Hegy és barlang

Bevezetőként lásd hegy, valamint barlang és hegy és völgy címszót, de mégsem oda kerültek az alábbiak.
Ott kezdjük, hogy mindkét hely szakrális jelentőségű volt eleinknél.
A church szóval való hasonlósága miatt felhozott cirque szó jelentése miatt is érdekes, hiszen templom lehet hegy tetején és inverzében, barlangban is. Különösen a phallic és más címnél taglalt témák alapján.

Az olasz-angol grotto = barlang szót a nyelvészet a crypt görög elődjétől eredezteti, de mindkét szóban találni hegyre utaló szót: GÓR és KUR.
Ez utóbbi címnél kiderült, hogy a sumér nyelv KUR alatt furcsamód az alvilágot érti (Jankovics Marcell adata).

Itt nyilván azt a képzetet kell látni, hogy az életkör állomásai közt van magas és mélypont is. A Kör = Nap mozgása is ilyen, de a téli napfordulós Nap születése (a Tejútanya méhéből/öléből; lásd még köldök szót is) kiemelt jelentőségű és minden abból indul ki.

A KAR és KUR címnél szereplő diagramon (magyarázattal lásd utóbbit) épp ezen cikk írása után szerepeltetve lett KUR is, két egymásnak inverzeként értelmezhető gúlát, Világhegyet háromszöggel ábrázolva. Arról Meru címnél is volt szó, hogy az ősi felfogás szerint nemcsak az északi, hanem a déli pólusra is elképzelték ezeket a hegyeket.
Sőt, a crystal címnél szereplő Jankovics Marcell írás is azt támasztja alá, hogy az indiánok is így gondolkodtak.

Ugyan látszólag messze kerültünk a barlangtól, mégis van mód visszakanyarodni, ugyanis ezek a felfelé és lefelé álló háromszögek, ahogy elementál és symbol címnél is volt róla szó, a férfi és női princípium ősi (később alkimista) jelei.
A Szimbólumtár barlang címnél is álló adata szerint:

Szemben a hegy férfiúi princípiumot kifejező jelével, a barlang mint női princípium jele a lefelé csúcsosodó háromszög.

Arról továbbá, hogy a poláris gondolkodás hogyan egyeztethető össze a szolárissal (hogyan jutunk el vissza a Tejútanya méhéhez), lásd Hyperborea-Atlantisz átállás, valamint Galactic centre.