Hykszosz

Az egyiptomi szkíták ill. avar-hunok^[1] neve. Barkó címnél...

Magyar Adorján írja:

Ámde nem csupán az újabb történelemből ismert avar, másként várkun, nevet viselt nemzet származott azon őstörzsből amelyet ma barkónak nevezünk, hanem például az egy ideig Egyiptom fölött uralkodott hixoszok is, ami kevesek előtt ismeretes, helyesebben szólva: kevesen tudják miszerint a hixoszok is egy avar törzs voltak.

• Lentebb lesz még hasonló Magyar Adorján passzus.

Pálfi Károly A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság...

...című könyvében a hyksosok héberekkeli azonosságáról szól:

Az egyiptomiak a kosiak jelzésére a "hiksos" szót használták, amely úgy jött létre, hogy a kosi szó elé odatették a sémi "ha" névelőt, utána pedig az árja "s" többesragot illesztették és az így alkotott "hakosis" szót "hiksos"-sá ferdítették. (Lásd 28. old.)

• Pálfinál gyakori a három rétegű nyelvi magyarázat.

Hogy a héberek azonosak voltak a vöröstengermelléki feketebőrű hiksosokkal, az magából a bibliából tisztán megállapítható. "Fekete vagyok, de szép vagyok. Ne nézz rám, mert fekete vagyok!" – Mondja a Salamon kora után írt Énekek éneke. "A jeruzsálemi nők bokacsörgőket és orrkarikákat viseltek."
...
Már az egyiptomiak följegyzései állítják, hogy az őket leigázó hiksosok vallása állatimádásban nyilvánult. A bibliában erre vonatkozó adatok is (Móz. I. 39-19; Birák 17-4, 5, és Ézs. 31-7.) ezt és a fétisimádást bizonyítják; amit természetesnek kell tartanunk, mert hiszen az ottani hiksosok nagyobb hányadban négerek voltak. (Lásd 34. old.)

Amos próféta korában (770.) még tudták és vallották a héberek, hogy ők a hiksosok utódai, mert e próféta (9-7) a következőket mondja: "Nem mint a kusiak gyermekei vagytok ti nekem Izrael fiai?" (Haló kibné kusim atem li boné Izrael). Abessiniában és Dahomeyben ma is élnek feketebőrü zsidók, akik a héberek egyenes leszármazottjainak vallják magukat és az európai zsidók egy szóval sem cáfolják ezt a rokonságot, sőt dicsekszenek vele. (Lásd 34. old.)

Az avar viszont valóban a héber nép(név) eredetét is képezi és ...

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvének 268. oldalán is elhangzik az Egyiptomból való kiűzettetésük kapcsán, hogy a zsidók Exodus-ához hasonlították:

There has been prolonged discussion amongst researchers about the similarity between the expulsion of the Hyksos and the biblical story of a Jewish exodus.
—
Hosszan tartó vita folyik a kutatók között a hikszoszok kiűzése és a zsidó Exodus bibliai története közötti hasonlóságról.

• Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 926. oldalán Velikovsky elméletének ismertetésénél, szintén a zsidó kivonulás témájában írja, hogy a hikszoszok uralma mintegy 100-120 évig tartott, kb. Kr. e. 1700 és 1580 között.

Golenya Ágnes a Jakab Istvánnal folytatott (Jehova-programról szóló) beszélgetésében is úgy említi őket, mint azon népet, melyből a későbbi zsidókat "gyártották." (Nos, közben szemiták és árják címnél írottak alapján jobban látjuk, miről lehetett szó.)
Péterfai János lentebbi passzusában is szerepel az azonosítás.

Kubínyi Tamás Turul és szarvas című YouTube-os előadás-sorozatának első részében 1:14:37-től kezdve tárgyalja a zsidók valódi kilétét, a hykszoszokat (akik ragozó nyelvet beszéltek^[2]) és Jeruzsálemet. 1:20:30-nál képi szöveges adat is árulkodik arról, hogy Egyiptomból való kivonulásuk után Jeruzsálemben telepedtek le.

J. Fitzgerald Lee Josephus Flavius, Plutarkhosz és Eusebius adatai alapján írta ezt le. 1:23:36-nál azt mondja, hogy a Júda törzsnek a lakóhelye, a mai Judea, ősi néven, még Kr. 600-ban is Kosként volt számon tartva. A Szentírás jebuzeusoknak, hittitáknak, húroknak (hurrik) nevezi őket. Itt még arról szól Kubínyi Tamás, hogy régen is elismerték, hogy ragozó nyelv a hykszoszok nyelve.
Ezen a ponton álljunk meg, ugyanis míg nálam Juda kutya olvasatú volt, addig a kos vagy a kecske is G-T, G-D vázú az árja nyelvb en, de a sémiben is G-D vázú szavakat találni (lásd gad, goat és kid címnél). Azt se feledjük, hogy a Kos a keleti állatövben Kutya, továbbá ne feledjük, hogy Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus című könyvének KUS és szkíta címnél álló adatai^[3] alapján is azt azt a következtetést vontuk le, hogy a kutyának vagy Kut-nak volt Kucs, Kusz, Kus névalakja is, de legalábbis a két név és fogalom együvé látszik tartozni, Göd címnél írottak alapján is. A KUS az életfa és a Tejútfa, Tejút neve is lehet, ahogy a MISZ, mely rendszerben a Kutya-Szíriusz fontos szerepet játszik (és akkor még nem szóltunk a női szemérem és az íj ilyen alakú nevéről).
KT még a hykszosz név etimológiája kapcsán is előjön Kos-os formával, de az egy furcsa ferdítés lehet.
Elmondja még, hogy a személyesen helyszínen járó Hérodotosz a kánaáni területen egyetlen sémi népet sem nevez meg (mindez i.e. 450 körül). Firdauszi közléseit is említi.
Szutek címnél (többek között) az állt, hogy a keta/hykszoszi-egyiptomi napisten Széthtel azonos lehetett (valójában a süt <> set/söt ellenpárt inkább láttatja).

Jankovics Marcell is írja:

Széth a forró júniusban vette át fivérétől a hatalmat, az ő uralmának kezdetét jelezte a hónap csillagképében, a Rákban lévő két szamár [Asellus inkább Szamárka] csillag. Idővel a két isten megítélésének dialektikus egyensúlya felborult, Ozirisz és fia, Hórusz javára, Széth mint testvérgyilkos egyre ördögibb alakot öltött. Ennek történelmi oka is van. Amikor a hykszoszok meghódították Egyiptomot (i.e. XVIII.sz.), Kisázsiából és Palesztinából egy szamáristen kultuszát hozták magukkal, akit Egyiptomban Szethtel azonosítottak. Ettől kezdve Szeth az ország ellenségeinek istene lett. (E palesztinai szamárkultusznak tulajdonítható, hogy jóval később a rómaiak a zsidókat és keresztényeket azzal csúfolták, hogy istenüknek szamárfeje van. Vö. a bibliai Sét nevével.)

• Azt már én teszem itt hozzá, hogy a szamár gyakran a szabadságszerető magyarok (és akár hunok) jelképállata. Legalábbis Péterfai János ezt írja, de azóta kissé átértékeltem a szamárkérdést.

Ezen Jeruzsálem ősi neve című ÁKTV műsorban Kubínyi Tamás 1:22:00 után a név esetleges alternatív alakjait ízlelgetve Gis-Kus formát is említ, mely már ugye Kus Fia Nimród összefüggést takarhatna, de itt KT Gis-Kus = Király Szkíta értelemmel jön elő.
Itt még elmondja, hogy visszacsapó nyilat és különleges nyílhegyeket használtak. Lóvontatású harci szekerei voltak abban az időben, amikor másnak ilyen nem volt. Egyiptomi faliképek örökítették meg a hykszoszokat.

Josephus Flaviuson kívül Eusebius, Plutarkosz és az újabbak között Fitzgerald Lee neveit említi, akik a hykszoszokkal foglalkoztak. Említi Avarisz várost és az avar nevet, majd a háborúskodás utáni Jeruzsálem felé való kivonulást.
Ezek az események a bibliai Exodussal egybevágóak, és a KT által ezen műsorában irodalomként használt,...

Zakar András A sumér hitvilág és a Biblia...

...című művében is erről van szó:

Valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét. Ezt a lovas szittya népet követték azután a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek. Hogy miképpen irtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a szentírás könyvei.

• KT itt, évekkel később is folyamatosan a kus névben gondolkodik, ami nem téves, de azt Péterfai hibái címnél is írtuk, hogy a görög és latin szóvégi végződéseket szófejtési szempontból figyelembe venni nem szerencsés.

Pálfi Károly A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság...

...című könyvében írja:

Mint Van den Osten tanár helyesen megállapította, a hiksosok turániak voltak, [de] őket a hittitákkal összetéveszti. (Lásd 5. old.)

• Ezek sokat nem mondanak és a lényeg marad le.

Péterfai János írja:

A hykszószokról tudjuk, hogy közeli magyar rokonok voltak. Apepi fáraó nevében az Ap Ház, az E-Pi Háza a Csillagoknak. Vitézei száma 240.000 fő volt, a hun magyaroknak 24 királya egyenként legalább egy töménnyel, vagyis tízezer harcossal rendelkezett, ami pedig 240.000 fő. A főváros Avarisz, az avarok pedig hunok. A magyarok a keltákat mindig testvérnek tekintették, ezért a galliai Avarisz nevében is hunokat kell keresni. Nemzeti istenük volt Tifon, amit magam a Hunor csillagképnek gondolok.

• Erről cáfolatom lásd Typhon.

A Tifont görög névnek mondják, holott abban az időben még nem léteztek görögök, de a magyar károk, vagy kérek igen. Maga a hykszósz név is magyar, mert a[z egyiptomi] Hekau Haszut [melynek a puszták fejedelmei értelmet^[4] adják] a Hékák Házai fogalmat jelentik, a hékások meg ma is mi vagyunk.
Heka isten nevét Varázslatnak értelmezik. Mivel a magyarok voltak a legnagyobb tudósok, ilyen értelemben a név csak a tulajdonságot írja le, de nem a valódi jelentést. He-Ka a név helyes felbontása, a He Nap, a Ka Ház. A magyarok a Hékások népe, akik a Nap Házából valók. Kétségtelen, hogy régi nevünk a Heka. A görög Hekaton – Száz (lásd Hekate), de a nagy számok, amint sikerült azonosítani, általában a csillagos égbolt neveiből keletkeztek, mégpedig magyar névadással.

• Lásd minden továbbit Heka.

Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus...

...című könyvének XXI. fejezetében tárgyalja a hykszoszokat. Ott írja:

A szíriai normád törzsek egyiptomi elnevezése: shous, shasu, királyuké: Hiqsation, görögösen Hlykoussos – Hyksos ez az ő kiejtésükben Shasu, Hiqshasu. A nép így hívta őket: Menation (= a pásztorok), vagy Sution (= a nyilasok).

• Ezek az szóformák más értelmezésekhez vezetnek; úgy mint kb. Égi-Sas, Égi-Süs. A Sution forma nyilván a süt igét tartalmazza. Bekerült ezen adatsor a szkítákat is taglaló shoot igéhez is.

Zajtitól való szintén:

A hittiták (hitteusok), avagy kheták ugyanegy fajúak a turán-iráni népcsaládhoz tartozó "skyth" néppel'' ugyanegy az ősi chion, chionita, khún, avagy hun néppel. Renan hivatkozik arra, hogy az egyiptomi emlékek kheta néven említik a hyksosokat.

A fentebbi bevezető soroknak megfelelően írja Péterfai János is:

A hykszósz és héber történések feltűnően egybe esnek. A hykszószok szemita eredete teljes tévedés^[5] [fentebb Hérodotosz ilyen adatát is láttuk], viszont Tifon (Typhon) imádása, valamint a szemiták [a bibliai?] Szettől való származása olyan perdöntő bizonyíték a zsidók és más szemita népek magyaroktól, hunoktól való eredetére, aminek hatálya alól nincs lehetőség kibújni.

Magyar Adorján írja:

Némely tudós a hikszoszokat araboknak véli. Tény mindenesetre, hogy az a-rab név az a-var vagy a-bar névvel azonos, mert hiszen ennek csak megfordított kiejtése. Szerintem tehát a dolog a következőkép áll: létezett egy avar avagy abar, azaz a var avagy a bar, nevű s Elő-Ázsiába kiköltözött barkó vagyis avar őstörzsünk, amely utóbb [hykszosziként] Egyiptomot is meghódította. Azonban századok múlva, miután őket az egyiptomiak legyőzték, részben Előázsiába menekültek vissza de részben talán a Vörös-Tenger partjaira is. Utóbb azonban az Arábia terméketlen sivatagos tájairól folyton közéjük szivárgó műveletlen de sémita nyelvű beduin féle nép által ugyanúgy boríttattak és semításíttattak el mint ahogy a dalmáciai művelt olaszságot a terméketlen hegységek közül folyton közéjük szivárgó műveletlen szlávság borította és szlávosította el, de átvéve az olaszság műveltségét. Ugyanígy a műveletlen beduinokból és művelt avarokból előállott keveréknép is megtartotta, ha már elhanyatlott alakban is, az ősi avar, azaz abar vagy arab műveltséget, de megtartotta az arab nevet is, ugyanúgy mint ahogy például az igazi bolgárokból és szlávokból előállott de már szláv nyelvű keveréknép is megtartotta a bolgár nevet.

• De asera címnél is arról volt szó, hogy az asszír nép neve eredetileg turáni volt.

Péterfai János másutt avarok abar név-variánsát veti össze az arab népnévvel.

A vitatható levezetésekkel előhozakodó Dudás Rudolf is elemzi a nevet, de nem tartom érdemesnek ideírni. Maradjon egyelőre a heka/hékás kiinduló, de tartsuk előtérben az egy és ég szavakat is.

Lábjegyzetek