FÉK

FEK, FECS és BÉK (PÉK) hangalaki párjaként ennek a szónak is kell hímségi vetülete is legyen. Viszont hímségi az ölés, halált okozás is.

Mint kiderül, CzF nem igazán érti a szót, de a közmondásokból ki lehet hámozni dolgokat:

FÉK (fe-ek v. fé-k, gyöke fe v. fé, azaz fő, fej, mily tájdivatilag most is fölcseréltetik fékötő szóban; eredeti jelentése is tehát am. fej- vagy főkeritő, fejszoritó, vagy általán: felkötő; egyébiránt rokon vele a héber [?], aram focho, arab fach; ide tartozó a hellen sjhkow [öszveszorítom], innen: sjhkwma [sisakkötő], továbbá: sjiggw [sinórozom, öszvekötöm], innen: sjiggion [sineg; nyakkötő]; származási tekintetben leghasonlóbb hozzá a finn pää [fej] szóból származott päitsi [fék]; fn. tt. fék-et. Jelent tulajd. ló fejére való szerszámot, kötőt, valamint nyakló am. nyakravaló, hasló, hasat átkötő, szügyelő, farmatring, mindannyi lószerszámok. Innen: kötőfék. A ló kötőfékkel jár. (Km.). A hol a féket megkapják, a lovat is ott szokták keresni. (Km.). Fékszáron tartani a lovat. Fékzabola. Lánczos fék, zabolás fék, vendég fékszár. Átv. ért. szigorú felügyelés, fegyelem.
Féken fogni a kicsapongásra hajlandó ifjút. Nem tűrni a féket. Féken tartani a szenvedelmeket.

A fék nemcsak a sebesség, hanem a fény csökkentésére utal, egyúttal kontrollra, kontrára, honnan azonossága a back angol szóval is.

Égi kötőfék

Viszont itt nemcsak sebességről van szó, hanem irányultságon: kontrollt, bizonyos határokon belül tartást jelent a fék, hogy el ne szabaduljon...mi? A ló? Igen, a lóról is van szó, mely az égen is megtalálható. Ló – Fehér ló cím/alcímnél még Szíriusz is szóba került. És, mint kiderül, éppen erről van itt szó!
A fékezés, kontrollálás egyik lovas terminusa a hám, a másik a kantár, mely sok szó eredetét képezi (centre, a fékezéssel is kapcsolatos contra-, kontár, kuntar mind kantárra/hunter-re vezethető vissza) és ez alól a control sem kivétel. Hunor és Magor címnél, valamint mag és héj címnél is volt szó a negatív visszacsatolásról, mely kozmikus-csillagászati értelemben annyit jelent jelen esetben, hogy:

1. A kis éves rendszerben a Nap fényt- és hőt adó képessége ne legyen vég nélküli. Na most, vegyük észre, vég szavunk is megfelel fék szónak (hiszen az egyik, a fényes félév vége a nyári napfordulóval jön el), de valójában a fék a fekete szavunk FEK gyökével, vak szavunkkal (mitológiai adatunk van is vak Orionról) és fakó szóval is egyező.
Miről van itt szó? A Typhon cím alján is legutóbb taglalt stop/csap-ról: el kell zárni a fény- illetve hőcsapot. A nyári napforduló után, a Kan-Körként is értelmezhető Rákkal a sötét, azaz fekete félév kezdődik meg. Ott lép életbe a természeti rend által történő szabályozás, olyan fékezés formájában, hogy onnantól a Nap heve ha nem is csökken érezhetően (ezért is lehet az Oroszlán neve Urgula-Herkules mellett Ur-Mah, azaz Magur, mely rendesen a fiatal Napisten-aspektus neve), a napok hossza és a Nap delelő magassága igen. A Föld és a Nap rendszerének relációjában gondolkodunk itt: másik értelmezési módban a Nap nem engedi, hogy a Föld elszabaduljon (de valójában itt mintha azt mondhatnánk, a Föld nem engedi, hogy a Nap elszabaduljon).

2. A másik értelmezési módban nem a Nap-Föld alapú kis éves, hanem a Szíriusz-Nap vagy Szíriusz-Naprendszer kötöttség általi Nagy Éves rendszert lehet még vizsgálni. Hiszen a két csillagrendszer is irányítja/fékezi egymást. Már amennyiben a Nap kozmikus táncpartnere valóban konkrétan Szíriusz (közös tömegközéppontról is lehet beszélni).
Mindkét esetben Hunor-Szíriuszról volt szó. Ami tehát egyszer fék (kontra), másszor kantár. A kantár és kötőfék különbségét/azonosságát ilyen alcím alatt lásd kantár. Lásd még új adatokat hám.

Azt azért figyeljük meg, hogy először hunoktól két el nem választható és tagadható kellék, a ló és az íj/nyíl milyen szerves lényegét képezi nemcsak a csillagvallásnak, hanem még a szkíta kereszténységnek is (lásd erről íj és a nyíl cím mellett legutóbb miss, hamartia, kereszt és kereszténység címnél írottakat).

És ha már lovas témánál járunk, figyeljük meg, ló az égen cím/alcímnél is volt arról szó, hogy akár nemcsak a Tejút állatalakja lehet, ahogy eddig gondoltuk, hanem arról is lehet szó, hogy ahogy egy zodiákus embert oda elképzeltek, egy komplett lovat is felvihettek, ahol éppen a kantár rész felel meg annak a fejnek/szájnak, ahová egyébként is Tündér Ilona száját képzeltük el (Szíriuszban). A lovas párhuzamoknak itt nincs vége; gondoljunk a trójai faló történetére és Nimrud címnél írottakra. Azt se feledjük el, hogy ami a sumérben LU = ember, az nálunk ló. Tehát nagyon is állhat az az elképzelés, hogy az égi zodiákus ember helyén ló is lehet.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 296. oldalán amikor a morális fék kifejezést használta, akkor jöttem rá, miről is van szó (a teljes passzust lásd materializmus):

A világi tudomány elsajátításához szorgalom, tehetség kétségtelenül szükséges, de nincs beleépítve semmilyen morális fék, hogy az ateista tudós ne éppen félrevezetni akarja, vagy atombombájával fölrobbantani az emberek millióit. Egész tudományágak születtek éppen bizonyos csoportok fejlettebb voltának igazolására, vagy szerintük elmaradott népek és társadalmak gazdasági, pénzügyi kirablására. Ha nincs Isten, akkor kegyelem sincs és megtörténhet, hogy éppen a civilizált emberi társadalomban szabadul el egy nap irgalmat nem ismerve a pokol.

Az a népcsoport (vagyis inkább: ideológia), amely ma a világot (a lovat) irányítja, szabályozza, a gyeplőt tartja (ezek mind, különösen az utóbbi kifejezés, régóta használatos szólások-klisék), épp azokat kellene irányítani, illetve másutt arról szóltam, hogy a zsidóság a fekete lovat, vagy a fekete hullámokat lovagolja meg.

Ide tartozik a maja pek = kutya szó is, kétszeresen is: egyrészt a Kutya után a Rákba érve a Nap ereje fékeződik, másrészt a kutya hűsége, viselkedése morális szempontból példamutató az ember számára.

Fék és fél

Fekete fek- előrésze hasonlítható a fék szóhoz is, mert az évkör fekete felé fékezi a fényt, annak túláradását. De akkor már ennyi erővel a fél és a fék szavak is azonosnak mondhatók.
Fék viszont nemcsak a fél és a fekete fek gyökével, hanem a BÉK és PÉK = tűz szavakkal is egyezik. A fékezés tehát nemcsak a fény túláradásának kontrollására irányulhat, de a sötétség fékezése is lehet. Ilyen alapon a SZÜN a világosság megszűnésére is utalhat.

Homály címnél is szóltunk arról, hogy nem mindegy, hogy honnan, melyik irányból jövünk. De bleach és black címnél is azt láttuk, hogy a germán nyelvekben is zavart okoz, hogy melyik színre vonatkozik a szóalak. A halványodást ha a feketéből kiindulva vesszük alapul, akkor fehéredik a szín, ha a fehér szín veszti fényét, akkor a feketébe megy át. A halovány persze magyar értelmét tekintve a halódás, halál fogalmát hordozza, így elvileg csak a feketébe hajlást kellene jelentse. Ugyanígy a SZÜN is a világosság megszűnésére kellene utaljon.

Egyébiránt a fék – fél összefüggését látszik igazolni, hogy az angol brake = fék és a break = tör igével azonos alakú (a törés után felek = kettő rész keletkezik; Péterfai Jánosnál a tör negyedre utal).