillagképek, hónapok és mítoszok című cikkében scarabeus címnél taglalt egyiptomi kheper = létrejön, megszületik; (és később napi időciklusra értett) felkel értelmeivel is mutatja, hogy a change címnél is említett kever, kavar a nyári napfordulós váltópontra utal (Rák csillagkép).
Lásd még hasonló értelmű előhang nélküli sémi szavakat.
Lásd még Heper.

Ennek megfelelően Komoróczy Géza Meddig él egy nemzet című könyvében is jól írja:

Az ivri ill. héber minden bizonnyal az i. e. második évezredben egész Elő-Ázsiában és Egyiptomban elterjedt habiru/apiru származéka, és jellegzetes kontextusa a Bibliában a "héber szolga" kifejezés (Ex. 21,2 skk.): függőségi jogviszony, külső névként ritkán használják, és akkor is rendszerint némi pejoratív árnyalattal.

Alan Alford Gods of the New Millenium című könyvében is azt a Sitchin, Zecharia-ra támaszkodó utalást teszi, hogy a héber népnév azon ibri = átkel igéből eredne, mely a Nibiru név jelentésével/eredetével így összefüggene, hiszen a Hamlet Malma adata szerint az akkád eberu = átkelni jelentésű szintén. Mivel az akkád is utólag hozhatta létre az igét, kellett lennie egy főnévnek, melyből az ige kialakult. Ez nyilván nem Nibiru volt (egyáltalán, hogy kerül az n-előtét szóba, vagy hogy kopik le róla, kérdezhetnénk, bár az arab nyelv szavainál is láttuk ilyet).
Maximilian Lafayette akkád-angol szótárában az akkád és asszír eberu = enter, azaz belép értelműnek megadott. A lényeg, hogy nem sumér, hanem már későbbi/sémi az ige.
Az átkelés kapcsán az ószövetségi Vörös-tengeren való átlépés juthat mindenki eszébe.
Pészah címnél Supka Géza írja is:

Históriai jelentése szerint a zsidók "átmenete" Egyiptusból a Vörös-tengeren át; csillagászati jelentése szerint pedig a Nap átmenete a tavaszi napéjegyenen.
Pészah csillagászati érvényű jelentősége teljesen hasonló tehát az itt taglalt áthaladás, keresztezés és hasonló jelentésekkel előjövő szavak mögötti háttérhez.

• Folytatást lásd még Jézus keresztrefeszítése cím/alcímnél Louis Gordon Rylands adataival.

Volt egy másik átkelés is, a Jordán-folyón átlépés, mely történetben az volt érdekes, hogy Mózesnek nem volt szabad átlépnie. Már e kapcsán is gondoltam, hogy asztrális vonatkozása lehet, de amikor Caleb is szóba kerül, akinek neje Miriam "prófétanő" és ő az, aki Egyiptomból "hazavezeti" a zsidókat, ráadásul úgy, hogy a Vörös-tengeren keresztül vezet az út, akkor szintén arra lehetett gondolni, hogy a folyó/tenger a Tejút. Hogy most a Jordánon és a Vörös-tengeren is vezet át az út, nem tudom és nincs is időm megnézni, ugyanakkor valaki már az interneten mondta/írta, hogy a Vörös-tenger nem az, aminek gondoljuk (talán Práczki István Szittya Biblia című könyvében utalt rá).
Ezen a ponton térjünk vissza oda, hogy a sémi igék eredete nem más, mint Eb-Er, Ib-Ir, azaz a Kutyacsillag Szíriusz. Szíriusz mozgása címnél volt arról szó, hogy a Szíriusz és Procyon helyen cserélhetnek. Talán a nagy, jelentőségteljes korszakváltozások egyik beharangozója volt, ha Szíriusz átkelt a Tejúton. Az átkel jelentés biztosan égi eredetű. Az, hogy Nibiru Szíriuszra vagy mi másra vonatkozik, egy másik cím alá tartozik. Bár azóta ezen témáról ott is volt szó.

Érdekes kapcsolat lehet még a gödör és más címnél is taglalt héber gadá^[3] = elszakaszt, elszakgat, s innen am. folyóvíz partja szó is, továbbá ide tartozik a héber kerít, körülkerít jelentésű igéje is.

A folyóvíz partja ismét utalás lehetne a Tejútra és a két oldalán álló kutyára! GAD címnél is eljött még héber név.
Lentebb szó esik még indo-európai folyópart jelentésűnek megadott szóról is.

J. Ellard Gore – Astronomical Curiosities című könyvében (ahogy Szíriusz mozgása címnél láttuk), előjön a Szíriusz arab al-schira al-abûr neve, szó szerint, Szíriusz ami, átkerült (a másik oldalra), és elmondja az arab történetet is arról, hogy kelt [volna] át a Tejúton a déli régióba, Canopus (egy újabb kutyával kapcsolatba hozható név) irányába.
William Tyler Olcott Star Lore of All Ages című könyvében egyszerűen Al-Abur [másutt Al-Habur] jön elő (azonos jelentéssel). EB és ivory címnél hasonló szavak jöttek elő, így nem biztos, hogy éppen ezt jelenti. Habiru címnél korábban arról volt szó, hogy az "átkelés tárgya," a Tejútfolyam ilyen neve nyomán alakulhatott ki ez az ige, de a fentebb írottak alapján már tudjuk, hogy mégsem.

Az egész fentebb taglalt téma fogalmi/csillagászati háttere, hogy a Nap amikor a Kutyacsillaggal együtt áll, átkel a Tejút sávján. De maga a psychopomp kutyáról is ismert a liminális/határmenti szerepköre; a határ pedig az átjárás igéjét eredményezi. Kátay-Barba Rafael Péter, a Kynologia írója is használja kutya Görögországban címnél az átjár szót.
Ajtó – hajtó cím/alcímnél is írtuk, hogy az ajtó átjáró is, de a liminális/határmenti psychopomp kutya szintén átjár.
A jár fogalma mellett a vándorlás, utazás fogalmai kapcsán említhető, hogy a travel címnél álló szó és a szláv jehat, jahat utazást, lovaglást jelentő szavak eredete is téridőbeli helyekre vezethető vissza.
Természetesen az átjárás a Nap négy fordulópontjára utalva keresztez igével is megfeleltethető.

Jankovics Marcell A fa mitológiája...

...című könyve 217. oldaláról való adata (téli napforduló címnél is szerepelt akkád pecséthenger mellékszövegeként):

A keresztút nemcsak fordulópont, hanem átkelőhely is a Nap számára. Átkelőhely egyik évszakból a másikba, a Föld alól a levegőégbe: a felvilágba, s onnét ismét a látóhatár mögé: az alvilágba. (Átkelőhely a másik két keresztút is, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség helye, ahol a nappálya és az égi egyenlítő metszi egymást. Csillagászati szempontból ui. az egyenlítő választja el az északi és a déli égboltot. Amikor a Nap ősszel az egyenlítő alá merül, akkor lép be tk. az alvilág kapuján, és amikor tavasszal az egyenlítő fölé emelkedik, akkor tér vissza a felvilágba.) A téli és nyári átjárók, "kapuk" közül, ahogy az ókorban nevezték (lásd a pecséthenger képét), a téli kapu a fontosabb, mivel ez volt az év kapuja, az év fordulójának a helye is. Kapu formája is inkább a téli átjárónak van, mivel a Tejút itt nemcsak kiszélesedik, hanem egy "fekete lyukat" közrefogva két ágra, "kapufélfára" is hasad. Mindez a téli átjáró gazdagabb mitológiájában is kifejeződik.

És még mindig a kutyánál, Szíriusznál maradunk akkor, ha a téli napfordulós együttállásra gondolunk. Hibernate címnél frissen írottakat lásd.

És még mindig a témánál maradunk amikor a Czuczor-Fogarasi szótár majom címénél írott sorokból akarjuk kihámozni a lényeget (mármint hogy a téridőbeli helyre vonatkozó eredet ismét lehetséges):

A majom latinul Simia, valószinüleg a simus (lapított, sima) szótól, minthogy feltünő tulajdonsága a lapított, sima orr ("dicuntur autem simiae a naribus simis hoc est depressis." Fabri Thesaurus); de lehet a similis, simulo szókkal azonegy gyökü is. Németül: Affe, mely rokon gyökünek látszik a mást, ismétlést és utánzást jelentő Aber és after szókkal, mintha a német utánzó tulajdonságáról nevezte volna el, mely ez állatban igen jellemzetes; vagy talán fogalmi viszonyban áll a szájtátást jelentő gaffen (régi felső német chapfen) igével, mert a majom igen szereti száját vonogatni és nyitogatni. Úgy látszik, a magyar ezen tulajdonságot vette tekintetbe a majom elnevezésénél, mert gyöke egy a rágicsálást, szájmozgatást jelentő majzol és máhol igék mah gyökével, minél fogva majom annyi volna, mint mahó (máskép mohó), mahov, mahom, majom, azaz maholó, majzoló állat.

• Az Affe az ape párja inkább.

A más az Eb-Úr/Éber téridőbeli helye. After címhez is betéve, ahol másról is szó esett.
After címnél szó esett az April címnél taglalt aperire = kinyílni, megnyitni igéről is, mely szintén ilyen szóvázú és kiderül róla (a Pünkösd tavasznyitó jellegéhez hasonlóan), hogy Aphroditéhez hasonlóan a nyári napfordulós téridőbeli pontot jelöli ki.
Utána Afrika és afer címnél szereplő adatok átnézése után találkoztam az alábbi kufri szóhoz hasonló, és a kufár szóval másutt is az arabból magyarázott szóval itt.
Lásd továbbiakat/kitérőt kufár.

Afrika után Európára nyergelünk át. Európa nevét az asszír-babiloni eribu = naplemente, sötétség szóból eredeztetik egyesek. E szó párja a héber erebh = este. Ezen szavakat az Eufrátesz völgyéhez képest értve veszik alapul az arab névre vonatkozólag is (Európa és arab valóban azonos alakúak).

Ezen szavakat Dr. Kovács Sándor Gán.Muš – a kígyó kertje avagy a sötétség c. az Ősi Gyökér 2010/1-2. sz. megjelent cikkében is hozza: óakkád ereb (šamši) = (nap)nyugta; óhéber (c)ereb = est(e), besötétedés, arab ġarb = nyugat, ġurûb = (nap)nyugta, ġirbîb = nagyon sötét. - A Jankovics Marcell valamely könyvében taglalt H/K-R vázú szavak sötét jelentéséhez és az alvilághoz kapcsolódó szavak között ott találjuk például a crab és creep címnél is említett szumér H̬ARUB = rovar, féreg szót, melynek megfelel a görög herpes = féreg (vö. görög herpeton = hüllő), mely a csúszómászók, hüllők, kígyók jelölésére is használt.

Ezen szavak mintha flexiós változatai lennének a héber/kabar formáknak. Az mindenesetre feltűnő, hogy a sötét a másik félévre utalóként vehető számba. Ezen szavak párjai a carbon és crow címnél taglalt szavaknak, ahol a görbe és kurva, valamint a lemniszkáta ívei is előjöttek. Az ilyen szóalakú crab a Rákkal megint stimmel. Ezen szavaknak és társaiknak persze nem héberes szóalakú eredetet keresünk; nem azért térek itt ki rájuk.

Héber – hikszosz kapcsolatok

Lásd hikszosz címnél.

Héber – skót kapcsolatok

Szkíta és más címnél volt szó arról, hogy mit keres a héber név a Hebridák és más nevekben. Nem zsidókról van szó (a héber név sem az övék). Lásd avar címnél írottakat.

Héber – görög kapcsolatok

Egy ideje érlelődik bennem, hogy a szemiták és árják címnél írottak folytatásaként a görög demokráciának szemita eredetet kell keresni.

A Quorán az albán nacionalista Ken Pira hívja fel a figyelmet a görög nevet érintő Etymonline adatára:

Old English Grecas, Crecas (plural) "Greeks, inhabitants of Greece," early Germanic borrowing from Latin Graeci "the Hellenes," apparently from Greek Graikoi. Aristotle, who was the first to use Graikhos as equivalent to Hellenes ("Meteorologica" I.xiv), wrote that it was the name originally used by Illyrians for the Dorians in Epirus, from Graii, native name of the people of Epirus.

• Itt különösen az Epir névre hívnám fel a figyelmet, a héber szó összevetésének lehetősége miatt. Ezen oldalon arról van szó, hogy ez a hegyes terület lenne az ókori Görögország szárazföldi része. Még az is lehet, hogy a név hegyre utal.
  A Wiki oldal etimológiai része:

The name Epirus is derived from the Greek: Ἤπειρος, romanized: Ḗpeiros (Doric Greek: Ἄπειρος, romanized: Ápeiros), meaning "mainland" or terra firma. It is thought to come from an Indo-European root *apero- 'coast', and was originally applied to the mainland opposite Corfu and the Ionian islands. The local name was struck on the coinage of the unified Epirote commonwealth: "ΑΠΕΙΡΩΤΑΝ" (Ancient Greek: Ἀπειρωτᾶν, romanized: Āpeirōtân, Attic Greek: Ἠπειρωτῶν, romanized: Ēpeirōtôn, i.e. "of the Epirotes", see image right). The Albanian name for the region, which derives from the Greek, is Epiri.

A szövegben érdekes a fentebb már említett/tárgyalt part jelentésűnek meghatározás. A Tejút két partra osztja az eget. Mivel másutt (például range címnél) volt szó arról, hogy a Tejút hegyvonulatok nevét is adhatja, itt is lehet erről szó, de nem kizárt, hogy a héber Habiru címnél sorolt ilyen-olyan változatainak egy újabb instanciájáról van szó.

Lásd még görög-zsidó kapcsolatok cím/alcímet.

Héber és kecske – vezető zsidó és vezérállat kecske/szarvas

Volt korábban egy kabar és kecske cím/alcím, de jobbnak láttam ide tenni az alábbiakat.
Mindenki előtt ismert, hogy a zsidók állata a kecske. Magyar Adorján Ősműveltségében még arról is szólt, hogy a vallási jelentőségű tisztelt állatra kezdenek hasonlítani az egyes népek és a zsidók kapcsán is kitért erre.
Jobban mondva a héberek alhangos névváltozata, a kabar kapcsán írja (kabar és kecske cím/alcímnél is megvolt):

De a régi magyarban kapra is = nőstény kecske (Néprajzi Értesítő, 1929, 347. oldal), a latinban is pedig capra és capella szintén = nőstény kecske, míg a latin-olasz caper, capro = bakkecske.

• Egyébiránt KF deák szótárában és a CzF szótárban is czáp = kecskebak (A székelyeknél divatos tájszó kecskebak értelmében. Egyezik vele a cseh-szlovák czap, s a latin caper gyöke cap, mely megfordítva a magyar bak s német Bock-hoz hasonló.).

Azt leszögezhetjük, hogy a kabar/héber név alakváltozata adja a kecske nevét. De hogy mi van ennek a háttérében, azt kell kiderítenünk.
Szarvas és kutya vezérállatok cím/alcímnél már elővezettük a témát és onnan utaltunk ide.
Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 118. oldalán nagyon érdekes szavakat és megjegyzéseket találunk. Kiderül, hogy a vezető/vezér fogalmat vivő szemita és árja szavak mögött megtaláljuk az Eb-Úr összetételben mutatkozó Kutyát és annak a szarvas közel-keleti pótállatait, mely szarvas keleten Szarvasfőként magával Vezér-Orionnal is azonosul. Mindnek közös szóalakja van.

Götz táblázatos adatait szövegesen hozom. Ő a vadkan jelentésű szavakkal kezdi:
német eber = vadkan, óangol eofor = vadkan, óskandináv jofurr = fejedelem, szláv vepri = vadkan és latin aper = vadkan.
Kecskebak jelentésű szavakkal folytatja:
német haber = kecskebak, óangol haefer = bak, óskandináv hafr = bak, görög kapros = vadkan, latin caper = kecskebak és kelta gabro = kecske.
Az indogermán szavak elé/mellé szemita szavakat is talál:
akkád abrû = egy állat, héber 'opher = őzbak és arab 'ufr = vadkan, disznó és ghufr = kőszáli kecske.

Hasonló eset, amikor két különböző állatnak hasonló neve van, a Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 166-167. oldalán szumér-germán szavak párhuzamait bemutató szavak között talált, sika címnél is hozott szumér šeg₈, sikka = kecskebak (vesd össze ófelnémet ziga és német ziege) és szumér SAH̬₂ = disznó (germán párjait lásd sow).

Továbbmenve azt is megállapítja, hogy e szavak töve mind az indogermán, mind pedig a szemita nyelvekben párhuzamos jelentésváltozáson ment keresztül, s egyúttal a vezetés, irányítás általános fogalmának kifejezésére is szolgált: görög kybernetes = kormányos, latin gubernator = kormányos, kormányzó, óskandináv jofurr és csonka hangalakú német führer, valamint szemita vonalon akkád abâru = erősnek lenni [vesd össze aveszta ugra], gapru = erős, kaparru = pásztor, héber geber = helytartó és arab kebir = helytartó.

A vezető fogalma található meg nemcsak a governor címnél is említett héber geber és arab kebir = helytartó szavak értelme mögött, hanem az általa nem említett Algebra és Gábor címnél Anne Wright adataiként hozott héber, szír és arab Orion-Óriásra vonatkozó nevek mögött (Orion a Vezér):

The Jews called Orion Gibbor, the Giant. The Syrians knew Orion as Gabbara; the Arabians as Al Jabbar, both signifying 'the Giant.'

Mely Oriontól (Indiában Szarvasfő) nem választhatók el a lélekvezető kutyái sem.
Ha egyébként szarvas jelentésű Kabar/Kapar/Gabar/stb. jelentésű magyar összefüggést keresnék, első ötletem az lenne, hogy a mleccha és mriga címnél említett módon a nép neve (jelen esetünkben a szabir, mely a sacchar- címnél sorolt szavak mellé is illik) keresendő, mely nép a szarvas népe és innen jön szekunder jelentésként a szarvas. Második ötletem, hogy a szarvas előtagjának (nem is annyira szar, inkább szár-ként lehetett kiejtve, hogy a széthúzást illetve betoldás szükségességét kiváltsa) széthúzott, majd SZ>H/K változásos alakjait találjuk a Götz László által felsorolt állatnevek eredete mögött.
Ugyanakkor azt le kell szögezni, hogy a magyar(?) felfogás szerint Szarvas az égen, csillagképként a Bak/Nyilas helyén lenne, nem ezen téridőbeli hellyel szemközt. Ettől még a szarvas vezérállat, ő vezeti körbe Hunor és Magort az év körén a Turul címnél, külön alcímnél írottak szerint. Szarvas téridőbeli helyei cím/alcímnél másról is volt szó.
Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kecske nem szarvasnevet örököl (bár a bak buck-ként szarvasra utal), az igaz ugyan, hogy a kecske a nép (kabar) nevéről neveztetik el. A szarvasra visszatérve, a szarvasmarha üszőjének neve heifer, mely szót GL-nek jó alkalma lett volna itt említeni. A szarvasmarha is a szarvas déli váltója. Ezek alapján mondhatnánk, hogy a szarvat viselő állat a közös értelem, azaz két szarv = két ív = lemniszkáta egyenletet találunk.

Ami még említhető és Götz László nem hozza fel, az a gopher = ürge, pocok, hörcsög jelentésű szó, de gopher alatt fáról is szó esett, mely a ciprusfa (cypress) neve lenne az értelmezők szerint és a fa megint csak a Tejútfa, mely ketté osztja a téridőt.
Az pedig nem is biztos, hogy csak véletlen egybeesés, hogy a cypress címnél szereplő adatok szerint a perzsában sarv = ciprusfa... Ott is kimondtuk, hogy lehetséges a szarv/as formából való kiindulás. És hogy fentebb szarvasról már szó esett, ezek után...
A hasonló szóalakú cypher illetve cifra szó – melyet sacchar- címnél is említettük és a szóeleji K-SZ (kentum-szatem) változás ismert – kapcsán a kapar szó jött elő (graph címnél).
A latin scrofa = emse lehet még a fentebbi szavak mellé tehető sz-előtétesként.

Basz címnél Nagy Kutyaság, főnökség kapcsán volt szó a héberek mai vezető szerepéről. A ma már nem létező hunság helyét veszik át, csak éppen nem az emberiség védőiként, hanem azt kihasználóként és gyilkolóként. (Ahogy magyarellenesség címnél írtam, most az ő kezükben a gyeplő.)
Hasonló témában lásd héberek és germánok cím/alcímnél írottakat.
Nem elképzelhetetlen, hogy a (magát) vezető(nek kinevező) zsidó papok saját (nem saját) héber/kabar nevének (lásd még ilyen alakú sémi helytartó jelentésű szavakat governor) ilyen jelentésére és a kabir név tudó, írástudó összefüggésére^[4] ráeszmélve döntött úgy, hogy a sötét sátáni kor ura lesz, de nem csupán a kis év 6 hónapjában, hanem a Nagy Év Halak korszakának idejére is.

Lábjegyzetek