Eye

Szem.
Magyar Adorján adata szerint minden törzsnek külön szava volt mindenre. Így a ma használt szem szavunkon kívül (szemere törzs szava) volt ige^[1], igi, ügy szóalakú, szem (látószerv) jelentésű szavunk is, a magyar törzsünk szótárából, mint mag származék.

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében írja:

Az ilyen kerek szemre a régi magyar nyelvnek magyar szócsoportbeli neve is volt; ig vagy ügy, amelyből mai nyelvünk igézni: szemmel, nézéssel bűvölni és ügyelni, ügyes: szemmel tartani és szemes szavaink is származtak, amiről föntebb "Magyar" fejezetemben már volt szó.

Népünk nyelvében az igéz, igézet szavak nem "verbum" jelentéssel bírnak, hanem hogy szemmel való igézést, megbűvölést, szemmel való megrontást jelentenek, amiértis tehát kétségtelen, hogy a magyarban is kellett egy ige, ig vagy igi szónak léteznie, amit különben még ügyel szavunk is tanusít, mert hiszen ennek értelme is "szemmel tart".

Az afrikai oromo nyelvben is egu = látni, őrködni, és ega = őr, őrszem. Ha azonban mindez így van, honnan származnak akkor a német Auge, szláv oko, latin oculus = szem szavak?

Érdekes, hogy az általa itt nem említett szumer/sumér szemet jelentő szó is igi. Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 182. oldalán szereplő táblázatos adataiban is megtaláljuk:

• A sumér ugula = felügyelő szó ügyel címhez is bekerült.

A szumerrel és a német auge szóval is egyezni látszik a görög augé = fény, sugár, szem.
A némethez képest az angol eye már alakjában sokat változott.
Az angol eye-ban azt látjuk, hogy a gy hanggal nem tudott mit kezdeni és nem a g, hanem a y hangot tartotta meg. Azt már más esetekben (például play szónál) is láttuk, hogy az angol w és y (leírt) hangjai gy (és j) hangunkat takarják.
Lásd még I. Lásd még továbbá Magyar Adorján adatát OG és ÓG.

Péterfai Jánosnál égő a szem neve (ami a Magyar Adorján által említett OG-gal és ÓK-kal összevetve logikus is, hisz az égéstermék, a füst ott távozik el):

Péterfai János írja:

A Nap neve a Szem is, Isten Igaz Látó Szeme. A Szem szó a Sze – Fény szóból származik. A szumer Igi (Szem) egyszerűen Égi, angol Eye(s), Égő.
[Hérodotosz közlése szerint] A szkíták minden rabszolgát megvakítanak! Ez a közlés döntő fontosságú a szkíták magyar eredete szempontjából! A szkíták nem vakították meg a rabszolgákat, természetesen, hanem a rabszolgának nem volt szabad felemelnie a szemét. Igi-Nu-Du egy ősi szumer szólás, vagyis Égije No Udu, az Égője No Nap. Nem szabad az Égőjét, a Szemét felemelni, a Szem, az Égő nem Indulhat felfelé. Ez Hérodotosz közlésének a lényege, aki nem értette meg a szkíták tájékoztatását ezzel kapcsolatban. Tehát nem vakították meg a rabszolgák szemét, hanem a rabszolgáknak lesütve kellett tartani a szemüket. A Szem a Napisten, a szem nem süt, ellenben a Nap süt, de a szemet lesütve kell tartani a rabszolgáknak uraik előtt.

Az égő szó előjött itt is: ego.

Jankovics Marcell A fa mitológiája című könyvének 93. oldalán említ egy hettita eia, eya nevű szent örökzöld fát, mely talán szintén az égi szemre mutat.

Lábjegyzetek