Forr

Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 483. oldalán Budenz József szóhasonlításaiból tallózva hozza a finn porise "hullámzik, dagad" és észt purise "pezseg, forrong" szavakat.
A TeSz véleményét is közli: valószínűleg ősi hangutánzó-hangfestő szó a finnugor, esetleg az uráli korból; azonos a forog, fordít stb. szócsalád for tövével; ettől függetlenül finnugor egyeztetése kevéssé valószínű.

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

FORR
for-r, for gyöktől, például Erdélyben van Foró helység, mely másképen Forró; de az egész vétethetik hangutánzónak is; rokon vele a latin ferveo, hellen bruw, brazw, német brauen, brausen, brennen, warm, szanszkrit bhâr [éget, fűt], finn vari [forró], puraan és purajan [forrok], magyar pír, parázs, perg-el stb. továbbá [kút-] forrás értelemben az arab bir, héber bór, beér, német Born, Brunnen, skót purn (víz) stb.

A forr természetesen a BAR alapszó f-előhangos párja.
L-hangos párja fől.