Gonosz

Péterfai János írja:

A Gonosz nevet a magyarból lehet magyarázni. Mivel a Géniusz az etruszkban jelenik meg, a Gén a kezdet neve is, ezért összevethető a Gon formával. A Gon-Osz lehet Sok-Keletkezés (Osz – Sok), de egyébként is magyar szó. A görögben Lao-Gonosz neve Embertől-Keletkező jelentésű, vagyis a Gonosz a származás, kezdet, keletkezés neve.

Fura, de a Gonosz szó eredetét sem ismeri a magyar nyelvészet, a görög nagyon fiatal nyelv a magyarhoz képest, ami miatt a görög megfelelő is a magyarból került a görögbe, mint a Laosz is. A Gon, Gén szócsoport a magyar nyelvben igen gazdag, amiről inkább hallgatni szeretnek.

Gonosz szavunkhoz hasonló a perzsa eredetű török günah = bűn; ez is Napnévből alkotja ki fényhiányos szavát, ahogy az angol is (sin). És mint közben kiderült, a bűn is Hunorhoz, a nyári napforduló utáni időszakhoz köthető.
A bűn címnél említett szláv vina és perzsa gonah szavak eredete kapcsán született meg Hun mint huny = HAN = gon(osz) cím/alcím: itt látjuk, hogy a HAN, huny szavak értelmét viszi gonosz.
Ott egy japán gan = rák, rákos gonosz szóról is említést tettünk.
Arról pedig Rák (csillagkép) K-N/H-N/G-N és K-T (és rokon) vázú hun-szkíta nevei cím/alcímnél is volt szó (azon túl, hogy Rák csillagkép japán neve Kani), hogy a japán kanashii = szomorú szó (ha nem a KAN nevű Kutyacsillaggal kezdődő más(odik)/sötét (söt = angol szomorú sad) félévre utaló szóelemet rejti, akkor), közvetlenül gonosz szavunkkal teljesen egyeztethető.

A szót Péterfai János nem taglalja asztrális életkör alapján. Holott már HAN névnél jól rámutatott, miről is van szó. Hunor csillagkép címnél és Nap és Orion cím/alcímnél volt már arról szó, hogy a félévek tagolása Hunor-Szíriusz mentén határolódik el. Gonosz tehát *Hunosz, de nem konkrétan a hunok gonoszságára utalva (ahogy a makacs/konok/csökönyös magyarok/hunok szamársága sem több, mint egy jelképi szinten értelmezhető dolog), hanem északra, az észak sötétségére és akár arra a korszakra, amelyben a hunoknak a magyar eszmék gonosz elleni védelmére fel kellett készülnie. (Észak itt talán kevésbé jó magyarázat; a kis éves évkör sötét fele a HAN/Hunosz/Gonosz fél.)
Felvetődik, hogy esetleg nem eredeti hun-magyar kifejezés lenne, -osz végződése miatt. Nos, rossz (eredetileg inkább: rosz) szavunk is -osz végződésű, ha nagyon akarjuk...
Azt Péterfai János egyébként jól akarja érzékeltetni, hogy a Sátánhoz hasonlóan itt is van egy kiinduló nem-gonosz, hanem kezdet (nemzés vagy az előtti: ősállapot) értelem.

Azt már a bűn (és HAN) fogalmai kapcsán tisztáztuk, hogy a gonosz a sötét/sátáni félévre utal a kis éves időkörben, melyből az erkölcsi értelemben vett gonoszság ideája keletkezik.
EB címnél, külön alcímnél és kutya címnél is említettük az evil címhez is betett, 'evil' – 'ebül' fogalmi párosítás igazolására is alkalmas, kutyás alakú török kötücül = gonosz szót. Ugyebár a gonosz félév a második, sötét félév, ahogy ott is megjegyeztük. (Ördög címnél, külön alcímnél azóta a szinte azonos hangalakú török kutsal = szent szót is betettük kötücül mellé.)

Lásd még gonosz mostoha (más = mos-).
Gonoszról volt szó gene és epigon címnél is.
A japán kanashii mellett a kanász nevünk gonosz alakú.

Gyárfás Ágnes A Zöld király mesék és a gonosz módszertana (meseelemzés)...

...című az Ősi Gyökér 2009/4. sz. megjelent meseelemzésében a Zöld király mesében működő gonoszt hosszasan elemzi: bőven taglalja a világunkba befészkelő, ügyeskedő, hazudozó, csinált fénnyel játszó gonoszt, majd ezt írja:

A gonosznak nincsen célja, mert akinek célja van, az alkot. A gonosznak programja [a Jehova-program találó elnevezés is volt] van. A gonosz visszafelé irányít, és arra van beprogramozva, hogy Isten művét megsemmisítse. Ez tehát nem cél, hanem program. Úgy hajtják végre, hogy van egy forgatókönyvük, melynek pontjait teljesítik és kipipálják [mint tették a Covid-protokollban]. Ennek a módszernek van hibahatára. Ezt a gonosz tudja és kábítással, varázslattal, kápráztatással leplezi a hatást. A határ azonban ettől még megvan, s akin nem fog a gonosz kábítása, varázslata, káprázata az észreveszi, hogy a gonosz nem tudja átlépni a határt. Mert a gonosz csak gyors, ügyes, okos tehetséges, sőt zseniális, de hiányzik lelkéből az égi fény.

A gonosz ezenfelül a materiális javaknak sincs híján; testi erejének latba vetése kapcsán írja még Gyárfás:

Ólomszérű Üres álmok lapos helye, a földbedöngölés helye, a fölösleges erőlködések helye. A gonosz, brutálisan testi erő fölényével akarja legyőzni a jót. A csodaital pár cseppje, azonban nagy erőtöbbletet biztosít a hősnek. Üzenet: Az isteni csoda, a lélekerő a gyengét is vasgyúróvá teheti.

Gyárfás Ágnes A király virágoskertje című az Ősi Gyökér 2015/1-2. sz. megjelent meseelemzésében főleg a gonosz és a gonosz módszereinek bemutatására helyezi a hangsúlyt.

A gonosz működési elvével szemben az erkölcsös viselkedést is lásd még.