Freyja

Első körben, a skandináv írásmódja Freyja, ezért ezen névalakkal került felvételre.

A skandináv mitológiában a Ván istenség Njörd lánya Freyja (kivel vérfertőzéses kapcsolatából született Frey nevű fiuk). Freyja Odin felesége lett.
John Lindow Norse Mythology című könyvében az áll róla bevezető jellemzésként, hogy fontos istennő, a Ván istenségek között az egyetlen megnevezett női képviselő és hogy az óriások kéjvágyának tárgya.

A VAN, VÁN, VÁNY, továbbá latin vanus (lásd angol vain) és angol want szavak kapcsán felmerült, hogy hívó (mint Éva nevében), befogadó, befogadni vágyó, nőiségi így anyag értelműek, ahol a fény a hímségi ellenpárja.
Péterfai János viszont VÁNY-nál írja, hogy a Fény szó variánsa. Ezzel egyrészt egybevág, hogy a Frey, Frejya, Firuna, Firtos, fair, fairy, stb. nevek mind a fehér (fejér; FER, FÉR) szavunkkal vethetők össze, abból fejlődtek ki, de másrészt pedig ez így nem igaz, mert a VAN/VÁNY a FÉNY-nyel csak úgy azonosul, hogy azt befogadja. Lásd erről még wan (és wane).
Hasonló a helyzet sár, szár (és főleg a nagy gondot okozó sárkány) szavak esetebében is, hiszen a fény és anyag is megjelenik bennük. Az anyag, mint tudjuk, a fény megszilárdulásaként fogható fel, ahogy az arany a Nap féme: a napfény megszilárdulása.
Ugyanígy, visszatérve a fehérre, a tej a Tejút fényeinek földi, anyagi megnyilvánulása, minekfolytán a perzsa dugh = tej szentnek (lásd daughter és DUG, valamint boldog) értelmezhető, ahogy Indiában a tehén számít szent állatnak (lásd még bővebben bovine).

A Fehérlófia címnél is említett Freyja neve, alakja tehát a magyar mitológiai alapot tekintve Fér-Ja (Fehér-Víz, Tej, Tejistennő). A magyar (tejet) fej és fejér (fehér, korábban vélhetően FÉR) szavak tökéletesen összekapcsolódnak.

Hogy Freyja neve így a Tejút megszemélyesítője, erről...

Magyar Adorján is ír:

Írtam arról, hogy a rómaiak Bona-Deája (Jó Istennő, de egyúttal Tehén-Istennő is) tulajdonképpen azonos a főisten Jupiter (a jó apa) nejével Juno-val, amely utóbbi név tehát jó nő értelmű. Mindezzel tökéletesen összevág az, hogy a germán mythologusok is azonosítják Frigg avagy Frei istennőt Odin^[1] főisten nejével, Freya-val, amely nevekből származtatják a német Frau = asszony szót is, de amely szónak a németben nő értelme is van, bár utóbbi értelemben a Weib wife] szót is használják.
Ámde Freyát még Frau-Gade-nak is nevezték (Buschan: "Die Sitten der Völker"), ami hiszen szintén jó-asszony, vagy jó-nő értelmű. Világos tehát, hogy mindez istennők a Tejút megszemélyesítései voltak [Tündér Ilona, Nut, Héra, stb.], akit a mi őseink tehénnel [csak hát itt eredetileg Csudaszarvas-ünő a tehén: szarvastehén] is jelképeztek volt, ugyanúgy, mint később a görögök Zeusz főisten nejét Herát, akit a tudósok meg Io vagy Jo tehénistennővel azonosítanak, azt pedig tudjuk, hogy a magyar jó szavunknak úgy ó, mint jú alakban juh értelme is van, de amely szónak tehát még tehén értelme is lehetett; aminthogy szanszkrit gó, német Kuh = tehén (cow).

• A fehérnép = nő összefüggés alapján a német Frau és Freyja is fehér szavunk származéka lehet.

Korábban úgy gondoltam, hogy Írország és Magyarország mellett sok nép nem tartja fenn istennő-tiszteletét (akár csak úgy, hogy nevében hordozza a nevet), de a dán himnuszt hallva, szövegét olvasva meglepődtem, hiszen Freya neve is úgy szerepel benne, mint ahogy egy nép, amit régen tisztelt, nem engedte el egészen.

Minden egyéb kiegészítő infót – egyiptomi vonallal is kiegészítve lásd KU, valamint Tejút, cow, cattle, kumisz, Göd, good és God, valamint dugh és daughter és végül mindenképpen kutya.

Robert Graves The White Goddess című könyvéből szemezgetni fehér istennő címnél fogunk. Patricia Monaghan kelta istennőit lásd folyóistennő.

Lábjegyzetek