Fehér és fekete

Így is lehetett volna nevezni a fény és sötétség című részt.
Kezdjük a dialektikus ellentét címnél álló adatokkal.
Már black címnél felhívtuk a figyelmet arra, hogy az újlatin nyelvek fehéret jelentő szavak igen hasonló az angol feketét jelentő szavához. Azóta bleach és black (valamint fakó, fék, halvány) címnél írottakat is érdemes újra elolvasni (ugyebár én mindig mindennek csillagászati(lag is helytálló) értelmezést adok; a fék a vak Orion után következik be, a sötét territóriumába (félévbe) lépéssel).
A dialektikus ellentét iskolapéldája Martu címnél állt, miszerint a fehér és fekete színnel lehet ugyanazt (jelen esetben a halált) jelölni^[1]:

Péterfai János írja:

De miért viseli a Mar egyszerre az Ifjúság és a Halál értelmet? A Mars istennév is jó választ ad kérdésünkre, de az eredet Martu istenhez kapcsolható. Martu isten neve ugyanis Nyugat értelmű, a nyugati irányban terjeszkedő szumerok a nyugati részeket, mint Szíriát, Libanont, új területként kezelték. Így a Martu fogalomhoz kapcsolódott az Ifjú, Új fogalom, továbbá a Halál, Pusztulás fogalma, mert a Napisten mindig nyugaton megy le. A magyar és a hun (ami ugyanaz) színrendszerben a Nyugat ezért viseli a Fehér színt, ami, egyik értelemben a Halál színe, a Fekete mellett. Mar-Tu szó szerint Nyugat-Táj, Ifjú-Táj.

Magyar Adorján is írja:

Tény, hogy jász szavunk közvetlen hangtani rokona a gyász szavunk, amely értelmével a fekete színnel van eszmetársulásban. Ezen gyász szavunknak azonban régi nyelvünkben és népünk nyelvében még ma is jász felel meg és tulajdonképen fekete értelme van. Mind ennek azonban pontos ellentéteként a szlávban jászno = világos. Úgyhogy azt kell következtetnünk, hogy miként voltak fehér- és fekete-kunok, ugyanúgy voltak fekete- és fehér-jászok is, valamint hogy amazok fekete, emezek pedig fehér színű ruhákat viseltek, aminek azután megfelelt az hogy a fekete jászok a feketét nevezték jász színnek, a fehér jászok meg a fehéret, és hogy ezen jász szavunk a szlávba éppen fehér, világos, fényes értelemmel ment át. Tény az is, hogy a legtöbb népnél a gyász színe a fekete, némelynél azonban ellenkezőleg éppen a fehér az.

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 323. oldalán Viski Károly adatait idézve írja, hogy a temetési ruha a nászruha volt: régi szokás szerint a halálravaló [ruha] színe fehér^[2]. De yellow címnél szerepelt MA azon adata is, amely szerint a sárga is a gyász színe.

A fehér és fekete ellentétei mellett szólni kell a giga és sine címnél is taglalt szőke/kék és sötétkék/fekete értelmeiről is.

A szlávnál maradva, ezét lehet a szláv západ = nyugat sápad szavunkkal azonos? A görög düszi = nyugat miért nem keletet jelent?

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvének ezen passzusa fény és anyag címhez is kerülhetett volna (de magyar ősvallás címnél lábjegyzetben megvolt):

Nőelvi őstörzseink eszejárása a mai anyagelvűséggel (materializmussal) hasonlítható[?] össze, mert holott a hímelvi törzsek minden létezőnek emberi ésszel meg nem érthető kezdetének, ősokának az örökké megvolt őserőt tartották, amely az anyagot is létrehozta, és ezt férfiistenséggel jelképezték, ezzel szemben a nőelviek szerint minden létezőnek emberi ésszel szintén föl nem érhető kezdete az ősanyag volt, amely öröktől fogva létezett, amely az erőt is szülte és amit ők nőistenségben személyesítettek meg. Mivel pedig mielőtt ezt megszülte volna, még semminemű erő (energia), azaz semmiféle hímség nem létezett, ami megtermékenyíthette volna, ennélfogva ő csak szűzen szülhetett, vagyis tehát szűz-anya volt. Lévén pedig a hő és fény is erők, ezért ezek megszületése előtt csak sötétség és hidegség létezhettek. Ezért az Ősanyag költői megszemélyesítését vagyis az Ős-Anyagistennőt, az Örök-Anyát, a nőelvi törzsek egyrésze, mint például a besenyők, feketének képzelték; vagy csak feketébe öltözötten, vagy pedig feketebőrűnek is ábrázolva őt. Ez oka annak, hogy például a rómaiak által "Efezuszi Diana"-nak nevezett elő-ázsiai Ős-Világanya-Istennő (másutt mindenkinél ő Artemisz), aki tiszteletét a rómaiak is átvették, feketearcú-, kezű-, lábúnak ábrázoltatott, amint azt szobrain látjuk, amelyeken teste látható részei fekete márványból készültek, míg a ruhái és a rajta lévő jelképek fehér márványból valóak.
Holott láttuk hogy a magyarok az ős-Anyaistennőt a Tejúttal azonosítva, épen ellenkezőleg fehérnek^[3] képzelték és őt fehér szarvasünővel jelképezték. Vagyis láthatjuk ezekből is, hogy őseink jelképes regéiket teljesen szabadon és tetszésük szerint költötték, habár ezekkel mindig természeti valóságokat igyekeztek költőileg kifejezni.
A vallási türelmetlenség, felekezeti gyűlölködés és vakhit, amely egymás ellen uszítja a különböző felfogású embereket, csak igen későn, más népek elszaporodásával vette kezdetét, különösen pedig a mai prófétai vallások elterjedésével.

Falvay Károly Nagyboldogasszony...

...című könyvében igen érdekes dolgokat oszt meg (bal és jobb címnél is szerepelt):

1978-ban Bodor György a székely nemzetségi szervezet kereszténység előtti alapformáiról szóló írásában a hármas székely nemzetségi szervezet kozmikus összefüggéseiről ír. Deér előbbiekben vázolt ismertetését sajátosan egészítette ki. Megállapította, hogy a "XVI. századra kialakult területi intézmények a letelepülés előtti intézményekből fejlődtek ki. A legrégebbi oklevelek három székely rendről szólnak, melyek előzményéből feltehetően három székely nemzetség rejlik. Az ezekből kialakult tisztviselői rend – az egész székelységnek körülbelül egyhatod része – Udvarhely-, Maros-, Csík- székekben két nemből állt és mindegyik nem négy-négy ágra oszlott. Ez a 24 ág, pontosan meghatározott sorrendben, évenként felváltva viselte a katonai és polgári tisztségeket, a hadnagyságot és a bíróságot.
A türk írások családjába tartozó rovásírás mellett ez a sorrend a székely régmúlt legarchaikusabb emléke. [...] A nemzetség két neme, Nap és Hold s így katonai és polgári irányítása az idő ciklus alatt mindig tükörképszerűen helyezkedett el."
Bodor György László Gyulára hivatkozik, mily fontos szerepe volt a török népek életében a "megfordítás" törvényének: "A túlvilágot például az élet tükörképének tekintették, ami tehát az életben jobboldal volt, a túlvilágon baloldal lett és megfordítva. E törvénynek azonban nemcsak az élet és a túlvilág viszonylatában, hanem a jelenvaló világ dolgaiban is nagy szerepe volt: a jobb és a balszárnyra tagozódás és egyes néprészek "fehér" és "fekete" elnevezései is mind e törvény különbözű formájú alkalmazásai."

• Madarak és kutyák cím/alcímhez is betéve.

Bodor a Székely Oklevéltár 1548-as és 1557-es szabályozása szerint mutatja be ezt a fejlődést, mely időszakos zavarok után visszatérést, szabályozott rendezést mutat az irányító személyek nemenkénti ciklusos változásában, melynek részletei már nem témánkhoz tartozóak.
Fontos Árpád-kori kozmikus emlékünk II. András király első nagypecsétje, mely az Aranybullán viasznyomatként és arany domborításban is ránk maradt. Az első nagy pecséten a Hold és a Nap – a Bizánci császárságból ismert szimbólumok – mellett, a Vénusz csillag is szerepel, mely csak a sumer-akkád és a babiloni kultúrából ismert hármasság; más Árpád-kori emlékeink között nincs hasonló. II. András későbbi, második nagypecsétjén híre sincs efféle szimbólumoknak. Vajon mi lehet az oka a kiemelkedően fontos tárgyi emlékünk tudományos érdektelenségének?!

Varsa Mátyás A legrégibb magyar mítosz című tanulmányában említi az obi-ugorok mosz és por nevű frátriáit, melyekről azt írja, hogy keresztbe kellett házasodniuk (mosz nőnek por férfival és fordítva), de ami itt számunkra érdekesebb, az az, amit Molnár V. József Világ-Virág c. könyvének 35. oldalán ír, miszerint a (voguloknál) a mosz – az égi nép – fehér, a por – a földi nép – fekete színű állattal áldozott. (Madarak és kutyák cím/alcímhez is betéve.)

Molnár V. József Világ-Virág című könyvének 109. oldalán a lépcső és a spirál környezete a jelrendszerben alfejezetcímnél olyan dolgokat (a fehér és feketéről, mint két létezőről ír, ahol a fekete a fordított "másik" világ) taglal, melyek a jin-jang jel értelmezéséhez hasonlóak.
Másutt^[4] tükörképről volt szó, mely tükör szó a teker = fordít szóhoz aránylik szintén.

Fehér és fekete hunok és magyarok

Imént fentebb már szó esett MA fejtegetésében a fehér- és fekete-kunokról és fekete- és fehér-jászokról.

Remete Farkas László Magyarok eredete...

...című tanulmányában ír a fehér és fekete ugorokról azaz magyarokról, ráadásul folyót (az Ugor-folyót beazonosítani nem tudtam) is szóba hoz és talán a színkódok címnél szereplő adatoknak megfelelő égtáj-megjelöléseket:

A Kárpát-medencei magyarokat a korabeli források többféleképp nevezték. Különbözőségük ellenére valójában két korabeli (ougor és madzsar) alapmegnevezésre vezethetők vissza. Íme:
Ougor (ugor) ószláv változat = a Kárpátok-Urál közti ligetes-sztyeppei övezetben élő akkori ősi népességet és területét jelölte^[5].
Korabeli leírások szerint az ugorok: az Ugor-hegyek (Kárpátok), és a Don-Oka vonal között éltek. Ahonnan, kényszerből nyugatra (Kárpát-medencébe, Ugor-földre), északabbra (Jugriába), keletre (Volgán túlra, Nagy-Magyarba) és délre (Azovi-tengerhez) költöztek. Az ószláv krónikák fehér és fekete (Ugra-folyótól nyugatra és keletre élő) ugorokról tudósítanak. Adatok szerint, a 14. században még éltek magyar nyelvű népek a Don-forrásvidékén és a Káma folyómentén.

Várkonyi Nándor Sziriat oszlopai című könyvében írja, hogy a türk népeknél (ahol csak két szín "uralkodott" volna) fehér Kelet és fekete Nyugat színe; ezt jelezte a fehér-hun és a fekete-hun elnevezés.

Pintye Mihály Őseink, a fehér és fekete magyarok...

...című rövidke, az Ősi Gyökér 2004/3. számában megjelenő cikkében sajátos módon vélekedik a kozmikus fekete-fehér rendszerről (de legalább jó irányban kapirgál):

A magyarok fehér-fekete jelzője kozmikus vonatkozású méltóságnév. A kettős királyság királyainak égi származását jelzik. A Tarján a Nap fia, világosság megszemélyesítője, Fehér. A Gyula a Hold fia, sötétség megszemélyesítője, Fekete. A nyelvi-etnikai egységet képező magyarok két királyuk miatt, két részre oszlottak. Tarján népe a besenyő, fehér magyar. Gyula népe székely (szaka, szkíta) fekete magyar. A kozmikus jelzőket más népek úr-szolga értelemben vették át. A magyarokhoz csatlakozott vagy leigázott néprészek ilyen hangsúlyozású, függőséget jelentő fekete jelzőt kaptak.

• Valójában, ha egyiptomi hasonlattal akarunk élni, az úr a sátán, Széth lett, Ozirisz ellenében: a hunok elfajzottjai uralkodnak a magyarokon és a világon.

Pintye Mihály Avarok, egy kitalált nép...

...című Ősi Gyökér 2004/4. sz. megjelent cikkében hivatkozik egy korábbi cikkére:

Más munkámban elvégeztem a szakrális kettős királyság tematikus feldolgozását. Bemutattam, csak a magyarnál van kozmikus vonatkozása, ezért magyar eredetű intézmény. A Tarján a Naptól származtatta magát, ezért néprészével együtt a kelő-nyugvó Nap irányába tájolták sírjaikat. A Gyula a Holdtól származtatta magát, néprészével a "rossz oldal" sötétség kultikus Ny-K irányba tájoltak. Elvileg ennek felel meg az É-D is. Bizonyítottnak tekinthető, hogy a kettős királyságból eredő kétféle temetkezés különbözősége várhun-székely és Árpád népe (besenyő) között nem etnikai másságot jelent. László Gyula észrevette Árpádék temetkezésében, hogy a tárgyak ellenkező oldalon, tükörképszerűen lettek elhelyezve, mint életükben használták. Magyarázata szerint azért, mert az alvilágot (halál) a fenti világ (élet) fordítottjának tartották. Magyarázata nem kielégítő. Szerintem a Holdat (Gyula) a Nap (Tarján) tükörképének (ikrek) tartották, ezért a két király és népe egymáshoz képest tükörképszerűen temetkezett. A részleges ló[vas temetkezés Árpád népét tekintve] K-Ny tükörképe egész ló Ny-K.

• A szöveg második része több helyre bekerült.

Pintye Mihály Anonymus végzetes névcseréje – Kik voltak a besenyők?...

...című az Ősi Gyökér 2007/2-3. sz. megjelent cikkében tulajdonképpen ugyanez:

Évtizedes vizsgálódás tapasztalata juttatott a felismerésre, hogy a besenyők és székelyek eltérő temetkezési szokása az egyedülállóan kozmikus gyökerű magyar kettős királyság királyainak származtatásából ered. Egyik király (Tarján) a Naptól származtatta magát, ezért néprészével (besenyő) együtt K-NY, azaz fejjel kelet felé temette el halottait. A sírba tették lovuk lenyúzott bőrét a benne hagyott vagy leválasztott koponyával. A másik király (Gyula) a Holdtól származtatta magát, ezért néprészével (székely) a Holdjárásának megfelelő kultikus NY-K irányba, egész lóval temetkeztek. Társadalmi rangjukat a melléjük tett nyilak számával jelezték.
A két magyar törzs egymáshoz képest tükörkép-szerűen temetkezett. Mintázták a kelő-nyugvó Nap-Hold, világosság-sötétség, halál-újjászületés misztériumát. (A Holdat Ny-K a Napot K-Ny tükörképének tartották).

Pintye Mihály Hová temették Árpád vezért?...

...(al)című az Ősi Gyökér 2007/1. sz. megjelent cikkében ismét a kettős fejedelemségről szólva ír a fekete és fehér témáról:

A Képes Krónika szerint Árpád székhelye Fehérvár. A szakrális székhely Fehérvár neve összefügg I. András király Fehér András krónikai megnevezésével. Az I.-IV. Béla név fehér jelentésű. Amikor Hunyadi az ország első embere kormányzó lett, Fehér János névvel illették. Az Árpád-ház oldalágainak névadási szokását vizsgálva figyeltem meg, az esetleges trónjogosultságot fehér jelentésű névvel vagy jelzővel tartották számon. Arra az esetre, ha kihalna az uralmon lévő ág. Nők esetében is érvényesült a szeniori rend. Az erdélyi Gyula két leánya Sarold és Karold (szár – kara) fehér-fekete jelentésű nevet kapott.

• Szár, SZAR nem más, mint kara szatem változata; lásd sz és kara címnél írottakat erről.

Bakk István Miért apostoli királyság Magyarország? című az Ősi Gyökér 2013/3. sz. megjelent cikkében írja, hogy még a XI. század elején is kétféle magyarságot különböztettek meg nálunk: fehér és fekete magyarokat (székelyeket és magyarokat).

Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus?...

... című könyvében a kínai krónikák ügyében tájékozott neves sinológus, Kingsmill adatait közli (szkíta és hsziungnu mint szőke faj címnél is szerepelt):

Tóth Gyula Maghreb blogos anyagában van egy Fekete magyarok, fehér magyarok című fejezet is. #todo

Fischer Károly Antal A hunok és magyarok fekete, ill. fehér elnevezésének megfejtése címmel létezik írása, melyből alkalomadtán további adatok szűrhetők ki. #todo

Ha már szűr, éppen erről is szó van tőle Fischer Károly Antal szűrszín-elmélete az újabb kutatások tükrében cím/alcímnél.

Harsányi Ildikó: Fekete magyarok, fehér magyarok című könyvét egyelőre nem sikerült beszerezni. #todo

Stefan Brink és Neil Price The Viking World...

...című könyvük 355. oldalán érdekes adatokat találni(vajon fehér és fekete hunokról van itt szó és a finnek neve netán innen származhat):

The other aspect of nomenclature which is characteristic of Gaelic and (probably derivatively) Welsh usage is the recognition of a pair of groups of vikings characterised by the prefixed adjectives Old Gaelic find (Middle Gaelic finn, Modern Gaelic fionn) and Old Gaelic and Old Welsh dub: literally, these mean 'light' and 'dark', 'white' and 'black', and there has long been speculation as to their usage in relation to vikings, when compounded with Gaelic gen(n)ti (Welsh gint, gynt) and Gaill. Racial or ethnic interpretations have long been favoured in modern scholarship, a characteristic reflex of contemporary culture (Downham 2004b). Seventeenth-century Gaelic writers took this opposition to mean 'the former' / 'the latter', and some recent scholars have accepted this usage (Smyth 1974-7; Dumville 2004): it allows us to see a distinction between two politically and genealogically defined groups of vikings operating in the Insular world (particularly in the ninth century) and especially associated with Dublin (Downham 2007).
—
A nevezéktan másik, a gael és (valószínűleg származékosan) a walesi nyelvhasználatra jellemző aspektusa a vikingek két csoportjának felismerése, amelyeket az ógael find (közép-gael finn, modern gael fionn) és az ógael és ówalesi dub prefixed melléknevek jellemeznek: szó szerint ezek jelentése "világos" és "sötét", "fehér" és "fekete", és régóta találgatások folynak a vikingekkel kapcsolatos használatukról, amikor a gael gen(n)ti (walesi gint, gynt) és a Gaill. A faji vagy etnikai értelmezéseket a modern tudományosság már régóta előnyben részesíti, ami a kortárs kultúra jellegzetes reflexe (Downham 2004b). A XVII. századi gael írók ezt a szembenállást az "előbbi"/"utóbbi"-ra értették, és néhány újabb tudós elfogadta ezt a használatot (Smyth 1974-7; Dumville 2004): lehetővé teszi, hogy különbséget tegyünk a szigetvilágban (különösen a IX. században) működő, politikailag és genealógiailag definált viking csoportok között, amelyek különösen Dublinhoz kapcsolódtak (Downham 2007).

Bakos Attila A Duna evangéliuma című könyvének 265. oldalon kitér valamennyire a kusok kapcsán a fekete magyarokra is. Kérdés, hogy valódi fekete magyarok voltak, vagy magyarul beszélő civilizáltak, mint a Max Igan és Flink Attila féle ausztrál "magyarok" (ahol fehér bőrű bennszülöttek is éltek a feketékkel).

Talán a móroknak a fekete magyarokhoz is közük van, írja Péterfai János.

Fehér és fekete pap ill. sámán

Fáy Elektől és másoktól már láttunk olyan papneveket, amelyek a fehér és feketére és akár kutyára (a kutya választja el a fehér és fekete, azaz a világos és sötét térfeleket; lásd félév) vonatkozatottak. A Khamor címnél taglalt iráni Khamor tűzpapok neve mellett Péterfai Jánosnál (szótagmegfordítással) Makhor szumer királyi-papi nemzetség nevéről, Hargita Csaba Ferencnél a csillagászatban jártas sumér magir papságról volt szó (ez bizonyíték lehet a papságok névalkotása mögötti felfogásunk helyességét igazolóan), továbbá a Guda sumér papi kaszt nevére gondoltam még (ahol más papsággal kapcsolatos infók is szerepeltek). De ne feledjük el a sidó mezopotámiai papi rend nevét sem.
Amit legutóbb ott járva gondoltam, hogy a sötét oldal papjai mögött nem kell fekete mágiára gondolni, hanem arra, amiről a pálosok/Hunyadiak kapcsán a hollóról szólva fény és anyag címnél is taglaltunk: a Széth nevével is jelzett szűz-kiindulóállapot keresendő a feketében, nemcsak a "butaság," gonoszság.
(Ezen adatsor első fele más adatokkal együtt Hunor és Magor címnél is szerepelt.)

Tomory Zsuzsa Istenes magyar emlékeink III. rész című Ősi Gyökér 2005/3. sz. megjelent cikkében írja, hogy a későbbi korok egyik papi méltósága a Gyula, jelvénye a vessző köteg. Gyula témában volt szó sok mindenről fentebb.

Fehér és fekete sámánok

Diószegi Vilmos Sámánizmus című művének 36-37. oldalán szól a fehér és fekete sámánokról.

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvében is ír fehér és fekete sámánokról illetve mágiáról:

Szumir és ural-altáji sámán egyaránt lehetett férfi és nő, akinek megvoltak hozzá a lelki és fizikai tulajdonságai. Hogy melyik előzte meg a másikat, ránk nézve közömbös kérdés. Csak az a fontos, hogy mind a két nem egyformán szolgáltathatott fehér és fekete sámánokat. Mindig az emberhez való viszony szabta meg, hogy ki hova tartozik. Mégis az ún. boszorkányok túlnyomóan női sámánok voltak. A megkülönböztetés alapja az a hit, hogy a fehér sámánok sohasem tesznek az embernek rosszat, és mindig a felső, a fény, a világosság isteneihez fordulnak. A fekete sámánok ennek éppen az ellenkezőjét csinálják.

Arról Varga Zsigmond nem ír, hogy a fekete és fehér (mely színek egyszerű kombinációja máig népi viselet) színek itt mit jelképeznek. Nyilván a fehér ellenereje a fekete: ahogy a jin és jang címnél is szerepelt, a két princípium adja meg az egyensúlyt. Talán fehér ruhások voltak a télitől nyári napfordulóig "üzemelők," nyáritól téliig a fekete ruhásoké volt. A fekete az alvilág színe, a fehér az égé, a felvilágé. Mindkettő a Nap útjára is vonatkozik. Varga Zsigmond amit még ír róla:

Minden fajta sámánkodásnak az indító oka az a félelem, hogy a testből kilépő lélek gonosz démonok hatalmába jut, kik sietnek azt levinni az alvilágba. Tehát a sámánnak a lelket minden áron vissza kell szereznie, különben a páciens meghal. A kezdeti fejlődés fokán még nincsenek felvilági istenek, akikhez fordulhatna, csak démonok állnak egymással szemben, tehát legjobb lesz egyenesen az alvilági démonokat engesztelni meg, akár áldozatokkal, akár egy alvilági út keretében átnyújtandó ajándékokkal – a fő dolog, hogy a lélek visszakerüljön. Ezért Harvával mi is a később rossz hírbe hozott ún. fekete mágiát tartjuk a sámánizmus eredeti kezdő fokozatának (RVAV. 485. 1.). Ez az állapot azonban időileg föl sem mérhető, mert m ár az antik törvényadások megbélyegzik és üldözik a fekete mágiát. A hivatalos szumir sámánizmus is úgy tekinti a boszorkányok működését, mint máglyahalálra érdemes bűncselekményt. A közép és újkor boszorkányperei pedig még friss emlékezetünkben vannak.
[...]
Némely halotti lelkek nem szívesen válnak meg régi otthonuktól, ezeket bizonyos idő múlva le kell kísérni az alvilágba. Itt külön sámáni feladat, a halotti lélek befogadása, hogy rendelkezhető legyen. A betegségről az a közös szumir-ural-altáji felfogás, hogy a lélek önként, vagy nem önként időlegesen eltávozhatik a testből – kóbor halotti lelkek –, az alvilági fejedelem küldöttei leselkednek reá, hogy az alvilágba bevigyék, vagy megeszik. Ha ez utóbbi eset következik be, a léleknek menthetetlenül vége van. A páciens pedig meghal; Sierovsky ilyen esetről tudósít a jakutokkal kapcsolatban. Ha azonban a lélek az alvilágba kerül, vagy az égbe, akkor a sámánnak kell vállalkoznia az alvilági vagy égi útra. A halotti lélek lekísérése az alvilágba is kapcsolódhatik égi úttal, mikor is a sámán azért vállalja, hogy informálódjék az égiek akaratáról, és hogy személyesen adja át az égistennek a haláleset által érintett embernek áldozati ajándékát. Az altáji sámánnak ez utazásai mindmegannyi szimbolizmusok, és révült állapotban mennek végbe. Fölmerül a kérdés, a két út közül vajon melyik az ősi, az eredeti? Az alvilági utat tekintik ősibbnek, de igen régi, még az ősközösség korából való lehet, az égi utazás képzete is. Inanna-Istar az alvilágba száll alá, hogy halott szerelmesét megkeresse és új életre keltse, de késői fogalmazása ellenére ősi szumir képzeteket tükröző Etana mítosz hőse már az égbe óhajt felutazni a csodaszülés gyógyfüvéért. Kezdetben még nem istenek, hanem démonok állanak egymással szemben, tehát a sámánnak nem volt miért az égbe utaznia – eleinte az alvilági démonokat kellett kiengesztelnie ajándékokkal, áldozatokkal. E sorrend felel meg a lélekhit ősi karakterének is.

Pap Gábor Gondolatok a szkíta nép-nemzeti szertartásrendről...

...című cikke közepétől a szkíta ősbölcsesség sámánisztikus és manicheista leszármazás-vonalának a világos és sötét erőkről szóló hagyományaival kapcsolatban értékelhető jegyek hasonlításakor kimondja, hogy a hazai táltos-hiedelemkörből a fehér és a fekete táltos szerepének definíciószerû elkülönültsége, a kétféle minőség állatalakban történő, szakadatlanul meg-megújuló küzdelme idézhető ide, mely párhuzama a zoroasztrianizmusban is meglévő, manicheista jó és gonosz küzdelme:

Evodiusnál (429 előtt) ezt olvashatjuk: Mánész tehát azt mondja, hogy két természet van: az egyik jó, a másik rossz. A jó csinálta a világot, a rossz miatt vált olyanná, amilyen (Adam 1969., 71. o.). Thmuiszi Szerapion (350 körül) szerint pedig ...azt mondják a manicheusok: a Sátán testét viseljük, de a lélek Istené. A test így rossz, a rosszból jött elő, a lélek pedig jó, a jóból veszi kezdetét; tehát kettő az őselv és kettő a lényeg; és a két őselv lett az okozó, az egyik a rossz testé, a másik a jó léleké. (Adam 1969., 59. o.)

Fehér és feketének számítható jó és rossz tündérek, démonok

Tündérek kapcsán volt már szó a témáról (lásd Firtos vs. Tartód), illetve demon címnél Péterfai János szól agatho- és kakodémonokról: előbbiek, a jók fehérek, a rosszak feketék.

Fehér és fekete kutya

David Gordon White Dogs Die...

... című könyvének alábbi passzusa Sarama és Kerberosz címnél is szerepelt:

Kutya – fehér kutya, fekete kutya, vörös kutya címnél szerepelt, hogy a fehér kutyához inkább a pozitív, a feketéhez szinte mindig a negatív tulajdonságok társulnak.
A japán kuro = fekete (lehet talán főnév, nem csak melléknév) a fekete kutya neve lehetett eredetileg, mint ahogy a japán shiro = fehér kapcsán Szíriusz címnél is írtuk, hogy Shiro gyakori neve fehér kutyáknak Japánban.
(Más filmben Koro nevű kutya világosbarna, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a kara = üres, kuro = fekete és koro megölésre, ezzel halálra (kór is ilyen szavunk) utaló jelentései mind összefüggenek.)
Könnyen lehet, és erre az ördög: fekete kutya; Isten: fehér kutya cím/alcímnél írottak is bizonyítékul szolgálnak, hogy a fekete kutya a sötét félévre, a fehér a világosra utal (alant Csontváry képén fekete és fehér lovak utalhatnak ugyanerre). A kuro tehát elképzelésem szerint ugyanúgy a kutya neve lehetett eredetileg, ahogy a finnben (koira) és maori nyelvben (kurī) is ilyen alakú, KUR/kúr nyomán, de a pene/fene kutya is a fényre vagy éppen a másik oldalra, a sötétre utal.
Ezen válaszban a török-mongol kara-har és a japán kuro = fekete szavak közös eredetéről adtak választ, ahol az az érdekes adat jött elő, hogy a proto-mongol (jón címhez is betett) yowan/niowan = fekete szót váltotta fel. Mindkettő kapcsolatot mutat kutyával: koira, KUR, stb., valamint a mongol nokhoi = kutya is hasonló, de főleg a jón-hunok héber yavan nevére emlékeztet és az összesen keresztül a hun = han = kutya összefüggést értjük.
A japánban a fehér szó, shiro is kutyanév.
Jón címnél hasonló szavakat találtunk még.
Megjegyzés: ezen oldalon álló adat szerint Kuro macska neve (is lehet).
A másik megjegyzés, hogy ez a K-R vázú fekete jelentés megvan a szlávban azzal a CS-R vázzal, mely másutt a négy fogalmát (lásd CSÁR) is hordozni látszik. Azaz a fehér és fekete az évkör/éggömb kettes felosztására utal, ahol a Szíriusz a felező, de a négyes felosztás feltétele a kettős felbontás ugye.)

Ebony címnél írtuk, hogy az ében = fekete értelme alapján is nyilván az Ebbel kezdődő sötét félévre utal. (AN, ÁN címnél, külön alcímnél írtuk, hogy az An, En, stb. végződésű szavak mindig évköri értelmezésűek.)

Mivel a Kutya választja el a fehér és fekete azaz fényes és sötét félévet, ezért is lehet azonos szóalakú a szabad illetve sofa címnél említett perzsa sufid = fehér és shab = éjszaka. Black és bleach címnél a fehér jelentésről volt már szó.

A lemniszkáta címnél is említett futó kutya definíciója igen érdekes:

A tengeri hullámok tarajának stilizált és ismétlődő motívuma, ahol a fekete illetve sötét, és fehér illetve világos színek foltértékére törekedtek.

• Kíváncsi vagyok, ki nevezte el futó kutyának, mivel a Kutya éppen a sötét és világos félévek határoló jelképállata.

Jankovics Marcell...

...adatsora fáklya címnél (bővebben) is szerepelt:

A domonkos rendet egy fekete-fehér foltos kutya jelképezi, szájában égő fáklyával. A hagyomány szerint Szent Domonkos [spanyol Domingo: jelentése vasárnap] anyja álmában egy ilyen tarka kutyát látott, amint szájában a fáklyával föl s alá rohangált, és lángba borította a földet. Az álomképben később a lángoló szavú, könyv- és eretnekégető, a fekete-fehér csuhás Domingo magára ismert.

Fáklya címnél szerepeltek a lentebb is még előjövő Cautes és Cautopates alakjai is, kiknek nevük szóváza kapcsán vetődött fel, hogy:
A két kutya, kétfejű sas, két szarvas, két kígyó Janus és életfa címnél álló adatok szerint is valójában egy, de az életkör rendszert mutatja. Azaz a K-T vázú nevekből ha kettő van, az azt jelenti, hogy a kut életkör-diagramban felmutatott évfelek a Kutya által bontottak ketté (kettő szavunk is K-T vázú). A fáklyavivőik felemelt és lefelé fordított fáklyái így beillenek fehér és fekete kutyáknak is.

Fehér és fekete ló

Kubínyi Tamás egy műsorában azt mondja, hogy a perzsa ősvallás Ahura Mazda és Ahriman szembenállásának, a jó és a gonosz küzdelmének folytatása látható Szent László legendájában: a fehér és a fekete ló ellentétére hívja itt fel a figyelmet. A Szent László és a leányszöktető kun címnél mellékelt képen látszanak is.

Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban Csontváry Kosztka Tivadar képe (csak részletét adom).

Itt is látunk lovakat. Középen fehér és fekete ló mutat(hat)ja az év felezését. Még ellenkező irányba is néznek.

Az év felezése arkadash címnél taglaltak szerint annak az Ikreknek felel meg, mely Ikrek irányában van a félév-határoló Kutya is. Ezért lehet az, hogy az asb címnél taglalt ind Ashvini-k lófejű ikrek és az ott említett angolszász Hengist és Horsa kettőse is lóra utaló nevek.
Éjkancáról lásd még nightmare.

Fehér és fekete bika

A Bika a lentebb taglalt Szarvas hímje (is). Táltos címnél volt szó fekete bikáról, vörösről, fehér bikát nem ismerünk. Ezen alcímet is csak azért gondoltam létrehozni, hogy megemlítsem a Khamor címnél említett fekete bikát:
A Khuit címnél szereplő Edward P. Butler Henadology című blogjának sorai között talált egyiptomi Km-wr (Nagy Fekete jelentéssel adják meg és egy fekete szent bikára utalna) is teljesen Kamur (Kám-Úr) vagy éppen Komor alakú. A Bika csillagképpel és fekete bikával Orion sötét/szaturnuszi oldalára utalhatunk (épp az Orion után jön).

Huszárik László Denderai csillagképek, hónapok és mítoszok...

...című Ápisz címnél is taglalt cikkében kiderül (Plutarchos révén is), hogy mind Széth és Ozirisz alakja kapcsolódik Ápiszhoz:

Hórusz szintén harcba indult, mint Gilgames. A Bika figuráját az egyiptomiak is a büntetéssel, halállal kötötték össze, Bika jegyük magába olvasztotta a Plejádokat. A Bika legfényesebb csillaga káld[?] Al Debaran 'követő, vezető' jelentéssel használták. Béta csillagát az arabok El Nathja 'sebesült' vagy 'leölt' értelmű szóval jelölték. Hórusz "az erős bika" többször is háborút indított Széth ellen, aki trónkövetelő volt. A Bika eredeti színe azonban vörösesbarna, az egyiptomi áldozati rítusok előírták a vörös szín használatát például a káosz erőit jelképező viaszfiguráknál. Széth a káosz erőit képviselte. Küzdelme során Hórusz a Széth bikát ökörré változtatta. A másik, egyiptomi szalag zodiákus ábrázoláson viszont Ápisz bika tűnik fel Ozirisz lelkét képviselve. Plutarkhosz is hivatkozik rá, hogy egyfajta misztikus egység van a két isten között.

• Mivel Ozirisz és Széth Orion Jupiter és Szaturnuszi részéhez köthetők, azaz a világos és sötét félévhez, a bikák színe de legalábbis kettőssége is innen származik.

Fehér és fekete patak

Patak címnél említettünk ilyen településneveket.

Fehér és fekete kovács

Vas, blacksmith és whitesmith címnél volt szó a témáról. A világos és sötét féléveket a (Balog) Kovács-Orion választja el.

Fehér és fekete napok

Bárczy Zoltán Töprengések a hazáról I....

...című az Ősi Gyökér 2008/2. sz. megjelent cikkének alábbi adata szkíta címnél is szerepelt:

Phylarch (élt. i.e . 210 körül): A szkíták midőn aludni készülnek, puzdrát vesznek elő és ha jó napjuk volt fehér, ha rossz, fekete követ dobnak bele. Évenkint így veszik számba a jót és a rosszat.

Idő szövése cím/alcímnél hasonlót láttunk. Jankovics Marcell tollából való:

Kolumbia egyenlítői kogi indiánjainak szertartási kunyhója belső vázát és levélborítását jelképes értelemben a Nap szövi a kogik szerint. A földasszony teste a szövőszék, ennek négy sarka a négy tűzhely, rajta észak-déli irányban a képzeletben fölvetett láncfonal. Napférfi a vetélő, aki nappal fehér, éjjel fekete kereszt-szállal szövi földasszonyon az idő mintázatát. (L. a szabályosan, hálószerűén beszőtt felső ég a gordiuszi csomóba gabalyodott alvilág képzetét a közép- és dél-amerikai kozmológiákban.)

Fehér és fekete hegy

Világhegy címnél szerepelt Varga Zsigmond egyik passzusa, ahol a fehér és fekete hegynek megfelelő hegyek és völgyek adják ki a Nap járásának szinusz-görbéjét:

A világhegy fogalma mellett ismerik a sémi-babiloniak a szintén kétcsúcsú napfelkelte és napnyugta hegyét [lásd ahet fényhegyeket] is. Különösen pecsétcilindereken gyakori. Az elsőnek a neve ḫarsag Babbara vagy Kur Babbar (világos hegy; lásd etimont KUR), a másodiké ḫarsag gigga, vagy kur gig (fekete hegy). E nevek is a kozmosz és a körforgás lényegi azonosságában bírják alapjukat és a kettős hegycsúcs a napjárásnak az égfelületén hegy és völgy között való föl- és leszállását akarja érzékeltetni.

• A szumér szókapcsolatokban szereplő ḫarsag ország és harság címnél is szerepelt említve.

Annyit még tegyünk hozzá, hogy a felfelé és lefelé álló hegyek megfelelnek a jin-jang jelnek és így azonos vagy közel azonos szóelemekkel utalhatunk rájuk: lásd KUR, Kut címnél szereplő életkör-diagramot, stb.
William F. Warren Paradise Found: Cradle of the Human Race at the North Pole című művében is írja, hogy a mitológiai Meru-ból kettőt képzeltek el: Su-Merut északon, Brahma lakhelyét, Ku-Merut délen, a Földgömb átellenes pontján (ahová is minden nép hagyománya a pokolt, a démonok lakhelyét helyezi).
Ezen nevekhez hasonló a Ma-Kar és Kumaru/Khamor kettős (továbbá karma).

Fehér és fekete mitológiában, mesékben

Jankovics Marcell írja:

A fekete vár című mese kocsis hőse a 12. szobában 4 ajtót lát, az egyiken belép, s mögötte félig fehér, félig fekete koporsót talál, mellette félig fehér, félig fekete rudat. Ha a rúd fehér végével üti meg a koporsó fehér felét, fehér ember ugrik ki belőle, akinek fekete a lábujja: ha a fekete rúdvéggel a koporsó fekete felére sújt, akkor fehér lábujjú fekete ember. (Olyanok ezek ketten, mint a jin és jang. 1. rajz.) A hős sorsa aszerint alakul, hogy melyik embert engedi ki a koporsóból. (Cesare Ripa Iconologia című 1603-ban megjelent jelképmintakönyve szerint a napéjegyenlőségeket jelképező alakok teste félig fehér, félig fekete.) Hogy naptári tárgyú a mese, arra a számok is utalnak. Az évnek van 4 "ajtaja", fordulópontja, és az év fordulója, a 12. hónap vége volt ezek közül a legfontosabb a régi naptárakban.

JM más mesei példákat is hoz; lásd pelican, ablak címnél...

A Pengő királyfi mesében előjövő Gyémántvár fekete és fehér színtoposzáról érdemes még itt szólni:

− No, te királyfi, jól megjegyezd, hogy ebben a várban minden fekete, még étellel is csak fekete étellel kínálnak. De te, akármit csináljanak veled, akárhogy megkínozzanak, egyebet el ne fogadj fehér ételnél. Bemegy Pengő a gyémántvárba, hát belől olyan fekete, mint a korom. Feketék a falak, feketék a garádicsok, az ablakok; megy a szobákba, azok is mind feketék. Jönnek a szolgák, fekete az arcuk, fekete a ruhájuk. Aztán asztalt terítenek, fekete abrosszal, fekete tálakkal. Hozták az ételeket, kínálták Pengőt, egyék. De Pengő semmihez sem nyúlt, mert minden étel fekete volt. Akkor egyszerre csak megtelt a szoba fekete emberekkel s asszonyokkal, s úgy megverték Pengőt, hogy elnyúlt a földön. Második nap éppen így járt. Hiába erőltették, hiába kínozták, hozzá nem nyúlt az ételekhez. Elkövetkezik a harmadik nap, s hát megfehéredtek mind a szobák, fehér ruhás emberek s asszonyok jöttek a szobába, fehér abrosszal terítettek asztalt, csupa fehér ételeket hoztak, s énekeltek Pengőnek szebbnél szebb nótákat. De most már Pengő is evett mindenből, amennyi csak belefért.
Mondja reggel az aranyhalacska Pengőnek: − No, a próbát jól kiállottad.

• Nyilvánvaló, hogy a feketeség a sátán területe és a sátán kísértésének való ellenállás volt a próba.

Gyárfás Ágnes a fény és anyag címhez is betett soraiban érinti:

"A fődnek nyilát" a lyukon át lőtték a Galaktikába. Ez a mese szimbolikus világában egy földbe vájt nyiladék, amin át az élet bejutott a várba, a valóság tornácába. Ez a világ akkor válik kézzelfoghatóvá, amikor a királyfi megtalálja három hálószobában a három királykisasszonyt és a korom sötét épület kívül belül fehérbe öltözik. Ez a jelenség a realitás ősképe, a térnek és az időnek szerencsés találkozása, amely kétféle minőséget igényel: egy hímnemű és egy nőnemű alany jelenlétét. Nem csak a vár világosodik ki, hanem minden, ami benne van. A berendezés, az étel és az ital egyaránt.

Kurva címnél, az arab huri szó arabból való eredeztetése nyomán fehér és fekete téma előjött.

Fehér és fekete fordított értelmezése

Fehér és fekete szarvas

Bevezetésként lásd szarvas, ahol a drumó és Hiisi címnél írottak alapján volt szó arról, hogy a szarvas és szarv-as hogyan került démonizálásra. Fentebb közben volt szó fekete bikáról is.

Fentebb már volt szó a fehér szarvasünőről. Az alábbiakban járjuk még körül.

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvében írja (meglepő fordítottsággal):

A számos szarvasregében emlegetett "fehér szarvas" ősmagyar mitológiánkban csak a szóban lévő...

• A Hattyú vitéz mesében szintén (rögtön az elején) fehér szarvas jön elő.

...Ős-szarvasunk nőstényére vonatkozott, mivel szerintem, míg a hím fekete volt, addig nősténye fehér vagy világos-szürke színű kellett hogy legyen.

• Ez némiképp ellentmond annak viszont, amit idáig gondoltunk, bár a Hunor és Magor címnél, külön alcímnél írottak szerint is Hunorhoz, a Magornál "hímebb" aspektushoz a sötét passzol (és akkor itt még szólni kell arról is, hogy a hím szó eredete mi lehet).

A fehér és fekete szarvas kettőse kapcsán itt még jegyezzük meg, hogy kétszarvasos ábrázolásokat például Janus címnél szerepeltettünk (persze ott a szarvasok színében nem volt eltérés).
A szarvas, ahogy Turul és Csudaszarvas cím/alcímnél is tárgyaltuk, az egész zodiákus (a Tejútanya állatalakjaként), ahol az önmagába, a szülőhelyre való visszatérés ugye olyanmód értelmezhető, mint a jin-jang jel(ben megfogalmazott forgórózsa-swastika fogalom).

Tomory Zsuzsa Szerves magyar nyelvtudomány...

...című az Ősi Gyökér 2004/3. számában megjelenő cikkében (MA-t követve nyilván?) is pont fordítva veszi fel a fehér és feketét, mint várnánk (Hunor szerepkörét tekintve egy kicsit még is tudom érteni):

A Tündérkor embere otthon volt az egyetemes tudat és tudás birodalmában. Ismerte, értette a világmindenség mozgató erőit, s önmagát is ezek szolgálatába állítva, életét az egyetemes részének tudta. A Teremtés ősszüleiként ismerték fel a mindenek felett álló, láthatatlan Őserőt, kit csillagborította fekete palástban, s az Ősanyagot, kit hófehér ruhában ábrázoltak jelképesen.
Kettejük szűz ölelésének gyümölcse, a fény mezében megjelenő Élet. Az Élet kettős természetének tudatát átvitték szótárukba is:
Ar – az erő és atyaság
Any – az anyag és anyaság ős-szava
AR és ANY összevonásával keletkező ARANY szavunk valaha a fényt jelentette, egyszülöttüket.

Fehér ing, fekete nadrág

A fekete nadrág és fehér ing viselete is szakrális geometria alapján értelmezhető: az öv felett van a felső világ, az alatt az alvilág; innen a színek leosztása. De úgy is mondhatnánk, hogy az öv felett a lélek és a szellem tájékán való a fehér és a (fekete) földhöz (tapadt, azon tapodó) test (az alsó fele) lesz szükségszerűen fekete.

Fischer Károly Antal szűrszín-elmélete az újabb kutatások tükrében

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvében írja:

Nagyon jól tudjuk, hogy Fischert dilettánsnak vagy fantasztának szokás nevezni. Már korában is annak tartották Hunfalvyék köreiben. Volt – többek között – egy "bolondériája", amelyen különösen jókat lehetett derülni: a forrásokban található "fekete-" és "fehér-magyar" nevek jelentését a ruházat – nevezetesen a szűr – színével magyarázta. Kiderítette, hogy míg Magyarország középső területein a fehér színű szűr messzemenően egyeduralkodó, addig Erdélyben, valamint a Dunántúl nyugati sávján, Göcsejben és az Őrségben, csaknem kizárólag fekete szűrt viselnek. Ezek lettek volna szerinte a "fekete-magyarok", azaz a csatlakozott, avar-székely eredetű határőrség. Ennek alátámasztására rámutat arra is, hogy a magyar nyelv két fő nyelvjárásának területei is pontosan megegyeznek a fekete és a fehér szűrök elterjedési zónáival. Tovább menve ezen a nyomon azt állította, hogy a két főszínen belül a szűrszegélyek és a díszítések színei a hét törzset jelzik: fekete, cinóbervörös, skarlátvörös, acélzöld, vízzöld, sötétkék és égszínkék. Ez annyira pontosan követhető – írja –, hogy például tudjuk, a székelyeknek csak hat törzse, illetve nemzetsége volt és lám: a szegélyek színei közül Erdélyben hiányzik az acélzöld.
...
Az Erdélyből hiányzó acélzöld, valamint a Magyarország központi vidékein csak szórványosan előforduló világoszöld szűrszegélyszín megtalálható külföldön, mégpedig például Dalmáciában, Ragusa vecchia (ma Dubrovnik) környékén, pontosan azon a vidéken, ahová Baján avar kagán a források szerint 10 000 kutrigur harcost telepített le, akik Bíborbanszületett Kostantin tanúsága szerint ott is maradtak. Ezen a tájon – írja Fischer – a magyaros díszítésmódok, a szűk magyar nadrág, különféle magyar szokások, mint pl. a halotti tor, a halottőrzés, még ma is megtalálhatók, sok magyarosan hangzó helységnév kíséretében.

• Egyáltalán nem rossz elmélet, hiszen a fekete nadrág és fehér ing kapcsán is feltételeztem, hogy kozmikus összefüggés keresendő.

Ami pedig a – vogul por és mosz frátria-szerű – leosztást illeti, már másutt is kimondtam, hogy a magyar néppel ellentétben az utódnépek a nyári napfordulós állás Napistenével (Hunor, Bál/Balázs/Balog, stb.) azonosították magukat.

Fehér és fekete helyett látó és vak, valamint látható és nem látható (homály) fogalmak megjelenése

Kezdeném utóbbival. Valamikor nem konkrétan fehér és fekete, hanem világos és sötét vagy akár homályos jelentésű szavak mutatnak rá a kis éves elválásra.
Antal István Tündéres, derengő című Ősi Gyökér 2005/4. sz. megjelent cikkében is írja, hogy nem a világ két térfelű, homályos meg világos, csak a szemem nyílik fokozatosan [meg csukódik].
Ez a homály szó például a gomoly, komoly, komor szavakon keresztül a Khamor-Hunor névhez vezetnek el.
Khamor és sacchar- címnél vizsgáltuk az utóbbi időben a nyári napfordulós féléveket elvágó téridőbeli helyre utaló szavakat.
A crab és Garbhóg címnél talált nevek és információk, és a vak és cyclops címnél írottak alapján haladunk tovább.
Nap – fekete Nap címnél említettük a kelta névvel rokon, ezen Quora válaszban és alant szlávos alcímnél is taglalt/említett szláv Chernobog-ot: fekete Nap, de a szlávban már bog = Isten lett^[6].
Közben azon választ kiegészíthettem volna a Rákra, mint csillagképre utaló crab névnél/címnél álló nevekkel (figyeljük meg, szinte azonosak a kelta névvel):
A MA által említett latin carabus = bogár szavunknak ősnyelvünkbeli karabug = fekete bogár avagy fekete állat jelentéssel megállapított fogalmai mögött a világos és sötét félévre utaló Napokat kell meglátni, melyekről (csak egy szemre irányuló) vakság kapcsán cyclops címnél is volt szó: a Szíriusz-Orionból létrehozott, a Tejút északi felén található Nyilazó Íj csillagkép az Ikrek-Rák csillagképek határpontján bekövetkező sötét félévbe lépés téridőbeli pontját mutatja és mitológiai képek, jellemzők írják le ennek a helynek a fontosságát, jelen esetben a vak oldalnak az egyiptomi Széth (sötét = fekete = vak) felel meg, kinek pozitívnak beállított ellenpárja Ozirisz (és később fia, Hórusz).

Annyi kiegésztést a fentiekhez hadd tegyek, hogy a scarabeus címnél közben a szarvas szóalakja ill. fogalma is szóba került az ismeretlen eredetű, ezen oldalon taglalt görög κᾱ́ρᾰβος (kárabosz) = (folyami) rák, homár; szarvasbogár kapcsán. Márpedig szarvai annak a Csudaszarvasnak vannak, akinek agancskoronáját a Szíriusszal azonosítottuk több (például Tündér Ilona) címnél.

Szláv adatok – mindig hasznosak

Több címnél szerepeltek az alábbiak:
Amikor ezen szláv toponímákat német nyelvűre cserélést taglaló tanulmányban megláttam egy szlovén folyónevet németre fordítva...

• Slovenian Bela – German Vellach (Velach 'white river')

...akkor ötlött fel (annak figyelembevételével, hogy vajon hogy került a -ch végződés oda a német szóba?), hogy a magyarosított oláh O hangja valóban eredetileg B/P lehetett, ahol a kiinduló Balog-Orion mivel az évet ketté osztó ponton van, lehet fehér és fekete értelemmel társított.
A kérdés itt még az, hogy a magyar nyelvben a bal oldal a Tejút bal = fényes vagy a másik, sötét (fekete) oldala? (Ugyanis Bál eredetileg Napistennév, de Bal-Og inkább Nap az Orionban állásra utal.)
Bal és jobb címnél^[7] (valamint Hunor és Magor címnél, Hunyor témája kapcsán) már taglalt témáról kell itt még szólni: melyik a női és melyik a férfi, azaz melyik a sötét és melyik a világos oldal? Figyelembe vehető-e a jin-jang ábra fehér és fekete fele (mindig a bal a világos oldal, gondolom; nem ábrázolták fordítva) analógiaként vagy mintaként? Nyilván igen. Ugyebár a növekvő félév van bal oldalon: télitől a nyári napfordulóig, és jobb oldalon a Hanyatló (HAN) félév.
Azt is fontos még itt kiemelni, hogy ha folyónév is lehet B-L, V-L vázú (mint a nőiségi Belili név is), akkor a Tejútról való leszármazás is állhat az oláhok neve mögött.
Arra kell itt eredetileg gondolni, hogy ahogy a magyarok és hunoknál is ismert volt a fehér és fekete elkülönítés, a palócoknál is meglehetett, de közvetlenül a palóc név eredetét vizsgálva lehet a jelentés ez is, az is, főleg Nap és Orion cím/alcímnél írottak szerint is. Továbbá a palóc a falu(si) szó eredetét is adhatja, viszont még arról is lehet szó, hogy ez a falu a "fal" = Tejút egyik (fehér) és másik (fekete) oldalán is lehetett. Az alapkiinduló a fehér és fekete magyarok megkülönböztetésében ez kell legyen.

A szlávra visszatérve, ezen Quora válaszban tértem ki Chernobog fekete napistenre, mint koncepcióra: ő a fekete oldalt jelenti, még a Belobog/Belbog a fehér oldalra utal.

Fehér és fekete Napistenek ill. mitológiai alakok – világos és sötét félév ikeristenségei

Jó lenne már őket összefoglalni valahol. Magor és Hunor a magyaroknál (Ikrek csillagképként^[8] is értelmezhetően, de nem Orionként), Ozirisz és Széth Egyiptomban (Orionként jelennek meg, de Széth lehet Szíriusz is) alapkiindulónak vehető minden más mitológiai alakhoz viszonyítva (ősiségüket tekintve is, és utóbbi, a szintén magyar mitológiából kiinduló párost tekintve a mitológia részletekbeni kidolgozottságát illetően is vehető alapnak).
Az udmurt mitológiában az egyiptomi mintára megtaláljuk az Ember-Isten és Sátán Orion szétbontásával kapott ellentétét; lásd Inmar.
A még mindig finnugor, finn mitológiában, a Kalevalában található egyik szarvasmondában a jó Väinämöinen a gonosz Joukahainen áldozata lesz (az íjas téma elárulja, hogy Orionról vagy az Íj csillagképről, nyári napfordulós szerepcseréről van szó). Hasonló eset a Nimrud címnél, külön alcímnél taglalt Jahve és Nimrud szembenállása (Jahve Széthnek felel meg és szintén íjas toposz maradt fenn, arab meséből). Az óéjszaki germán mitológiában az apjához, Odinhoz hasonlóan vak, Hunornak megfelelő, de Kut/Kuta-névalakú Höd a Bál-Nap Baldert öli meg ("véletlenül"): itt is megtaláljuk az nyilas elemet és itt is a hatalomátvételről illetve hatalomátadásról van szó. A Nibelung-énekben látott nevek is Magor és Hunor/Hunter leosztásúak.
A fentebb taglalt Belobog és Chernobog is ezen mitológiai toposz sarkított, egyszerű változata (nem sok maradt meg róluk a szlávok emlékezetében).
Gilgames és Enkidu ikerpárja kapcsán nem igazán mondhatnánk, hogy félévek ikeristenei, de idevehetők.
Hunor és Magor mint János és Jézus prófétákról is volt szó külön alcím alatt.

Görög földön Amalthea – mint Tejút-állatalak/Tejútanya – szoptatja két "fiát": Zeuszt és Pánt, akik úgy egymás mostoha-testvérei, hogy előbbi Jupiter-Orionnak, utóbbi Szaturnusz-Orionnak felel meg.

Romulus és Remus is ugyanígy féléveken uralkodó ikeristenségek olyan vagy Ikrekben vagy az Orionban való felezése, mint ahogy Jupiter sötét párja Szaturnusz, Nimrudé Jahve, Oziriszé Széth, Magoré Hunor. Az, hogy Numitor a nagyapa, szintén rámutat, kik is ők és hol kell őket (az égen) keresni. Két megjegyzés:
Az Ikrek és Orion is Ég-Úr, így nehéz megmondani, hogy mikor melyik páros melyik felezése (még ha a kettő közül csak az Ikrek kettős jegy és csak az az ekliptikai csillagkép), viszont Numitor egyértelműen Orionra utal.
A negatív felet szamárral szokták jelképezni, van, hogy a nép nevét démonizálják: finneknél Turja, irániaknál (görög) tyrant < turáni és Ahriman < örmény.

A Mithra fáklyavivőiként ismert Cautes és Cautopates páros jelentősége, hogy előbbi felemelt, utóbbi lefelé fordított fáklyát tartó alakok, de nem a félévek általam bemutatott kétféle bontását láttatják bennük, hanem például John G. Jackson Christianity before Christ című könyvében azt mondják, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőségre vonatkoznak. Másutt (Jankovics Marcell A Nap könyve című könyvében szereplő adataként) ezt olvashatjuk róluk:

A Ráktérítő és a Baktérítő gazdái, annak a két szélességi körnek, amelyek fölött a nyári és a téli napforduló idején merőlegesen tűz a földre a Nap. Tekintve, hogy az égi Egyenlítő a Rák- és a Baktérítő közt, épp középen felezi az ég gömbjét, és áthalad az Orion csillagképen, a triász legfőbb személyére, Mithrasra úgy nézhettek fel, mint az Egyenlítő urára.

Fekete és fehér (és más) szavak hasonlósága

Igen, dacára annak, hogy a fehér nevet FER, FÉR alapgyökre vittük vissza, mégis feh- formájával hasonló a fekete szóban lévő fek-hez. De figyeljük meg, hogy fehér és fekete oldalakat (féléveket) elválasztó fa, fal szavakban, a fél és fék szavakban is mind megvan ez a fa, fe elem.

Fehér és feketére utaló jelentések

Egy az előző alcímhez egészen hasonló témáról essen szó. Immáron legalább három szóról illetve változatairól kiderül, hogy a fehér színre vonatkoztatott fény = tűz bőrnek feketére (avagy vörösre és barnára) égető hatása révén alakul ki egy fekete jelentés.
Mondhatnánk, hogy a dialektikus ellentét és az azon címnél taglalt süt/söt szavakhoz hasonló módon foglalkozhatnánk eredetével (mármint hogy a nyári napfordulós határpont miatt a Kutya is lehet jó és rossz értelmet vivő, így a fehér és fekete elválásának közös oka és határpontja van, például Káin és Ábel nevei kapcsán is vizsgálhatóan), de itt nem erről van szó.
Az első példa a black és bleach címnél taglalt eset, a másik az Afrika címnél taglalt, de etióp és atrocity és még Fönícia és a pun név kapcsán is találkoztunk égetett, lesült bőrre (fehér bőrűek lesült bőrére) vonatkozó görög (a görög itt a lényeges, mert az etióp kultúrnép az ő tudósítóik szerint volt fekete, pedig dehogy) szavakkal, valamint ott van (az azóta Krisztna formában is taglalt) Krishna neve is, de még ne feledjük a cigány név Péterfai János által is érintett Szik-An értelmezését sem.

Black <> Béla = fehér szintén. Avar vagy Afrika címnél is szó esett arról, hogy ami fényes (fehér), az feketére éget.
Ezen oláh címhez is tett cikk alapján is erre gondoltam.

Oláh Imre A Nimrud hagyomány...

...című tanulmányában pedig még ezt írja:

A kus szó jelentése görögül ethiópot, tüzes, napégette barnabőrű embert jelölt. Kezdetben u. i. a tűz vagy fény jelképe, az isteni fogalmon kívül, még egyben a megistenített nemzet ős emberfeletti állapotának az elvont formáját is jelentette.

Ha ehhez viszont azt vesszük, hogy Stein Aurél szerint a heftaliták a nagy indoszkíta (kusán) királyok jogutódainak tartották magukat (Aradi Éva szerint egyenesági, vérségi kapcsolat nem bizonyítható közöttük, de a nagy elődökre való hivatkozás jobban megalapozta hatalmukat), azaz a heftalita = fehér hun = kusán = kus = fehér (és a türkben is kūz = liba, ami fehér, ellenben türk kuzgun = holló, feketére utalva, ahol kus = madár). Mondható tehát, hogy a Kus = Kutya, ahogy Zajti Ferenc könyve alapján erre a következtetésre jutottunk? Nem! A két dolog nem azonos. Light címnél látott folyamatos emlékeztetők alapján sem.

Hajdú Katalin A filiszteusok története...

...című az Ősi Gyökér 2007/2-3. sz. megjelent cikkében írja még:

Kánaán a babiloni szövegekben Kinahhu volt, melynek jelentése piros bíbor, azaz a tengerből halászott bíbor csiga. - Kánaán tehát azt jelenti "Bíbor ország," ugyanazt, mint a görög Fönícia neve.

Lásd még vörös és fekete, valamint szürke. Lásd még tarka, bonta, ablak.

Lábjegyzetek