Hús
Péterfai János írja:
A Hús szó a Hú-s alakból képződött, a Hűs szóval rokon. A vadászott állatokat hűsítő gödrökbe helyezték, az örök fagy talaja egész télen frissen tartotta a vermelt állatokat. Gáboriné Csánk Verától tudjuk, hogy Érd határában Kr.e. 6.000 körül működtek az utolsó vermek, mert ekkoriban az örökké fagyott talaj felengedett, és a húst már nem hűsítette többé. Az etruszkok a Húslevest Húsléve formában írták, vagyis két magyar szót alkalmaztak a fogalomra, pontosan azt a kettőt, amit ma is használunk. A Hús szó tehát a hűsítés fogalmából származik.
- A ház fogalma is kereshető.
Vagy pedig lehet afféle magyar szó, melyben több idea bújik meg. Elsőként a hashoz (leginkább ott is húsos az ember) hasonlóan a ház fogalma: a test (a börtön és kagyló fogalmaihoz hasonlatosan), annak húsa: a lélek háza. Zarathustra nevében is ez a Ház fogalom lehet meg, ha nem Istárra utal az utórész. Kétségtelen, hogy Péterfai János meglátása is jó, de ő nyilván a húsvét szóból indul ki.
Tóth Alfrédnál talált adat szerint a sumér kus = bőr (lásd még párjait hide), mely mellé kéreg szavunkat tette (de miért?). Ha számít valamit, a régi temetkezési szokások szerint állatbőrbe csavarták őket. Inkább a kusok = etiópok égetett bőrére utal, ahogy fentebb volt róla szó. Vagy inkább hús szavunkra egyszerűen. A bőr ugye ház, ahogy a hús is. [KUS címnél is szerepelt.]
Megegyezik vele a görög ὗς (hŷs) = sertés egyébiránt. Mely alakok akár hízó szavunkra is emlékeztetnek.
A Borbola János A kota és a ház című az Ősi Gyökér 2008/2. sz. megjelent cikkében ház fogalmának kapcsán elővett híz ige is a hús főnévhez tartható: aki hízik, több a húsa.
Az iráni (méd-magyar) mágus-törzs tagjai éppúgy nem ettek húst, mint a táltosok, és arról is esett szó, hogy az Aranykorban még növényi tápláléka volt az embernek. (A szkíták közül is ismerünk mézen és tejen élőket.)
Gyümölcs címnél alma és paradicsom kapcsán írtunk arról, hogy a gyümölcs alkalmas jelkép az emberre: magvai a lélek, húsa a test.
Falvay Károly Nagyboldogasszony...
...című könyvének 294. oldalán írja:
Nem becsülhetjük le a madarak emberi élelem szerepét. A madár tojásainak gyűjtése, elejtése egyike a legegyszerűbben elérhető emberi és állati élelemszerzés. Ezzel együtt kellett megtanulja az ember, hogy csak a nőstény állatok húsa ehető. A hím állatok húsának szaga és rágóssága alkalmatlan a rendszeres emberi táplálkozásra.
- Falvay könyvének 334. oldalán tesz említést ember (asszony) áldozatról. Szó van az azt szokást felváltó marha (mint nőstényállat) áldozatáról, húsáról, annak fogyasztásáról (minthogy széleskörűen csak nőstény állat húsa ehető).