Fül

A fül angolul ear, ahol sok érdekes dologról volt szó. Emlékezzünk még Pap Gábor szavaira és a nála bemutatottakra, hogy a fül sokszor hangsúlyos (elnagyolt) a népművészetben, arra célzóan, hogy az első ill. legfőbb érzékelés az igével teremtett világ hangjára utal. Menyét és száj címnél esett szó fülön át nemzésről, mely a logoszra utal Falvay Károly szerint.

Fül szavunk FUL etimonnal való összecsengése mellett vizsgálandó FU mentén is.
A CzF szótár a fül szóban a fel(álló) (és kiálló) értelmet keresi, azzal rokonít.

Fül szavunkkal mutat egyezést a francia feuille = (fa)levél (talán a kutya füléhez hasonlíttatott). File címnél is előjött fül.
Igeként fül a fől és fűt (és a fú(j)) szavainkkal rokon. Valószínűbb, hogy a francia szó és a latin folium = levél elődje inkább fúj (szél) szavunkkal rokonítandó.
Fül rokon a fürj für elemével is.

A fül megint csak egy olyan szó, melybe többféle ideát kellett belesuvasztani. Egyrészt valóban rokon vele a fel, hiszen a figyelmes kutya felfelé álló füle szarvként volt értelmezett. A másik használható fogalmi kapcsolódás a fél szavunkkal van. A két fül két iránya a téridőnek és a teremtett világ dualisztikus rendjének felel meg. A fülben így tündéri füleket, mint a szellem házából, a fejből kivezetett függelékeket, apró szárnyakat kell látni. Olyanokat, melyekről dió és frissen fin címnél is volt szó.

A nagy fül az elefántokra és az elefántokra hasonlító cigány és indiai emberekre is jellemző. Nem lehet tehát véletlen, hogy a héber pil és (a nyilván arab-)perzsa fil = elefánt jelentésű.
Az alábbi Bahador Alast (perzsa és héber szavakat hasonlító) videóban volt róluk szó.
Igaz, lehetséges, hogy itt az f-előhang csak (arabos) utólagos és a p illetve b-előhanggal kell itt számolni, valamint a Bál = Nagy jelentésével.

Magyar Adorján Ősműveltség...

...című könyvében is írja:

De ugyanígy lehetett az őskori óriásnagyságú fehér elefántfaj neve bál is, mert tudjuk hogy Elő-Ázsiában egy Bél, de egyúttal Bál nevű istenség is tiszteltetett, amely név értelme ugyan úr, hatalmas és király de ezenkívül nagy és óriás is volt.

Lehet a sémi szavaknak más eredete is. Amikor MA ezen sorait olvassuk ("a besenyő bűz és büzönd szavaknak a palócoknál pül, pul, ful, fül, fülünd, pulund, pülünd szóalakot kellett megfeleljenek"), akkor kell eszünkbe jusson a bison, mely felveti, hogy az elefánt sémi (azaz, mondjuk ki: jász-filiszteus) neve eredetileg nem elefántra utalt.

A fülek kapcsán már Péterfai János írta, hogy a fentebb említett tündérfülekkel ékesített lehetett a magyarság. Lám, mire véljük azon egyes kontinensek őslakóinak azon fülcimpahosszító szokását: amikor fülükbe egy nehéz fülbevalót tesznek, ami a fület lehúzza. Ennek vagy szakrális célja van: a teremtő hangját a tündér-magyarok a legjobban hallották.

A felfelé álló fülek (nem csak kutyáé) kapcsán...

Jankovics Marcell...

...több helyen említett passzusát tegyük még ide:

A szólás, hogy "letörte a szarvát", az ősi bikaáldozatra utal (Héraklész Akhelóiosz fölötti győzelme e szólás mítoszi forrása), s ugyancsak halál-jelentése lehetett eredetileg az e szólással látszólag éppen ellentétes értelmű felszarvazásnak". A túlvilágra költöző uralkodót, hőst, áldozatot ékesítették föl a csak "istent" megillető szarvakkal. Így illett a már túlnan lévők sorába. (Zolnay 1983: 272 skk.) Újabb kori értelmét a kifejezés annak köszönheti, hogy az elhunyt asszonyait utóda örökölte meg – nem egyszer épp az a személy, aki életét is kioltotta. Az alvilág fejedelmét, az ördögöt (krampuszt) és a boszorkányt szarvas lénynek képzelték, ezért voltak "szarvas" [szarv-as] állatok a kísérőik (bakkecske, fülesbagoly). A sorba illik maga a szarvas is (gör. keraosz "szarvas").

Mindenféle kinövés, kivált a fejből felfelé, szarvakhoz hasonlítható – Széth állata (sha) és fülüket hegyező hegy = HAR = ear] kutyák kapcsán is említett – fül isteni attributum (az isteni logosz – vesd össze ég és Ige – vételére is értve).

Ha már Egyiptom, ...

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvében is írja:

The one place left of significance where one can readily demonstrate the existence of horned and winged Gods and Goddesses is Egypt. There, the study of the Heavens was integral to the Egyptian's religion and to the identity of the Gods in the Egyptian pantheon. Amongst the principal deities Osiris (Fig 26) was normally portrayed as horned and Anubis (Fig 27) portrayed with ears that could just as easily be horns. The Goddesses Hathor (Fig 28) and Isis were portrayed with cows' horns and Isis (Fig 29) and Maat with wings.
—
Az egyetlen jelentős hely, ahol a szarvas és szárnyas istenek és istennők létezése könnyen bizonyítható, az Egyiptom. Ott az Égiek tanulmányozása szerves része volt az egyiptomiak vallásának és az egyiptomi panteonban szereplő istenek identitásának. A fő istenségek közül Oziriszt (26. ábra) általában szarvasnak ábrázolták, Anubiszt (27. ábra) pedig fülekkel ábrázolták, amelyek éppúgy lehetnek szarvak is. Az istennőket, Hathort (28. ábra) és Íziszt tehénszarvakkal, Íziszt (29. ábra) és Maatot pedig szárnyakkal ábrázolták.

Ugyanezen témára vonatkozó megjegyzésem, hogy egy másik Bahador Alast videóban a domari (roma) kan = fül kutyáé lehet, és a vele (nyilván tévesen) párhuzamba állított szanszkrit kárna = fül a horn szóval azonos.

Supka Géza Kalandozás a kalendáriumban...

...című könyvében a fül szimbolikáról írja:

A fül persze szinte magától kínálkozik a hatalmaskodás színteréül. A középkori jogkönyvek nem győzik eleget kínálgatni a füllevágás vagy fülcsonkítás büntetését. De ha ettől el is tekintenénk, itt van maga a fül átlyuggatása, a rabszolga-gazdálkodás maradandó emléke. Hiszen a fülbe húzták bele a gazda tulajdonbélyegét, s a fülből lógó karikánál fogva fűzték össze éjszakára a rabszolgákat az ergastulumban. Hölgyeink, amikor díszes fülbevalóikat mutogatják, természetesen nem is sejtik, hogy a legősibb osztályharcnak: a férfiosztály alá rendelt női rabszolgaosztálynak az emlékét hordozzák magukkal a századokon keresztül!