Fiú

Fi szavunk más nyelvekben is megjelenik:

Péterfai János írja:

Az udmurt Pi jelentése Kisfiú, ez megegyezik a magyar Pi Csillag és Pi-Fi, de a bantu Bi Fia szóval is.
A Kun-Bi magyar eredetű szó, pontos jelentése Nap-Fi. A Kun a Kun-du névben is jelen van, a Bi a Pi-Fi közvetlen társa, lásd bantu Bi Fiú, héber Bi a Rab-Bi szóban Nemes-Fia. A Rabbi ma tanító értelmű, de ez a fogalom csak később rakódott rá a névre.

Varsa Mátyás A legrégibb magyar mítosz című tanulmányában (lásd 10. oldal) a fű szavunkkal rokonítja, a (finnugor?) mítosz alapján.
Ennek párhuzamaként felhozható, hogy a fear címnél említett ír fear = férfi szóval szinte azonos féar = fű szavuk.
Ugyanígy ami egyszer fiú a héberben (bar), az fű az albánban (bar).

Buji Ferenc írja:

A fiú szó eredetileg szintén mindkét nemre vonatkozott (a leány párja tehát a legény, nem a fiú szavunk). Ennek határozott nyomai vannak mai nyelvünkben. Gondoljunk csak a fióka vagy a fial szóra; mindkét szó megkülönböztetés nélkül vonatkozhat hím- és nőnemű állatokra. De még világosabban megjelenik a fiú szó nemekről való eredeti függetlensége a fiatal szóban. A fiú vagy ennek fi- töve tehát egyrészt nemektől, másrészt fajoktól (ember, állat, növény) függetlenül jelöli az utódot. Vagy gondoljunk csak arra, hogy a szülők leánygyermekeiket gyakran "fiam"-ként szólítják. Ezzel szemben a leány szó csak emberi, és csak nőnemű utódra vonatkozik, s így lennie kell egy kiegészítő szavának, amely kizárólag emberi és hímnemű utódra vonatkozik. Mivel pedig több lehetőségünk nincs, kizárásos alapon kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy ez a legény.

Gyerek címnél is előjött, hogy a fiú a Tejútanya fia. Ugyan mindkét szó csillag jelentésre megy vissza, mégis felvetődik, legutóbb Napistennő című írottak alapján (ott a Föld tengelyferdülése előtti állapotról is volt szó), hogy a fiú = Napfiú azonosság csak az elmúlt évezredek patriarchális Napvallás-dominanciája nyomán jött létre és korábban a fi utalhatott lányra is (vagy mondjuk úgy: csak lányra, ha a Napistennő önmagát szülte ugye újra).
Az alábbi Quora válaszomban (az újlatin fiút jelentő szavak nem-latin eredetéről szóló írásban) angolul is érintem a kérdést. Ott is felvetem, milyen nagyszerű költői érzékkel valósították meg, hogy a madár kicsinyeit fiókának hívják, hiszen a madár a magyar "kódneve," és itt a Tejútfán/Világfán élő ill. onnan származó madarakról/magyarokról van szó.
Azóta ezen oldalon ismét érintem, de román nyelv szavaival kapcsolatban a kérdést. Amit itt még el lehet mondani, hogy a fiú szóhoz egészen hasonló a latin puer = gyerek, melyet azon pulya címnél említettünk, mely a boy szóval is azonos alakú. Minden gyerek csillag, Nap (mag), fény, tűz.
(A grúz személynevekből ismert shvili = gyermek szó szó kapcsán felvetődött, hogy hasonló fiú>fijú>s-filu eredete lehet, de nem valószínű.)

Közben én azt hittem, hogy itt már tárgyaltam korábban a fiú-fióka (fiúka) kapcsolatot, de ezek szerint Varsa Mátyás adatai mentén haladva máshová kerültek az összefüggések. Bár valójában nem kell túlragozni. Értjük miről van szó.

Igen érdekes, hogy a fearr szóval mind értelmében, mind alakjában igencsak rokonnak látszik a marha fiatal fogalmán keresztül fiú szavunkkal is rokonított óangol feoh = vagyon, pénz szó, amely most vagy fiú eredetű, vagy fearr oldalról vizsgálandó.

Fiú – ifjú

Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 165. oldalán szumér-latin szavak párhuzamait bemutató szavak között találjuk a latin filius mellé téve a közben ifjú címnél is említett szumér IBILA = fiú szót.
Előbb nem találtam túl szerencsésnek a párba állítást, ugyanakkor a magyar fiú és ifjú nagyon közeli alakok és az ívás gyöke mégiscsak megfelel fial gyöke inverzének.